Külföldre viszik a magyar gyerekeket

Külföldre viszik a magyar gyerekeket

Egyetlen esztendő alatt több mint negyedével nőtt a külföldi családok által örökbe fogadott magyar gyermekek száma. A hazai titkos örökbefogadások során tavaly már minden harmadik gyerek került külföldre – derül ki a Magyar Nemzet által megismert adatokból. A szakember szerint a jelenségnek az az oka, hogy hazánkban mindenki csecsemőt szeretne örökbe fogadni, az óvodások, és főként az iskoláskorúak már szinte senkinek sem kellenek, ahogy a fogyatékkal élő gyermekek sem.

Döbbenetesen alakulnak az utóbbi időszakban az örökbefogadási adatok hazánkban. Folyamatosan nő ugyanis azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek csak külföldön találnak családot. A kormányzati portálon szereplő statisztika szerint tavaly a titkos örökbefogadások során összesen 507 gyermeknek sikerült családot találni, közülük azonban 165-en külföldre kerültek. Ez azt jelenti, hogy a titkos örökbefogadások 33 százalékánál a gyermek elhagyja szülőhazáját, tehát minden harmadik örökbe fogadott magyar gyermek másik országban nevelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként 2014-ben még csupán 129-en kerültek külföldi családhoz, vagyis egyetlen esztendő alatt több mint negyedével nőtt a külföldi családok által örökbe fogadott gyermekek száma.

A magyaroknak nem kellenek a roma gyermekek

A Magyar Nemzet megpróbált utánajárni, mi állhat a jelenség hátterében. A magyarázat lesújtó: a magyar családoknak nem kellenek a már iskolába járók, különösen a romák és a fogyatékkal élők, külföldön azonban őket is várják.

– Csak annak a gyereknek kereshetnek külföldön örökbe fogadó szülőt, akinek Magyarországon nem találtak családot. Hazánkban azonban mindenki csecsemőt szeretne – mondta lapunknak a Gólyahír Egyesület elnöke.

Mórucz Lajosné szerint az életkor előrehaladtával egyre kevesebb az esélye a gyermeknek arra, hogy örökbe fogadják itthon, ha pedig eléri az iskoláskort, erre az esélye gyakorlatilag nullára csökken.

A helyzetet súlyosbítja, hogy sok, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermek csecsemőkorában nem adható örökbe, ugyanis még nem mondtak le róla végleg a szülei, illetve a gyámhatóság nem hozott ilyen irányú döntést. Sokan közülük akár tízévesek is lehetnek már, mire örökbe adhatóvá válnak, akkor azonban már sok esetben senki nem szeretné a családjába fogadni a gyermeket.

Sokan Olaszországban lelnek új otthonra

A szakember leszögezte: rontja a gyermek esélyeit, hogyha fogyatékkal élő vagy roma – a hazai örökbefogadó szülők többsége ugyanis egészséges gyermeket szeretne. Az idősebb roma gyermekek örökbefogadását sokan azzal a magyarázattal utasítják el, hogy nem tudnák megvédeni őket az esetleges gúnyolódásoktól. Mórucz Lajosné szerint a legtöbb gyermek Olaszországba kerül, az ottani családok ugyanis szívesen fogadják a fogyatékkal élő és a roma gyermekeket is, utóbbiak ott a bőrszínükkel kevésbé „lógnak ki a sorból”. Az alapítvány elnöke leszögezte: a külföldi örökbefogadások nagy száma ellenére ugyanakkor nem csökkennek hazánkban az örökbefogadási várólisták, a csecsemőkre továbbra éveket kell várni.

Az adatok teljes mértékben alátámasztják a szakember szavait. Tavaly a 0–3 éves korosztályból 249 gyermeket adtak örökbe, közülük 241-en magyar szülőknél találtak családra. Az óvodáskorúak esetében azonban már 50-50 százalék volt a hazai és a külföldi örökbe fogadások aránya: a 3–6 éves gyermekek közül 57-en találtak maguknak itthon, 57-en pedig valamelyik másik országban családot. Még megdöbbentőbbek a számok, ha a 6–10 éves korosztályt nézzük: a 105 kisiskolásnak csupán negyedét (27 fő) fogadták magyarok örökbe, a háromnegyedük külföldre került.

Ki dönthet egy gyermek sorsáról?

Vannak ugyanakkor, akik aggasztónak látják a jelenséget. Hegedűs Lorántné, a Jobbik országgyűlési képviselője „gyermekexportot” lát a háttérben. Az ellenzéki politikus Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult írásbeli kérdéssel az ügy kapcsán. Hegedűsné arról számolt be, hogy bár a jogszabályok szerint csak abban az esetben van lehetőség egy magyar gyermek külföldi örökbefogadására, ha ez Magyarországon nem járt sikerrel, a hozzáforduló állampolgárok azonban más tapasztalatokról számoltak be. Például arról, hogy a gyakorlatban a problémás gyermekeknél, többek között a testvéreknél előre eldöntött, hogy külföldre kerülnek. A politikus szerint kérdéses, hogy elég hatékony-e a külföldre örökbe adott gyermekek utánkövetése, ahogy az is komoly erkölcsi dilemma, vajon létezhet-e egyáltalán olyan szakértői csoport, amely eldöntheti egy gyermek helyett, hogy „bár magyarnak született, holnaptól mégsem lesz az, megfosztva ezzel identitásától, nyelvétől, hazájától”.

Egy évig nyomon kell követni a kicsik életét

Válaszában az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára leszögezte, hogy a nemzetközi örökbefogadási eljárásokat a Hágai Egyezmény szabályozza, amit hazánk 95 országgal együtt emelt be a saját jogrendjébe. Rétvári Bence rámutatott: ha egy gyermek örökbe fogadhatóvá válik, először saját megyéjén belül keresnek neki a szakemberek örökbefogadó szülőt. Amennyiben ott nem találnak neki családot, az ország más megyéiben élők előtt is megnyílik a lehetőség. Csak abban az esetben kerül sor nemzetközi örökbefogadásra, ha sem hazai házaspár, sem magyar egyedülálló személy nem vállalja a gyermek örökbefogadását. Az államtitkár szerint minden egyes örökbe adott gyermekekről utánkövetési jelentéseket kapnak, amelyekből az látható, hogy az esetek döntő többségében a külföldi családba kerülő gyermekek gyorsan beilleszkednek és jó körülmények között nevelkednek.

Az örökbefogadott gyermekek utánkövetését a 2014 márciusában életbe lépett új polgári törvénykönyv tette kötelezővé. Korábban nem kellett figyelemmel kísérni a gyermekek sorsát, az új szabályozás szerint azonban legalább egy évig nyomon kell követni a kicsik életét. Az utánkövetés célja a gyermek beilleszkedésének figyelemmel kísérése, problémák esetén pedig a segítségnyújtás, a nehézségek kezelése. A szülők és a szakemberek közötti első találkozásra az örökbefogadás engedélyezésének jogerőre emelkedését követő két hónapon belül, a másodikra pedig egy év múlva kerül sor. További négy éven keresztül önkéntes utánkövetésre van lehetőség, vagyis a szülő kérése alapján nyújtanak segítséget a szakemberek. Az utánkövetést közhasznú szervezetek is végezhetik, így az egyesületeken, alapítványokon keresztül örökbe fogadó szülők sem élik meg traumaként, ellenséges lépésként a szakemberek látogatását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »