Heves harcokról érkeztek jelentések vasárnapra virradóra Ukrajnából, az ukrán kormányerőket több térségben is „minden oldalról” támadták.
A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij hajnalban újabb telefonbeszélgetést tartott, és a brit kormányfő elismerően szólt az ukrán nép által az orosz invázió óta tanúsított bátorságról és hősies ellenállásról. Johnson biztosította az ukrán elnököt: London mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Britannia és szövetségesei által küldött védelmi támogatás eljusson ukrajnába. Zelenszkij a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.
Kijev közelében megállt az orosz csapatok haladása
Megállt az orosz csapatok haladása az ukrán főváros, Kijev központja felé a város északnyugati részén – jelentette ki Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy vasárnap esti tájékoztatón. Hozzátette, az ukrán hadsereg visszaveri a szárazföldi és légi támadásokat. Szólt arról, hogy három rakétát irányítottak Kijev irányába.
Az információt nem lehetett függetlenül ellenőrizni – írta a dpa német hírügynökség. Aresztovics elmondta, hogy az orosz hadsereg megpróbált előre nyomulni a kelet-ukrajnai Harkiv város központjába, és hogy 11 orosz hadihajó tartózkodik a tengeren Odessza partjainál. A dél-ukrajnai Mariupol városáról azt mondta, hogy ott az ukrán erőknek nincsenek gondjaik, de az orosz csapatok elfoglalták Berdjanszkot, ahol nem voltak ukrán katonai erők. A nyilatkozó közölte azt is, hogy a hétvégén több mint százezer tartalékos csatlakozott az ukrán hadsereghez.
ENSZ-szóvivő: egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan
Egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan – jelentette ki Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő vasárnap, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit. A szóvivő ezzel – mint mondta – António Guterres főtitkárnak az orosz bejelentésre tett reakcióját tolmácsolta. Putyin bejelentése kiváltotta a NATO és az Egyesült Államok elítélő állásfoglalását is. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg például „felelőtlen, agresszív cselekedetnek” minősítette a lépést, az Egyesült Államok pedig elfogadhatatlannak nevezte a konfliktus esetleges kiterjesztését.
Putyin különleges szolgálati módba léptette az orosz elrettentő erőket
Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva. „A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba” – mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.
Putyin „barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és „illegitimnek” nevezte a szankciókat. Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai „különleges hadműveletbe”. A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki „népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.
Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista „záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken. Konasenkov az esti hadijelentésében első ízben tért ki arra, hogy az orosz haderőnek halottjai és sebesültjei vannak, de konkrétumot nem említett. Azt állította, hogy az orosz veszteségek sokszorosan kisebbek a „megsemmisített nacionalisták számánál”.
Ukrán oldalon több ezer orosz halottról beszélnek. A tábornok közölte: a háború négy napja során az orosz erők az ukrán katonai infrastruktúra 1 067 objektumát semmisítették meg, köztük 27 parancsnoki állást és kommunikációs csomópontot, 38 légvédelmi rakétarendszert és 56 radarállomást számoltak fel. Továbbá megsemmisítettek hét légvédelmi rakétarendszert és három Bayraktar TB-2 pilóta nélküli repülőgépet a vasárnap folyamán. Az ukrán hadsereg Konasenkov szerint eddig 254 harckocsit és más páncélozott járművet, 31 repülőgépet, 46 rakéta-sorozatvetőt, 103 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 164 darab speciális katonai járművet elveszített.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
