Gyors választ igénylő, „egyszerű” mezítlábasnak becézett kérdések is színesítették a rendkívüli parlamenti ülés életét,
MOTTO: ”Boksz-nyelven szólva, egy ütés ide, egy ütés oda, s vége a menetnek. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, hazudni, sértegetni, dicsérni és tévedhetetlennek látszani!
Minden párt győztesként ünnepelte és hálásan megtapsolta szószólóját. Lapozgatva eredetiben olvashatóak az emlékezésre vagy feledésre méltó kérdések és válaszok.
Amíg a baloldal magára hagyta a magyar vidéket, addig a kormány tesz a magyar falvakért, – mik az eddigi tapasztalatok a Magyar Falu Program pályázatai kapcsán?
Dr. TILKI ATTILA, (Fidesz): – Tisztelt Ház! A magyar gazdaság elismerésre méltó teljesítménye tette lehetővé, hogy a „Magyar falu” program keretében elinduljon Magyarország egyik legnagyobb falufejlesztési programja. A program nem titkolt célja, hogy a kistelepüléseken élők életét is megkönnyítsék, és a vidék megtartóereje növekedjen. A falusi útalappal és a falusi CSOK-kal együtt 150 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a kistelepülések. Nem volt azonban mindig így, hiszen jól emlékszünk arra az időszakra, amikor nemcsak a kistelepüléseket, de még a nagyvárosok önkormányzatait is a totális eladósodásba kényszerítette rossz gazdaságpolitikájának köszönhetően a szocialista kormány.Szerencsére már mindez a múlté!
– Örvendetes, hogy a mi kormányunk, miután helyre rakta az ország államháztartását, átvállalta az önkormányzatok adósságát, meghirdette a „Modern városok” programot. Most az elért eredményekből, a javuló gazdasági sikerekből a magyar falvak is kivehetik részüket. Mondanom sem kell, hogy abban a térségben, ahonnan én jövök, – szatmár-beregi térség országgyűlési képviselője vagyok – ezek a pályázati források rendkívül fontosak. Annak érdekében, hogy a fiataljaink ne költözzenek el olyan nagy számban a városokba, fontos, hogy méltó életkörülményeket teremtsünk. Nagy örömömre szolgál, hogy a program forrást biztosít a közösségi terek fejlesztésére, s nem utolsósorban a helyi és nemzeti identitástudat erősítésére is van lehetőség pályázni.
– Államtitkár Úr! A „Magyar falu” program keretében megvalósuló fejlesztéseket már sokan várják, remélem, lesz folytatás is a jövőre nézve. Mindezek után tisztelettel kérdezem: mik az eddigi tapasztalatok a „Magyar falu” program pályázatai kapcsán? (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
SOLTÉSZ MIKLÓS, (Miniszterelnökség államtitkára): – Képviselő Úr! Ön kelet-magyarországi képviselőként ellenzékben annak idején sokszor megszenvedte azt a lenéző, lesajnáló gondolkodást, amit az akkori kormánypártok, liberális-szocialisták vittek, és amivel szembesítették és szembeállították a vidéket Budapesttel, a városokat a kisfalvakkal. Nekünk az a felelősségünk, hogy minden egyes területen szerte az országban segítsünk, bárhol is él az ember, legyen az főváros, hiszen mégiscsak az ország központja, de segítsük a kisebb városokat is. Ez az óriási program már elindult az elmúlt évek során, és most a legfrissebb és legfontosabb dolog számunkra pedig valóban a „Magyar falu” program. Nem volt még ilyen jellegű támogatás az elmúlt évek során: nem uniós forrásból, magyar támogatásból ebben az évben 150 milliárd forintos támogatást tudunk nyújtani a magyar kistelepüléseknek! Óriási dolog, hogy ebből 75 milliárd forint pályázati úton került és kerül a vidéki kistelepülésekhez!
