Löszfalba vájt pincék, lépcsőzetes utcák, körös-körül természetvédelmi terület, madárcsicsergős nyugalom. A Párkányhoz közeli Helemba bájos zsákfalucska, utolsó kis település, a szlovák–magyar határ kiszögellésében. Nem sokáig. Épül az új Ipoly-híd, amely a magyarországi Ipolydamásddal köti össze a falut. A lehetőségek kibővülnek, a zártság nyújtotta idill átalakul.
A legnagyobb hír mostanában Helembáról, hogy helyére került az 58 méter hosszú, 12 méter széles hídelem. Ez köti össze a községet Ipolydamásddal, amely egyébként a község testvértelepülése is.
A hidat Magyarország és Szlovákia uniós pályázatból építi. 3,5 tonna a súlykorlátozás, és kerékpársáv is lesz a hídon. Az építkezés három részből áll, tudjuk meg Izrael Gergely polgármestertől. Az első maga a híd, a második a hídra vezető 560 méter út megépítése Ipolydamásdon, a harmadik pedig a 180 méteres útszakasz Helembán.
Nagy lehetőség lesz ez nekünk, hiszen csak egy ugrásra lesz Szob és Vác, de közelebb kerülnek az Ipoly mentén működő cégek is, amelyek alkalmaznak határon túli munkásokat is. Eddig is sok mindent szerveztünk együtt Ipolydamásddal, ezentúl még egyszerűbb lesz a kapcsolattartás. Ami aggaszt, az a híd átadását követő megnövekvő forgalom, emellett a Párkány és Helemba közti kerékpárút egy szakaszát is a főútra terelik
– tájékoztatott a polgármester.
Rományik Ferenc Ipolydamásd polgármestere az elmondottakhoz hozzáteszi, állt már az Ipoly felett 1986 és 2000 között egy ideiglenes híd, amelyen sajnos csak időszakosan lehetett átkelni, hiszen kishatárforgalom nem volt egyik országban sem. Ezt 2000. március 1-jén a jeges ár alámosta, és statikailag annyira megrongálta a hídszerkezetet, hogy el kellett bontani. Akkor kezdődtek a tárgyalások, hogy épüljön egy új híd. Ha elkészül, elérhetővé válik a Dunakanyar, ami nagy jelentőségű az egész régió számára.
Azoknak a lakosainknak az utazási ideje is lerövidül, akik az esztergomi ipari parkban dolgoznak. A híd átadásával az Eurovelo 6 kerékpárút magyarországi és a szlovákiai szakasza is „összenő” egy elnyert, határon átnyúló projekt révén.
Rományik Ferenc azt is megemlítette, hogy a családi, rokoni, baráti kapcsolatok semmiféle „vasfüggöny” és korlátozás ellenére sem szakadtak meg. A farsangi fesztivált mindig közösen szervezik, volt, amikor az Ipoly jegén keltek át, volt, hogy traktorral vitték át őket a szobi vasúti hídon. Mindig megtalálták annak a módját, hogy közösen ápolják hagyományaikat.
A kivitelezővel nemrég beszéltem, nagyon jól halad az építkezés, sokkal előbbre vannak a munkálatokkal, mint ahogy azt az ütemterv előírja. Már elkezdték a pályalemez betonozását, pedig csak jövő áprilisra volt tervezve. Ameddig kitart a jó idő, le se vonulnak a hídról, hanem folytatják a munkát
– fűzte hozzá Ipolydamásd polgármestere.
Várják a turistákat
A beszélgetést a továbbiakban Izrael Gergellyel folytatjuk, aki első választási időszakát tölti Helemba község élén. Látványos errefelé a bakancs- és kerékpárturizmus, de a vízi turizmus fejlesztését is célul tűzték ki, mondta. Érthető, hiszen a község természeti adottságai kedvezőek, rengeteg a látnivaló, ami ide vonzza a turistákat.
A Kovácspataki-hegyek az úgynevezett pannon flóra legészakibb térsége. Növény- és állatvilága védett, értékes fajok fordulnak itt elő, köztük a legmelegebb éghajlatot kedvelő különlegességek a posztglaciális korszakból. Az erdők tele vannak vaddal, az őz, szarvas és vaddisznó mellett sok errefelé a muflon is. A Duna és az Ipoly torkolata madárvédelmi terület, a Duna-part ideális hely a horgászoknak és a vízi sportok kedvelőinek. Működött itt egy csónakház a ‘90-es évek végéig, a Duna fél kilométeres szakasza most is a vízi sportokra van kijelölve, amire mind nagyobb az igény.
