Az ipolysági status quo zsidó temető tisztítása során fedezték fel az elmúlt napokban a temető falába beépített kohanita kaput és erkélyt. A vallási szertartás helyszínéül szolgáló építmény meglétéről csupán az idősebb ipolyságiak némelyike tudott. A múlt értékekénk az egyedi kivitelezésű kohanita kapu és erkély megmentésén dolgoznak a helyi önkéntesek és a múzeum munkatársai.
Kapusta Krisztína vezetésével egy lelkes csapat immár sokadik hónapja tevékenykedik a Homok városrészben található zsidó temető kitisztításán. A munkálatok során, május végén a túlburjánzott növényzet alatt felfedezték a temető egykori kohanita kapuját és a hozzá tartozó erkélyt. A tisztítás során fokozatosan került elő a betonépítmény a korláttal, s a kapuból felvezető négy lépcsőfokkal.
– tájékoztatta a Felvidék.ma portált Kapusta Krisztina, a Honti Múzeum munkatársa, a budapesti Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatója. Mint hozzátette, a tágabb régióban csupán a balassagyarmati és a lévai zsidó temetőben volt hasonló építmény.
A műemléket az elmúlt évtizedekben alaposan benőtte a növényzet. A betonból készült talapzaton több tíz centiméteres talajréteg alakult ki, melyen bokrok és facsemeték nőttek. A munkátok során sikerült kitisztítani az erkély talapzatát, valamint a lépcsőfokokat. Az erkély jellemzően kőanyagból és betonból készült. Az erkély korlátja szintúgy betonból van, két kiszögelésében egy-egy oszlop zárta a korlátot, melyek az idők során leomlottak. Vélhetően míves kivitelezésű oszlopok voltak, ezt bizonyítja az erkélyen és az építmény közvetlen közelében talált oszlopfedő, csúcsdíszes lapok. A kohantia erkélyen a becslések szerint akár 10-12 személy is elfért.
Az utcáról egy míves kovácsoltvas kapu nyílik a lépcsőkre, melyet ugyancsak kikezdett az idő vasfoga. A közeljövőben szeretnék helyreállítani a rozsdás kaput, új pléhezéssel, illetve festéssel.
Mindenképpen szeretnék megmenteni a műemléket. Ennek érdekében már kitisztították az erkély közvetlen környezetét. A kapu mellett szeretnék az erkély állagmegőrző munkálatait is elvégezni. Emellett a temető kőkerítésén egy kétnyelvű tábla is jelezné a történelmi mementóként álló kohanita kaput.
Az említett temetőrészt lelkes, a helytörténet iránt érdeklődő önkéntesek tisztították meg. Kapusta Krisztina mellett Kohn Tibor, Fógel Andrea, valamint Herczeg Róbert vett részt a feltáró jellegű tisztításban.
A kohaniták papi személyek, Mózes testvérének, Áronnak a leszármazottai. Feladatuk egykoron a templomszolgálat és a hívek megáldása volt. A tisztség születési jog alapján apáról fiúra öröklődik a zsidó közösségeken belül.
Nagyon fontosnak tartották a rituális tisztaságot, ezért a kohaniták nem érhettek halotthoz, valamint a temető területe is tisztátalan földnek számított számukra, ahová nem léphetett be.
Temetéskor a temetőn kívülről a kapun keresztül közelítették meg az erkélyt, ami nem számított a temető részének, így nem szegték meg a szakrális szabályokat.
Erkély helyett számos temetőben a kapu mellett egy kis benyílót, kővel fedett területet alakítottak ki. Részben a szigorú szabályok miatt is a kohanitákat a temető egy bizonyos részén, a kapuhoz közeli részen temették el. A kapu elhelyezése leginkább a terepviszonyoktól függ. Több helyen a temető legmagasabb pontján helyezték el, így erkély építése nélkül ráláthattak a sírjaikra a kohének.
Az ipolysági status quo temető középső részén leljük a kohanita sírok sorát. A sírjeleken külön szimbólum, áldást osztó kéz jelzi a szakrális tisztséget. Ezt a jelképet csakis kohén sírokon láthatjuk. Az említett temetőben végzett feltárás eredményeként jelenleg közel húsz kohén sírról tudunk – jegyezte meg a tisztításban tevékenykedő Kapusta Krisztina.
Ipolyságon 1850 táján jelent meg a zsidóság. Ezt követően jött létre a Homok városrészben található temető. Vélhetően a kohanita kaput is ekkortájt építhették. A 20. század első évtizedéig ezt a temetőt használta mindkét zsidó felekezet. Az ortodox zsidó közösség 1910-ben a város északi határában hozta létre a saját temetőjét. A fennmaradt alaprajzok szerint vélhetően itt is volt kohanita kapu. Ám az idő előrehaladtával számos alkalommal változtatták a temető kerítését. Így ma már nyoma sincs a kohanita kapunak.
Az Ipoly menti kisvárosban az utóbbi időszakban számos eseménnyel emlékeztek meg a települést egykoron felvirágoztató zsidó közösségről. Vezetett városnéző séta mellett a már kitisztított és feltárt temetőt is bejárhatták a helytörténet iránt érdeklődők. Ipolyságon számos emlékmű és emléktábla is emlékeztet a tragikus sorsú közösségre.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