– Képviselő Úr! Amit ön kérdezett, miszerint mekkora az érdeklődés, és a programot elfogadták-e akár az önkormányzatok, akár az önkormányzatokkal együtt élő egyházak pályázói, arról nagyon jók a visszajelzések. Ha azt nézzük, hogy 1216 önkormányzat és 949 egyházi közösség pályázott eddig majd 18 milliárd forintra, akkor ez egy óriási nagy dolog! De legalább ilyen nagy dolog az is, hogy van egy olyan része a „Magyar falu” programnak, amely kimondottan a helyi egészségügyet, orvosi rendelőket, eszközök beszerzését és orvosi szolgálati házak építését támogatja. Rendelőintézet fejlesztésére 385 pályázat érkezett eddig, eszközbeszerzésre és rendelő felújítására 11 milliárd forint áll a rendelkezésre. Mindez bizonyítja ennek a programnak a jelentőségét, fontosságát és teljesen természetes, hogy fenn fogjuk tartani a jövőben is! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Vérszívók előnyben?
MOLNÁR GYULA, (MSZP): – Államtitkár Úr! Ebben az esztendőben nincs szerencséjük az állatokkal, az elmúlt néhány hónapban a patkányinvázió borzolta a fővárosiak kedélyét, most pedig itt a fővárosban is, különösen a Duna-parti részeken, rendkívüli probléma lett a szúnyoginvázió! Ez most már nemcsak egyszerűen kis apró baj, ez pokollá teszi az emberek életét, nemcsak este, hanem nappal is! Ráadásul nemcsak az egyszerű, Magyarországon megszokott szúnyogfajtákat találhatjuk, hanem olyan szúnyogok is megjelentek a klímaváltozás okán, amelyek bizony komoly betegségeket hordozhatnak magukban.
– Államtitkár Úr! Talán jobb is, hogy ön válaszol, és nem az agrártárca, mert az egyik kérdésem valóban az, hogy önök szerint van szúnyoginvázió, vagy csak az emberek megint rosszul látják, és az elmúlt nyolc év a hibás. Tehát ténylegesen az a helyzet van itt, amit az emberek mindennap esténként és délután is éreznek? Mik a tervek és mivel kecsegtetik az embereket, körülbelül mikorra számíthatunk arra, hogy ez a fajta lehetetlen helyzet megváltozik? Tervezi-e azt a kormány, hogy adott esetben a települési önkormányzatoknak, akik sokkal közelebb vannak ehhez a problémához, sokkal valóságosabban meg tudják fogni, többletforrásokat biztosít, és ebből a többletforrásból lokálisan is megteszik mindazokat a munkákat, amiket önök az elmúlt időszakban elmulasztottak? Terveznek e valamit tenni, hogy már adott esetben a lárvák kikelését is megakadályozzák? (Taps az MSZP soraiban.)
***
POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Az embereknek mindig igaza van, ezt jól bizonyították tavaly áprilisban vagy akár most májusban is. Valóban érezhető az a szúnyoginvázió, amelyről ön is beszél. 2013-ban egyébként már döntött arról a kormány, hogy a katasztrófavédelem feladatai közé utalja a szúnyoggyérítést, és ennek a feladatnak az ellátásához szakértőket von be, és ezen szakértők által elkészített ütemterv szerint történik ennek a feladatnak a végrehajtása.
– Képviselő Úr! 1 milliárd 483 millió forint áll rendelkezésre a szúnyoggyérítési feladatokra, és az önkormányzatoknál van lehetőség arra, hogy ők is végezzenek szúnyoggyérítést. Április 29-én kezdődött a biológiai lárvagyérítéssel a szúnyoggyérítés, majd ezt követően tervszerűen folyt, bár hozzátartozik, hogy valóban a rendkívül csapadékos időjárás, valamint a két folyón lefolyó árhullám is akadályozta a feladatok tovább folytatását. Azonban a szúnyoggyérítés folytatódik, itt kell hozzátennem azt is, hogy az elmúlt héten kiadott hőségriadó miatt nem lehetett szúnyoggyérítési munkát végezni, ebben a melegben nem volt engedélyezett az, hogy a permetezőanyagokat, illetve a gyérítőanyagokat kijuttassák. Ezen a héten, tehát a mai nappal vége a hőségriadónak, így újra megkezdődött a szúnyoggyérítés. 486 településen kezdődik meg, illetve folyik tovább, a földön és a levegőben is, így a Duna melletti és a Tisza melletti területeken is! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mi lesz a szolnoki műtrágyagyár sorsa?
