Őry Péter: Nézetem szerint közös erővel kell fellépnünk annak érdekében, hogy a hagyományos kulturális értékeink megőrzésének alapfeltételeit a működő európai sztenderdekből kiindulva alapozzuk meg. Ide sorolható a nyelvhasználat is.
A felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait komplex módon rendezni kívánó, úttörőnek számító törvénytervezetet mutatott be a Pro Civis Polgári Társulás csallóközcsütörtöki központjában tartott sajtótájékoztatóján. A szervezet elnökét, Őry Pétert kérdezte a Gondola.
– Elnök úr, a tervezet a „Törvény a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelveiről” nevet viseli, miközben a szlovák jogrend csak az „államnyelv” kizárólagos fogalmát ismeri. Mekkora civil kurázsi kellett e cím megfogalmazásához abban az államban, melynek területén egykor Pázmány Péter alapított egyetemet, Balassa János védelmezett várakat az oszmán ellen, Kármán József írt könyveket, számos magyar királyt megkoronáztak a magyarok építette dómok egyikében?
– Személy szerint azt gondolom, hogy a közügyekben illetve közösségi ügyekben tett civil kezdeményezések az immateriális jellegük miatt a megkövetelhetik a klasszikus értelemben vett „civil kurázsi” kihasználását. Az államnyelv fogalma a Szlovák Köztársaság Alkotmányában is megjelenik, és egyfajta felülrendelt szerepbe emeli a szlovák nyelvet a többi közösség nyelvhasználati lehetőségeihez viszonyítva, ez pedig nézetem szerint a ellentétes a demokratikus és humán elvekkel.
A Nagyszombati Egyetem: 1635. május 12-én alapította Pázmány Péter esztergomi érsek.
Amennyiben összefüggésbe helyezzük az alapvető kérdéseket, tisztán láthatóvá válik, hogy a gondok már a fogalmat szintjén megjelennek, ezért szeretnénk bevezetni a köztudatba, hogy nem az államnak van nyelve, hanem az ott élő népeknek. Tovább gördülve a gondolaton pedig azt is világos, hogy a hivatalos érintkezés során is a polgárok a nyelv hordozói. Amiben biztos vagyok, az az, hogy várhatóan egy újabb hosszú távú munkát alapozunk meg! A történelmi gyökereink mélyek, a feladatok adottak, a céljainkat ki kell tűzni!
– Ugyancsak új megközelítés, hogy a magyar sok településen válhatna hivatalos nyelvvé. Könnyű megjövendölni: Brüsszel hisztériát csapna a gondolattól is, hogy Arany János nyelvét hivatalossá tegyék ott, ahol korábban hosszú ideig az volt. Milyen szövetségesekre számíthatnak?
– A megközelítésünk annyiban új, hogy 3000 fő vagy 8 százaléknyi arányt jelöltünk meg, tehát az ilyen településekben hivatalos kétnyelvűség jönne létre. Ami teljesen új szemlélet, az a nyelvhasználati jogok járási és megyei bővítése, mert kiemelten fontos, hogy ne csak a település szintjén jelenjen meg a jog. Az érthetőség kedvéért, ha ma a mentőszolgálatot a központi számon hívja valaki, akkor a megyei székhelyen lévő központba kapcsolják, ahol szinte lehetetlen az anyanyelv használata. A valós életben például egy beteg, idős személy bizonyára egyszerűbben mondja el, hogy miért hívja a mentőt az anyanyelvén… Az elsődleges szövetségeseként a felvidéki magyar választópolgárokat kell az ügy mellé állítanunk, valamint a magyar politika szereplőket, majd jöhet az a pillanat, amikor ezt a szlovák törvényhozás talaján kell benyújtanunk. Ha nem lépünk egy útra, sose tudjuk hová juthatunk, ma utat nyitottunk a társnemzeti nyelvhasználat koncepciójának.
A hibbei Mindenszentek-templom, Balassi Bálint európai költőóriás nyughelye.
– Önök a tervezet elkészítése során európai országokban elfogadott és sikeresen működő modelleket vettek alapul, legtöbbet a finnországi mintából merítettek. Ma az Európai Unióban a leghatásosabban működő alapelv a kettős mérce. Hogyan lehetne demokratizálni és valóban európai szellemiségűvé tenni a Dunajectől a Dunáig, Ipolyig elterülő térséget?
– Valóban az Európai Uniós jogszabályokat néztük meg és vettük alapul. Annyiszor hallhattuk, hogy az utódállamok kisebbségi jogai a sztenderdek felett állnak, hogy „kénytelenek voltunk” megnézni, mi a bevett gyakorlat. Megnéztük, elemeztük és láttuk, látjuk, hogy elég távol vagyunk még. A térség demokratizálódási folyamatához talán az utódállamok nemzeti szintjén azt kellene tisztázni, hogy mi nem egymás ellen fogalmazzuk meg ügyeinket, hanem azért, hogy a térség a történelmi hagyományait figyelembe véve egymást segítve őrizzük meg azt, „mit ránk róttak a századok”.
Kármán József kiváló író szülőháza Losoncon.
– A nem atlanti tőzsdespekulánsok által felbérelt, hanem hazai forrásokból hazai célokért fáradozó civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy Dévénytől Királyhelmecig, Hibbétől Párkányig nyugat-európai sztenderd érvényesüljön a nyelvhasználatban is?
– Nézetem szerint közös erővel kell fellépnünk annak érdekében, hogy a hagyományos kulturális értékeink megőrzésének alapfeltételeit a működő európai sztenderdekből kiindulva alapozzuk meg. Ide sorolható a nyelvhasználat is, melyben a közös nemzeti ügyeinket segítő, irányunkba elkötelezett civil szervezetek támogató tevékenysége is kiemelten fontos pillér. Köszönet és hála az eddigi segítségét minden elkötelezett embernek és szervezetnek!
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
