Ma mintegy félmillió olyan diák van Magyarországon, aki korszerűsített, vagy teljesen új intézményben kezdheti meg a tanévet – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium megújult épületének pénteki átadásán.
Lázár János kiemelte:
nincs olyan oktatási intézmény Magyarországon, ahol az infrastruktúra, a szellemiség vagy a szolgáltatás, illetve a képzés minősége ne újult volna meg 2010 óta.
Ez a kormány kötelessége, melynek eleget tett, mert a körülmények javítása nélkül nem lehet versenyképes tudást biztosítani – mondta. Ám ehhez a kabinet mellett fontos volt és marad a szülők, a diákok és a pedagógustársadalom támogatása, együttműködése is – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban a pedagógusokkal, mint egy nagy családban, viták és kibékülések sora tarkította a viszonyt, ám a 32 százalékos béremelés is bizonyítja, hogy végre sikerült rendezni bértáblájukat és ennek köszönhetően idén jelentkeztek legtöbben tanár-, illetve tanítóképzésre. A pedagógus karok iránti érdeklődés messze felülmúlja az elmúlt évtizedek adatait, ami reményt ad arra, hogy a szakma megújítása új lehetőséget kínáljon minden érintettnek – húzta alá.
A tárcavezető szavai szerint Cegléden a város boldogulását és jövőjének megerősítését szolgáló, több mint 3 milliárd forintból megújult intézményt mintegy 620 diák és félszáznál több pedagógus veheti birtokba.
Kifejtette: Kossuth Lajos toborzóvárosában egyszerre jelent kihívást, hogy lakói a főváros vonzáskörzetében, mégis vidéken élnek. S amíg a vidéki települések egy részét a fiatalok elhagyják, a nagyvárosi léttől besokallva mások vidékre költöznek.
E két folyamat között meg kell próbálni egyensúlyt teremteni, hiszen a ma embere egyszerre szeretne békében, nyugalomban, kiegyensúlyozott, konszolidált körülmények között vidéken élni, élvezve és igénybe véve ugyanakkor a közeli nagyvárosok által nyújtott szolgáltatások előnyeit.
Ez a kettősség leírható a haza és haladás gondolatával is, melyben a haza a vidéket jelenti, míg a haladás összeforrott az urbanizációval és a városok fejlesztésével – fogalmazott Lázár János. Ahhoz, hogy a Cegléden születők helyben találják meg boldogulásukat, kell ok és lehetőség – mutatott rá. Utóbbit biztosítja, hogy a kormány az elmúlt 14 évben munkahelyeket teremtett, aminek köszönhetően ma Pest vármegyében, így Cegléden is 3 százalék alatti az álláskeresők aránya, azaz mindenki talál munkát, aki dolgozni akar – tájékoztatott.
A maradás okát ugyanakkor jelentős mértékben az oktatás, a nevelés határozza meg, hiszen
aki vidékben gondolkodik és egy vidéki várost igyekszik fejleszteni, annak olyan fiatalokra van szüksége, akik egyszerre rendelkeznek globális, versenyképes tudással és lokális, patrióta, hazafias szemlélettel
– hangsúlyozta, megjegyezve: a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium feladata sem kevesebb, mint ezt a két szempontot egyszerre érvényesíteni.
Az intézmény e küldetését az elmúlt évtizedekben jól teljesítette, ezért döntött a kormány 2020-ban az épület átfogó felújításáról – közölte. Az erre fordított több mint 3 milliárd forinttal együtt a kabinet hazai és uniós forrásból az elmúlt szűk másfél évtizedben több mint 6000 milliárd forintot költött az oktatás működtetésére és 1400 milliárdot annak fejlesztésére – összegzett a miniszter.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