CSÁNYI TAMÁS, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Ez ügyben,nyilván politikai indíttatásból, van egy kis embargó, ezért érdemes felidézni a történteket. A hirtelen jött érdeklődés tavaly novemberben indult az üzem irányában, előzményként érdemes megjegyezni, hogy 2017-től a Gazdasági Versenyhivatal már vizsgálódott a szektorban több cégnél is. Mindenesetre novemberben az összes dolgozót kihallgatta a nyomozó hatóság. Az újabb menet idén május végén következett, amikor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a kénsavgyártás megtiltását rendelte el. A szolnoki gyárban azóta folyamatos a hatósági vegzatúra. A rendőrség kilencszer, a katasztrófavédelem tizenkétszer jelent meg. Ha nem a hatóságok voltak jelen, akkor a dolgozók beszámolója alapján drónokkal figyelték meg a területet. Még múlt héten csütörtökön is hatósági ellenőrzés, iratlefoglalás volt az üzemben. Maffiafilmekből ismerős ez a módszer, de ez nem Hollywood, ez a magyar valóság, ez a NER működés közben!
– Államtitkár Úr! A politikai ellenfelekre önök ráuszítják Domokos László pártállami számvevőszékét, a gazdasági ellenfelek ellehetetlenítésére most, úgy látszik, megfelel a jobb sorsra érdemes rendőrség, illetve katasztrófavédelem, mely hatóság egyébként olyan feltételeket támaszt a gyárral szemben, amelyeket nem lehet teljesíteni. A kénsavgyár leállítása dominóelvként hat, és az egész üzem megbénulásához vezet! Nyilván ezért is döntött a tulajdonos a gyár bezárása mellett. Neve elhallgatását kérő vezető mondta nekem, hogy olyan erőtérbe került a cég, amelyre nem is számítottak, csak azt szeretnék, hogy hagyják őket nyugodtan dolgozni. Ezt kérem én is önöktől: hagyják nyugodtan dolgozni a gyárat, hogy a beszállítókkal együtt 250 család ne kerüljön végleg az utcára Szolnokon. A kérdésem az ő nevükben tehát ez: mi lesz a szolnoki műtrágyagyár sorsa? (Taps a Jobbik soraiban.)
***
POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Hogy mi lesz a műtrágyagyár sorsa, az nyilván a tulajdonosok kezében van, a tulajdonosoknak kell biztosítani azt, hogy az üzemek a jogszabályoknak megfelelő módon működjenek, a jogszabályoknak megfelelően betartsák azokat az üzemelési szabályokat, amelyek előírásra kerültek, illetve amelyek a biztonságos működéshez szükségesek. Egyébiránt a katasztrófavédelem vagy a Belügyminisztérium nem vizsgálja a tulajdonosi hátteret, és nem foglalkozik a vállalatok gazdasági ügyeivel. A katasztrófavédelem feladata az, hogy a jogszabályokat betartassa.
– Képviselő Úr! Tudjuk jól, hogy a vegyipari üzemek veszélyes üzemek, veszélyes anyagokkal dolgoznak, ezért az előírások rendszeres ellenőrzése egyébként minden hasonló üzemben megtörténik. Így tehát a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, szigorú gondossági kötelezettség terhel mindenkit, aki ma Magyarországon veszélyes üzemet létesít vagy működtet, nemcsak egyébként az ott dolgozókkal kell elszámolni a biztonsággal a tulajdonosoknak, hanem a teljes lakossággal is.
– Képviselő Úr! Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mint iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése érdekében végez vizsgálatokat. Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy itt is a legfőbb tétel a biztonság. Az iparbiztonsági hatóság feladata a veszélyes üzemek biztonságos és jogszerű működési feltételeinek felügyelete, a jogszabályok szerinti rendszeres és soron kívüli ellenőrzése.
Jelen pillanatban az ön által említett ügyben és céggel kapcsolatban büntetőeljárás folyik, így annak részleteiről, annak állásáról a folyamatban lévő ügyre való tekintettel nem tudok többet elmondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mikor mond le a Fidesz az újpesti erdőírtásról?