Turisztikai szempontból most kezdődik egy markánsabb fejlesztés. A terepbiciklis és turistautak a Burdán keresztül már ki vannak jelölve. Idén a határon átnyúló pályázatból sikerült kialakítani egy kilátópontot is, amelyről a Gerecsétől a Dunakanyarig belátni a gyönyörű tájat. Mint mondja Izrael Gergely, Kovácspatak üdülőrésze is a kataszterükbe tartozik, ahol közel 300 hétvégi ház található. A polgármester szerint ez az üdülőtelep kitesz egy falut!
Az épített örökségből kiemelném a leghíresebbeket, a löszfalba vájt pincéket, amelyek között háromszáz éveset is találunk. Sajátosságuk, hogy nem lefelé, de egyenesen a dombok gyomrába vezetnek, ezért ezekben lépcsőket se találunk. Öt egymás mellett lévőt a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánítottak. A legtöbb ember errefelé szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozott, ami nem meglepő, hiszen az itt található, andezittel dúsított vulkanikus talajon különösen jól érzi magát a szőlő.
Az utcákon sétálva látjuk, egyre kevesebb a régi formában megmaradt ház. Ezek jellegzetessége, hogy homlokzatuk az utca felé, pilléres folyosójuk pedig az udvar felé néz.
– Legrégebbi műemlékeink közé tartozik a római torony alapja, amelyet a katolikus templom közelében találtak, és a gigantikus római védvonal, a Limes Romanus részét képezte. Helembának két temploma is elpusztult. Az, amelyet most is láthatunk 1769-ben épült és Szent Imre herceg tiszteletére szentelték fel. A temető legmagasabb pontján az 1935-ben emelt Szent Orbán-kápolna áll, valamint egy kisebb építmény a pusztító jégverés emlékére, 1828-ból.
Az élet Helembán
A helembai iskolát 1777-ben építették a templom közelében, egy szűk területen. Ez leégett, de helyére új épületet emeltek. A párkányi papírgyár megépítése után sok helembai család beköltözött a városba, kiüresedtek a tantermek és a ‘70-es években, a nagy népességcsökkenés időszakában meg is szűnt az iskola. A gyerekek nagy többsége jelenleg a párkányi alapiskolákba jár.
Az óvodánk szerencsére sose szűnt meg, s örömünkre teljes kapacitással, húsz gyermekkel működik. 2018-ban egy pályázat útján félmillió eurót nyertünk, ebből tudtuk szigeteltetni és modernizáltatni mind az óvoda, mind a kultúrház épültét. Uniós segítséggel folyik a régi iskolaépület felújítása. Itt újabb szociális otthon nyílik
– tájékoztat a polgármester.
Helembának és Kovácspataknak finom, iható, és rendszeresen ellenőrzött vizű saját kútja van, amellyel teljes egészében megoldották a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátását. Gázvezeték nincs, fával, szénnel, villannyal és tartályos gázzal fűtenek. Sajnos a szennyvízelvezetés sincs megoldva. A polgármester úgy fogalmazott, ezt a problémát prioritásként kezelik a régióban.
– Lakosaink közül sokan dolgoznak Magyarországon az ipari parkokban, itthon pedig a szociális szférában. Kovácspatakon működik a környék legnagyobb szociális otthona, ennek részeként alakítottuk át a régi kaszárnyaépületünket is szociális szolgáltatást nyújtó intézménnyé, ami 40-45 betegnek biztosít férőhelyet. További nyitását is tervezzük, mert nagy igény van rá. A pár éve idetelepült borászat is főleg helyieket alkalmaz, és kisebb mezőgazdasági cégek is működnek a községben. Örömmel látjuk, hogy külföldről jönnek vissza a faluba a fiatalok, itt szeretnének letelepedni vagy hétvégi házat venni.
A kultúra terén az Őszirózsák nyugdíjas éneklőcsoport tagjaira mindig lehet számítani, és sok fiatal citerázik a faluban. 2010-ben nyílt meg a tájház, ahol nemcsak a népviseletet és az elődök tárgyi emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők, de bepillantást nyerhetnek a község híres művészei, Bánsági Vince, Nagy László és Nagy János munkásságába is.
– Legnagyobb kulturális rendezvényünk a farsangi maskarázás, amely nagyon régi hagyománya a falunknak. A túlparti Ipolydamásddal szervezzük. Végigvonulunk az egész falun, tüzeket gyújtunk, körbetáncoljuk, az utolsó tűznél pedig álarcainkat, a rongyos ruhákat a tűzbe dobjuk és elégetjük, hogy fusson a tél és jöjjenek a szép, termékeny napok, zárta mondandóját Helemba polgármestere, Izrael Gergely.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/46. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
