Vásárúton, a templom és a kultúrház közötti, mai nevén Kossuth téren látható Kossuth Lajos domborműve.
A mű keletkezésével kapcsolatban szeretném személyes élményemet megosztani az olvasóval. Amikor Gellében, az 1945-ben ledöntött országzászló talapzatára visszatettük a Turul-szobrot, fölkerestek a Csemadok vásárúti szervezetének vezetői, hogy nekik is megmaradt az 1945-ben ledöntött országszászló talapzata, s erre szeretnének a gellei Turul-szoborhoz hasonlót állítani.
Én akkor azt javasoltam, hogy inkább Kossuth Lajosnak állítsanak egy emléktáblát, hiszen ő több ízben is járt Vásárúton. Ennek igazolására Vámbéry Ármin Küzdelmeim című emlékiratának visszaemlékezését javasoltam. Vábméry a következőket írta:
„Dunaszerdahelyről néhanapján átlátogattam a szomszédos Vásárút község zsidó korcsmárosához, ki rokona volt a mostoha atyámnak.
Ott jártam épp azon a napon is, a mikor Vásárútra ért Kossuth Lajos, ki az osztrákföldi hadi vállalkozásra tüzelte Csallóköz magyar népét.
A korcsma előtt akart szólani. Egy hordót görgettek az ajtó elé és én ott álltam, mikor Kossuth egy székről a hordóra lépett és beszélni kezdett. Szavaira leírhatatlan rivalgás támadt a népben. Öreg emberek és fiatal legények – szinte gyermekek még – odahagyták szüleiket és kaszával, villával fölfegyverkezve, követték Kossuthot: és elindult a népfölkelők tömege Bécs felé. Kimeríthetetlen korszaka volt ez a lelkesedésnek.”
Így történt, hogy a Csemadok és az önkormányzat kezdeményezésére, illetve a budapesti Széchenyi Társaság segítségével Vetró András kézdivásárhelyi szobrász körplasztikáját helyezték el a volt országzászló talapzatán 1994. március 13-án.
Az avatásra Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából került sor.
A körplasztika alatt az alábbi felirat olvasható:
AZ 1848/49-ES
FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC
HŐSÉNEK
HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁN
A HÁLÁS UTÓKOR
Megjelent a Magyar7 hetilap 29. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