VARJU LÁSZLÓ, (DK): – Államtitkár Úr! Itt a vérszívók után akkor most következzenek a favágók, hogy mi mindent tesznek! Újpest fideszes polgármestere, Wintermantel Zsolt most már jó ideje azzal foglalatoskodik, hogy egymás után irtja ki a zöld növényzetet, a fákat, és most úgy tűnik, hogy erre a káposztásmegyeri területen is sor kerül. Tájékoztatásul el tudom mondani, hogy ez a terület, ez a Farkaserdő területe kifejezetten egy nagy lakótelep mellett meglévő, annak tüdejeként funkcionáló zöldterület, amire azt gondolom, hogy sokkal jobban kellene vigyázni. A fideszes polgármester egy íjászközpont kedvéért vágatná ki a 2 hektár erdőt, ahelyett, hogy egy eleve nem erdősített területet jelöltek volna ki erre.
– Az ügyben az újpestiek szava igazából nem sokat számított, mert Wintermantel Zsolt már a káposztásmegyeri szabályozási tervben is úgy beszél erről, hogy ez eldöntött tény, és ennek itt meg kell épülni. A területet már oda is adták, ráadásul 15 évre haszonkölcsönbe az Íjász Szövetségnek, méghozzá ingyen! Kérdezhetném, hogy milyen haszonkölcsönről beszélünk egy olyan terület esetében, amelyet ingyen odaad a fideszes polgármester, de nagyon jól tudjuk, hogy a Fidesz soha nem a magyarok vagy az újpestiek hasznát nézte.
– Államtitkár Úr! Jártam kinn a területen, éppen ezért azt gondolom, hogy erről mindenképpen beszélni kell. Kérdezem tehát: az ön által vezetett minisztérium egyetért-e azzal, ahogy az újpesti polgármester az erdőirtást csinálja? (Taps az ellenzék soraiban.)
***
ZSIGÓ RÓBERT, (Agrárminisztérium államtitkára): – Képviselőtársaim! Mint már megszokhattuk, a képviselő úr ezen hozzászólásában is igaztalanul vádaskodik és riogat. A valóság az, hogy az Agrárminisztérium, valamint a szakmai irányítása alatt álló hatóságok az erdőgazdálkodásért való felelősségük körében semmilyen erdőirtással nem értenek egyet, és küzdenek azért, hogy minden zöldterület a fenntarthatóság feltételei szerint működjön! Az újpesti Farkaserdő az országos erdőállomány-adattárban nyilvántartott erdő, és mint ilyen rendelkezik hosszú távú erdőtervvel, mely meghatározza az erdővel történő tevékenységet. Értesülésem szerint a területen valóban terveznek erdőterület-igénybevételt, amelyre elvi engedélyt adott ki az illetékes erdészeti hatóság; az erdőterület más célú igénybevételére igen szigorú feltételek teljesülése mellett kerülhet csak sor. Egyrészt az csak közérdekből és csak kivételesen történhet meg, másrészt az agglomerációban az erdőterület más célra történő igénybevételének feltétele a legalább azonos nagyságú területen történő csereerdő-telepítés végrehajtása.
– Képviselőtársaim! Az erdészeti hatóság már az elvi engedély kiadásakor jelezte, hogy az erdőgazdálkodásból kivont területért cserébe kellő nagyságú és minőségű faállományt kell biztosítani. Tudomásom szerint a jelzett területen sportcélú zöldterület kialakítását tervezik, ahol alapvetően a fák nem kerülnek kivágásra, hanem a terület csak az erdőgazdálkodásból kerül kivonásra, és helyén közpark valósul meg. Kérem a képviselő urat, hogy ok nélkül ne riogassa az érintetteket! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Folynak e vizsgálatok a szolgáltatott ivóvízbe esetlegesen belekerülő antibiotikum és egyéb gyógyszer maradványok tekintetében, és ezek alapján milyen intézkedések megtételére lehet szükség?
