KÖSZÖNÖM 2.

KÖSZÖNÖM 2.

Rajcsányi Gellért: Így gondozzátok a lovagkereszteteket! (Mandiner)

„Így gondozzátok a lovagkereszteteket!

Tiszteletem minden lovagkeresztesnek. De ami most folyik, az egy hatalmát/befolyását/jelentőségét vesztett, illetve nagyon ráérő brancs aktuális, heti rendes felhorgadásötperce.

Egy: tiszteletem minden lovagkeresztesnek, különösen azoknak, akik megérdemelten kapták a díjat, bármilyen területen is értek el eredményeket.

Kettő: minden kitüntetett azt csinál a lovagkeresztjével, amit akar. Kitűzheti a kandalló fölé, feltűzheti az öltönyére, berakhatja a széfjébe avagy a sufnijába, vagy vissza is adhatja, ha úgy gondolja.

Három: mégsem értem meg a visszaadókat. Ha ők maguk úgy érzik, hogy teljesítményük alapján megérdemelten kapták a díjat, és ha úgy fogják fel, hogy a mindenkori Magyarország méltatja ezzel, életre szólóan a hétköznapin túlmutató teljesítményüket, minek kell mindezt egy másik kitüntetett egyszeri esete kapcsán felülbírálni, gyakorlatilag magunkat megfosztani egy elismeréstől?

Négy: több tucat arra érdemesnek ítélt ember kapja meg évről évre a lovagkeresztet. Mit számít egy kitüntetettnek, hogy egy adott évben egy neki nem tetsző kormány egy neki nem tetsző embernek adja a díjat? Hát mit számít ez (nagyon) hosszú távon? Minden és mindenki el fog múlni, de talán maradhat egy nemzet által elismert teljesítmény utánunk, amire utódaink majd büszkék lehetnek. Hol fog akkor számítani, hogy valaki másnak valamilyen másik kormány mit és miért adott?

Öt: a fentieket leszögezve sem tudom a most beindult lovagkereszt-visszaadási hullámot és különösen annak mások általi, tüntetőleges számolgatását máshogy értelmezni, mint egy hatalmát/befolyását/jelentőségét vesztett, illetve nagyon ráérő brancs aktuális pótcselekvését, heti rendes felhorgadásötpercét, amivel egymás előtt bizonyítani akarják önnön erkölcsi fölényüket.”


Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »