A keddi nap tulajdonképpen központi témája volt a brit-svéd AstraZeneca vakcina körül kialakult botrány. Mi is megírtuk, hogy kedden reggel az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) egyik magasrangú tisztségviselője azt nyilatkozta, „világos összefüggés” van az oltóanyag és a kialakult, helyenként halálos kimenetelű véralvadási zavarok között.
A nap folyamán folyamatosan érkeztek a hírek a brit vakcinával kapcsolatban. A szlovák egészségügyi minisztérium nem akart állástfoglalni, az állami gyógyszer-felügyelet nem tudott, sőt, megjelent egy hír azzal kapcsolatban is, hogy már a britek fontolgatják, korlátozzák az AstraZeneca alkalmazását bizonyos korosztályoknál.
Szó szerint pánikhangulat alakult ki. Olaszországban tegnap egy nápolyi oltóközpontban a már várakozó(!) idősek nem akarták magukat beoltatni a brit vakcinával, a helyi tisztifőorvos feladatait ellátó szakembernek kellett a helyszínre mennie, hogy lecsillapítsa az indulatokat. Szintén tegnapi hír, hogy Romániában az elmúlt néhány napban 20 ezren(!) mondták vissza az AstraZeneca-oltásukat.
Kár is ragozni, mekkora problémát jelenthet, ha felesleges pánikhangulat alakul ki. Nyilvánvaló, amint egyértelművé és tényleg világossá válik, hogy a brit oltóanyag veszélyes lehet, azonnal lépni kell.
Azonban jelenleg nem itt tartunk! Még nem! Ha valóban kiderül, hogy a tolerálhatónál nagyobb kockázattal jár a vakcina, meg kell fontolni annak részleges vagy akár teljes betiltását, még úgy is, hogy (többek között) Szlovákiában ez katasztrofális következményekkel járna, tulajdonképpen lábon lőnénk vele a szlovák oltóprogramot. Friss adatok alapján ugyanis eddig 237 ezer ember kapta meg a brit vakcinát,
a második adagot viszont mindössze 95(!!!) ember.
Eddig mintegy 387 ezer adag brit vakcina érkezett az országba, ráadásul csak áprilisban még kétszázezer adag jön. Ezeket záros határidőn belül pótolni, gyakorlatilag lehetetlen, s akkor még nem beszéltünk arról a nagyjából 237 ezer emberről, aki arra vár, hogy megkaphassa a második adagját. Németországban előfordult, hogy második adagként Pfizer-vakcinát adtak a brit helyett, ehhez azonban nem lesz elég adagunk.
A szlovákiai pedagógusok nagy részét ezzel az oltóanyaggal oltották, a megyei oltóközpontok jelentős része is ezzel dolgozik, közel negyedmillió ember várja tehát a második adag vakcinát.
Közülük több tízezer már meg kellett volna, hogy kapja, ha néhány héttel ezelőtt nem tolják ki a határidőt tíz hétre. Ez még az AstraZenecával kapcsolatban felmerült aggodalmak megjelenése előtt történt, március elején, bár már akkor szállingóztak a hírek furcsa mellékhatásokról, halálesetekről. Az eddigi információink alapján az, hogy a brit vakcina után sokan belázasodtak, izom – és ízületi fájdalmakra, gyengeségre panaszkodtak, nincs összefüggésben a véralvadási zavarokkal.
Hogy micsoda veszélyekkel járnak az elhamarkodott nyilatkozatok, azt tegnap megtapasztalhattuk.
Függetlenül attól, hogy a következő néhány napban hivatalosan is megerősítik-e az EMA szakemberének kijelentéseit, joggal kritizálható lépés volt a részéről idő előtt nyilatkozni. Főleg úgy, hogy tegnap késő este befutott az Európai Gyógyszerügynökség hivatalos állásfoglalása, mely egyértelműen cáfolja, hogy
megtalálták volna az okozati összefüggést a brit-svéd vakcina és a véralvadási zavarok között.
A vizsgálat jelenleg is zajlik – állt a közleményben. Az EMA március 18-án még úgy nyilatkozott, nem találtak okozati összefüggéseket, de azok meglétét kizárni nem tudják, így folytatják a vizsgálatokat. Az új eredmények ismertetésére talán már a héten sor kerül. Időközben a WHO illetékesei is kijelentették, a vakcina kockázatait messze felülmúlja annak hasznossága, így továbbra is javasolják az oltakozást. Az EMA jelentést követően a legtöbb ország folytatta a brit vakcinával való oltást (némelyik le sem állította), bár Németországban, Hollandiában, Olaszországban, a spanyoloknál, a franciáknál és Kanadában „korhatáros” besorolás alatt van – bizonyos kor alatt nem adják be. Ennek oka, hogy az eddigi, hevenyészett statisztikák alapján az 55 év alatti nőknél a leggyakoribbak a fent emlegetett, véralvadást befolyásoló mellékhatások, bár az összes témával foglalkozó kutató hangsúlyozta, nagyon korai még biztosat mondani.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