UNGÁR PÉTER, (LMP): – Államtitkár Úr! Az a helyzet, hogy tudományos kutatás szerint a Duna Európa legszennyezettebb folyója az antibiotikum- és egyéb gyógyszermaradványok tekintetében. A Duna felső szakaszán egy osztrák kutatás öt hatóanyagnak több mint a tízszeresét találta a megengedettnek, ezzel komoly fertőzést mutatva ki. Tudományos tény, hogy mind a termékenység csökkenéséhez, mind pedig egyéb egészségügyi kockázatokhoz, többek között a kemoterápiának a sikertelen végzéséhez vezethet a túlzott antibiotikum, ami benne marad a vízben. Azt is tudjuk, hogy jelenleg nincs felkészülve erre a gyógyszereknek az engedélyeztetése, hiszen csak az emberi testben maradás idejéig vizsgálják az antibiotikum hatásait egy gyógyszernél, amikor engedélyezik, nem vizsgálják a környezeti hatásokat.
– A következőket kérdezném ebben a tekintetben. Van-e bármilyen olyan intézmény, felelős hatóság, amely koordinálja, ellátja a magyar vizeket, illetve ivóvizeket, hogy nincs e bennük túlzott mértékű antibiotikum- vagy egyéb gyógyszermaradvány? Terveznek e bármilyen intézkedést annak érdekében, hogy ezt a súlyos problémát kiküszöböljék? Van e bármilyen széles spektrumú vizsgálata annak, hogy a gyógyszerek engedélyeztetésénél a környezet-egészségügyi szempontot is figyelembe vegyék, különös tekintettel arra, hogy az antibiotikumok által okozott baktériumok egyre inkább antibiotikumrezisztensek, egyre több fertőzést okoznak, és egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, akár olyan mértékben, hogy olyan fertőzések, amiket korábban legyőzöttnek hittünk, visszatérhetnek sokkal agresszívebb formában? Tehát az a kérdésem összességében, hogy az antibiotikummaradványokkal, illetve a gyógyszermaradványokkal kapcsolatban van e bármilyen konkrét terve a kormánynak? (Taps az ellenzék soraiban.)
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! Magyarországon szerencsére az ivóvíznek az ellenőrzése, a minőség-ellenőrzés nagyon szigorúan szabályozott. Magyarországnak nagyon jó természeti adottságai vannak a Kárpát-medencében, ezek közül az egyik az, hogy az ivóvízellátásunk 95 százalékát felszín alatti vízbázisokból tudjuk megvalósítani, és ez nyilván sokkal-sokkal védettebb, mint a felszíni vizek, amelyek szennyeződhetnek. Tehát 95 százalékban nem szennyezett vízforrásból folyik mindenkinek a csapjában a víz! A 98/83/EK irányelvet ültettük át mi is, mint minden más európai uniós tagország, ebben antibiotikumokra vonatkozó, különböző értékekre, határértékekre vonatkozó szabályozás nincs. Ugyanakkor több fórumon zajlik európai szintű együttműködésben a felszíni vizek minőségének vizsgálata és javítása. Ennek elsődleges jogi keretét a víz keretirányelv adja mindnyájunk számára.
– Képviselő Úr! Idén, 2019. június 27-én hivatalosan is megkezdődik a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság negyedik nemzetközi Duna-felmérése. Ennek keretében 51 vizsgálati ponton – ezek közül 9 van Magyarország területén – minden eddiginél szélesebb körű vizsgálatokat végeznek, a vizsgálatok a vízben mérhető antibiotikumokat is felölelik majd. Úgyhogy a képviselő úrnak a kérdésére reprezentatívabb választ lehet adni: ahogy mondtam, 95 százalékban nem ilyesfajta felszíni vizet, hanem felszín alatti vízkészletekből származó vizet iszunk. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mikor ad pénzt a kormány olimpiai létesítmények helyett bérlakások építésére?
KOCSIS-CAKE OLIVIO, (Párbeszéd): – Államtitkár Úr! A kormány nem hajlandó róla tudomást venni, de az elmúlt években drasztikusan megugrottak a lakás- és az albérletárak a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban is, de ezt a fizetések nem követték. Miközben sem a főváros, sem az állam nem hajlandó szociális bérlakásokat építeni, aközben sok magyar ember lakhatása került veszélybe!
