2021-ben is odaítélték az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat: László Noémit irodalom, Zoltán Bélát képzőművészet és Felméri Cecíliát színház-, filmművészet kategóriában tüntetik ki. Kelemen Hunor szövetségi elnök Facebook-oldalán jelentette a 2021-es díjazottakat pénteken, a magyar kultúra napján.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2021-ben is köszönetet mond a magyar kultúra napján azok munkájáért, akik az erdélyi magyar kultúrát gazdagítják művészetükkel, alkotásaikkal. Ezért örömmel jelentem be, hogy idén díjban részesítjük László Noémit irodalom, Zoltán Bélát képzőművészet és Felméri Cecíliát színház-, filmművészet kategóriákban” – írta Kelemen Hunor a közösségi oldalon.
László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, József Attila-díjas költő, műfordító, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, de volt a Helikon szerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is. Bár jobbára klasszikus hagyományokat folytat, költészete mégis az erdélyi magyar irodalom egyedi színfoltja. Költészetét a forma vonzásából a szabad vers tág tere irányába ható igyekezet, a metafizikai eszmefuttatásra való hajlam, a leírás pontossága jellemzi. A 90-es évek óta rendszeresen ír gyermekverseket, hiszen nála a gyermekek nemcsak közönségként léteznek, hanem mint belőle szóló beszélők. Felnőtteknek szóló versesköteteket is publikált, a tavaly megjelent Műrepülés egy, a költő, képzőművész és nyomdász együttes próbálkozása arra, hogy a verseket és képeket olyan könyvvé, tárggyá formálják, amely méltó helyet vív ki magának a magyar irodalmi hagyományban.
Zoltán Béla 1977-ben született, a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen diplomázott, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Művészetét a kísérletezés jellemzi, festményei az antitézis jegyét hordozzák magukban, amelyek néha a belső félelmek kezeléseként, máskor pedig a valóság tükreként szolgálnak. Alkotásai megkérdőjelezik a valóság és fikció, az anyagiasság és illékonyság, a mozdulatlanság és mozgás, a láthatatlanság és hiány közötti törékeny határokat.
Felméri Cecília 1978-ban született Kolozsváron, rendező, forgatókönyvíró, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem film, fotó, média szakán rendezést tanít. Informatika osztályba járt, jogot kezdett el tanulni, hogy azután véletlenszerűen bábszínész legyen, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakára felvételizzen. Felméri Cecília úgy csöppent bele a filmkészítés világába, hogy a Sapientián kezdett el filmeket rendezni: 2005-ben A bárányok meghalása című animációs reklámfilmet, 2008-ban a Kakukk című rövidfilmet, 2010-ben a Mátyás, Mátyás animációt, 2011-ben a Végtelen percek kisjátékfilmet, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem mesteris hallgatójaként 2012-ben a Boldogságpasztilla című kisjátékfilmet. Kisfilmjei sikeresek voltak több rangos filmfesztiválon: a rendezőt a CineFest-en „A jövő reménysége díjjal”, a Magyar Filmszemlén a „Legígéretesebb fiatal tehetség díjjal” ismerték el.
A járványhelyzetre való tekintettel elnapolják az immár hagyománnyá vált díjátadó gálát, amelyet egy későbbi időpontban fognak megtartani.
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
