Kiemelkedő ünnep volt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében a főszékesegyház búcsúünnepe. Az egyházmegye első alkalommal láthatta vendégül augusztus 15-én gyulafehérvári érsekként Kovács Gergelyt, akit püspökké szentelésének napján hívott meg Bábel Balázs kalocsai érsek a búcsúi szentmise bemutatására.
Az ünnepi szentmise köszöntőjében Bábel Balázs érsek elmondta, hogy az erdélyi püspökség hosszú évszázadokig a kalocsai érseki tartomány része volt, így nyugodt szívvel köszöntheti Erdély érsekét úgy most is, hogy Kalocsára hazaérkezett.
Gyulafehérvár érseke beszéde kezdetén kiemelte: az év minden napján érezhetjük a Szűzanya áldását, ezért az év során számtalan sok ünneppel köszöntjük őt, nem beszélve a neki szentelt két hónapról: a májusról s az októberről. Mária ünnepeit magyar nyelvünk külön névvel illeti. Így kapta nevét a Nagyboldogasszony, a Gyümölcsoltó, a Sarlós Boldogasszony ünnepe. Az egyházi év leforgása alatt nyolc ünnepünk van, amelyek nevében szerepel a boldogasszony kifejezés. Ünnepei által a Szűzanya elkísér bennünket az éesztendő folyamán.
Kovács Gergely az ünnep tartalmának magyarázatával folytatta beszédét. Elmondta, hogy ez a nap Szűz Mária mennybevételének ünnepe. A dicsőséges rózsafüzér két titka is megemlékezik az ünnepről: „aki téged a mennybe felvett”, illetve, „aki téged a mennyben megkoronázott”. Ez egyházunk legősibb és legnagyobb Mária-ünnepe. Mária haláláról a Szentírás nem ír. Az első századok hagyománya arról beszél, hogy Mária nem meghalt, hanem elszenderült. A keleti egyházban a mai napig így is ünneplik. A nyugati egyház a 8. századtól kezdve úgy ünnepli, mint Mária mennybevételének ünnepét. A Szűzanya elszenderülését tehát követte a mennybevétel és a megkoronázás is.
Az érsek megemlékezett arról, hogy két testről biztosan tudunk: Jézus emberi teste, valamint a Szűzanya teste. A különbség csak az odajutás módjában van. Jézus feltámadt, és mennybe ment. A Szűzanya elszenderedett, de önerőből nem támadt fel és nem mehetett fel a mennybe, hanem felvétetett. Ezt a meggyőződésünket dogmaként hirdeti az egyház, melyet XII. Piusz pápa hirdetett ki.
A főpásztor kifejtette, hogy nekünk magyaroknak Mária kétszeresen is édesanyánk. Egyrészt mert Jézus a kereszten mindenkit, mindannyiunkat az Ő oltalmába ajánlott János apostol által. Szent István királyunk pedig halála előtt Máriának ajánlotta fel országát, s ezért mi Nagyasszonyunknak is szólítjuk. Ezt még az Üdvözlégy imádsága által is kifejezzük.
Kifejeződik szeretetünk és ragaszkodásunk abban is, hogy a 19. század előtt a magyarságnak nem volt hivatalos államhimnusza, Kölcsey műve előtt a magyarság himnusza a Boldogasszony anyánk ének volt.
Az érsek beszéde végén Isten szolgája Márton Áron erdélyi püspök 1948-ban megfogalmazott imádságát idézte:
Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Szalai Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