– Korábbi interpellációra az államtitkár úr azt válaszolta, hogy aki dolgozik, az boldogul, de ez nem így van! Vegyük az átlagbért, ami a KSH szerint 350 ezer forint. Arról is beszélhetnénk, hogy ez hogyan van kiszámolva, ha az öt fő alatti cégeknek a fizetése nincs benne, de most ezt engedjük el. Ez nettó 240 ezer forint. Vegyünk egy egyedülálló nőt, mondjuk, Marikát, aki 240 ezer forint nettóval próbál boldogulni. De Budapesten egy garzont 150-160 ezer forint alatt nem lehet bérelni rezsivel együtt, ami azt jelenti, hogy Marikának 80 ezer forintból kell boldogulnia egy hónapban, hogy ebből ruházkodjon, ebből egyen. Ezért van az, hogy most már csak szobákat tudnak bérelni életerős fiatal emberek.
– Államtitkár Úr! Vegyünk egy átlagos családot két gyermekkel. Az önök számítása alapján nettó 500 ezer forintból gazdálkodnak havonta. Egy 2-3 szobás lakást 200-250 ezer forint alatt nem lehet bérelni. Ez azt jelenti, hogy a jövedelmük felét elviszi a lakhatás. De ha hitelt vesznek föl, akkor sincsenek sokkal előrébb. Az önerő keserves összegyűjtése után, ami 7-8 millió forint egy átlagos lakás esetében, a havi törlesztőrészletek mellett nem sok marad megélhetésre. A CSOK-ot négy év alatt százezer ember vette csak igénybe; tehát ne az legyen az államtitkári válasz, hogy majd ez megoldja a problémát. Ezek alapján kérdezem tehát:
– Milyen intézkedéseket foganatosítanak az Airbnb-vel kapcsolatban, ami felnyomja az ingatlanárakat? Tervben van-e a lakásárak, valamint az albérletárak szabályozása; és mivel segítenék Marikát és a Szabó családot és másokat, akik nem tudják kigazdálkodni se a törlesztőrészleteket, se az albérletárakat? (Taps az ellenzék soraiban.)
***
TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Igaz, hogy nem a leírt szóbeli kérdést mondta el, mert az szóról szóra megegyezik a Burány Sándor által elmondottéval, úgyhogy ehhez gratulálok, hogy felismerte, ez egy komoly eredmény. Ami az érdemi részét illeti kérdésének: nyilván ön is tudja, hogy a fővárosban, a belső kerületek általában, mint minden nagyvárosban, magasabb presztízsűek, drágábbak, így nyilván azok ingatlanárai és bérleti díjai is, és különösen igaz ez a fővárosban a turisztikai szempontból belső kerületekre. Na most, ön a kormánytól az albérleti árakra valamilyen beavatkozást vagy nem tudom, mit vár el. Ön nagyon jól tudja, hogy az állam mozgástere minimális ezen a téren, hiszen itt magánszemély köt üzletet magánszeméllyel, és ebbe az államnak bizony nem sok beleszólnivalója van.
– Képviselő Úr! A végén megemlítette az Airbnb-t. Azt tudom önnek mondani, hogy teljesen szabályozott a működése az adótörvények és a társasházi törvények által, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is megfelelő figyelmet fordít erre a szervezetre, hogy megfelelően adózzon. Mint volt NAV-vezető tudom, hogy külön programok készültek, és nagyon komoly eredményeket tud az adóhatóság e tekintetben felmutatni, tehát nem maradnak adózatlanul ezek a jövedelmek Magyarországon. Ami pedig a családvédelmi akciótervet illeti, amely július 1-jén lép hatályba: ezt ön lekicsinyelte, de így is viselkedtek a parlamentben, sem ön nem szavazta meg, sem pedigSzabó Timeának nem volt fontos, hogy a magyar családok lakhatási problémáját megoldja! Hát, ez a Párbeszéd! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mikor tesz valamit a minisztérium hazánk gazdasági kettészakadása ellen? Mikor lesz érdemi intézkedés az északkelet-magyarországi munkanélküliség felszámolására?
DR. GYÜRE CSABA, (Jobbik): – Képviselőtársaim! A KSH 2019 első negyedévi kimutatása szerint hazánkban 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, de ez nem azt jelenti, hogy az egész országban egyenletesen és arányosan alakulna a foglalkoztatottság: míg az ország nyugati és középső részén már munkaerőhiány van, addig Északkelet-Magyarország a munkanélküliség tekintetében hazánk mostohagyermeke; míg Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 1,3 százalék volt a ráta tavaly év végén, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,7 százalék.
– Államtitkár Úr! A kormány 2018-ban szűkíteni kezdte a közfoglalkoztatási programokat. Ennek az eredménye az lett, hogy Szabolcsban és más, a közmunkával foglalkoztatottságban érintettebb megyékben emelkedett a munkanélküliség. Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett még Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Békés megyékben támaszkodik nagymértékben a munkaerőpiac a közfoglalkoztatásra. Borsodban lényegében stagnált a ráta, Hajdúban és Békésben azonban romlott a helyzet: Hajdú-Biharban 1,1 százalékponttal, 6,2 százalékra, Békésben pedig 0,4 százalékponttal, 5,2 százalékra nőtt a munkanélküliség. Szűkebb pátriámban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 0,5 százalékponttal, a 6 százalék egy év alatti munkanélküliségiráta-növekedéssel 8,7 százalékra nőtt. Az ország ezen megyéiben a munkaügyi hivatalok adatai alapján is zömében közmunkás pozíciók nyílnak meg, olyannyira, hogy Borsodban és Szabolcsban is az új munkahelyek minimum 90 százaléka valamilyen közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódik. Mindez tovább növeli az ország gazdasági kettészakadását, a keleti rész lemaradását. Kérdezem államtitkár urat:
– Mimikor fognak tenni végre valamit Magyarország gazdasági kettészakadása ellen? Mikor lesz érdemi intézkedés az északkelet-magyarországi munkanélküliség felszámolására? (Taps a Jobbik soraiban.)
***
BODÓ SÁNDOR, (Pénzügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! A munkaerőpiac aktuális helyzetéről tudok önnek tájékoztatást adni, és ez érinti nyilvánvalóan az ön által kérdezett térséget is. Aktualitása van a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt, ami néhány nap múlva bekövetkezik, egy olyan lehetőségnek, ami az északkelet-magyarországi vállalkozások számára is lehetőséget biztosít arra, hogy fizetéseket emeljenek, illetve fejlesszenek.
– Képviselő Úr! Tájékoztatnom kell arról is, hogy a TOP-program keretében olyan jellegű fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek akár ipari park létesítésével, akár egy járási vagy megyei szinten megszervezett foglalkoztatási paktum keretében szintén foglalkoztatási lehetőséget, illetve infrastrukturális fejlesztést is biztosítanak. De hogy konkrétan az adott régióra, illetve az ott élők problémájára is tudjunk választ adni, egy olyan munkaerőpiaci reformot indítottunk el az OFA-val, illetve a kormányhivatalok illetékes munkatársaival, amely konkrétan Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Borsod, Heves, Nógrád, tehát azokat a megyéket érinti, ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta. Ennek a lényege abban áll, hogy a munka nélkül lévőket egy szűrés keretében tulajdonképpen monitorozzuk. Ennek alapján látjuk azt, hogy milyen eséllyel és hogyan tudnak elhelyezkedni a későbbiekben: ki az, aki csak segítséggel, ki az, aki képzéssel, és ki az, aki csak nagyobb segítséggel. A munkaadói oldalon is elvégezzük ezt a munkát, nevezetesen, olyan vállalati kapcsolattartókat állítunk munkába, illetve olyan új muníciókat adunk azoknak a munkatársaknak, akik korábban ezen a területen dolgoztak, hogy sikeresebbek legyenek ezek a kiközvetítések.
– Képviselő Úr! Természetesen sok még a teendő, valóban az országon belül vannak egyenlőtlenségek, de remélem, hogy ezek a programok hamarosan hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a térségek is eredményesebben tudjanak haladni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
