Körvonalazódik az elszámoltatás a koronavírus kapcsán Nagy Roland2024. 04. 23., k – 17:21 Pozsony |
Bár a koronavírus-járvány az utóbbi másfél évben jelentősen visszaszorult, a szlovák politikusok továbbra is életben tartják a témát. Az új kormány hatalomra kerülése után előtérbe került az elszámoltatás kérdése, Robert Fico kabinetje ugyanis azt ígérte, részletesen felülvizsgálják a járvány idején bevezetett óvintézkedések jogalapját, és ha bebizonyosodik, hogy némely lépések jogsértőek voltak, annak büntetőjogi következményei lesznek. Hol tart jelenleg a Covid-intézkedések ellenőrzése? Mit gondol az ellenzék? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
2023. november 17-én, három héttel a negyedik Fico-kormány megalakulása után a Smer kongresszust tartott, ahol maga a pártelnök is felszólalt. Egyórás beszédében ismertette, melyek a kabinet legfontosabb célkitűzései a következő négy évre. A bevezetőben kitért az előző, Igor Matovič és Eduard Heger által vezetett kormányok járványkezelésére is. A miniszterelnök élesen bírálta elődeit, „Covid-őrültségekről” és a „tű politikájáról” beszélt. Úgy fogalmazott, akinek más véleménye volt az oltással kapcsolatban, azonnal a társadalom ellenségének kiáltották ki.
„Megerősítem, hogy kormányfőként támogatom az új kormánykoalíció néhány képviselőjének azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy politikailag értékeljék, amit az előző kormány 2020-ban és 2021-ben leművelt, illetve nézzenek rá a kiterjedt, gyakran teljesen értelmetlen orvostechnikai eszközök és oltóanyagok vásárlásának pénzügyi oldalára”
– jelentette ki.
Kicsoda Kotlár?
Az erőfeszítéseket tevő koalíciós képviselők közé tartozott például Andrej Danko, az SNS elnöke, aki a koalíciós tanács ülésén felvetette egy bizottság létrehozását a koronavírus-járvány idején hozott óvintézkedések felülvizsgálatára.
Az ötlet Peter Kotlártól származott, aki az SNS színeiben indult a 2023-as választáson, és egy látszólagosan lehetetlen helyzetből, a lista 130. helyéről sikerült elegendő karikát szereznie a bejutáshoz. Kotlár korábban a Slovan nevű internetes televízió műsorvezetőjeként dolgozott, ahol többek közt Martina Šimkovičová jelenlegi kulturális miniszterrel is beszélgetéseket folytatott. Ezen a platformon terjesztette Kotlár az oltással kapcsolatos összeesküvés-elméleteit, ami a kampány során az egyik legfontosabb témájának számított. Itt ismertette az elképzelését egy különbizottság létrehozásáról, amelynek ő állna az élén, és amelynek legfőbb feladata a járványintézkedések jogi szempontú ellenőrzése lenne.
„Szerintem 3–4 hónapra lenne szükségünk. Engedjék meg, hogy hozzálássak a munkához, hogy nyomozhassak”
– fogalmazott az SNS képviselője.
Az ötletből pár hét alatt valóság lett, a kormány 2024. január 18-án jóváhagyta a javaslatot Kotlár kinevezésére, amelynek köszönhetően az SNS képviselőjéből a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztos lett. A dokumentumot maga a miniszterelnök terjesztette be a kabinet elé.
Titkolózás
Bár Kotlár gyors megoldást ígért, az első három–négy hónap alatt egyelőre kevés konkrétummal szolgált. A különbizottság tagjainak nevét például még mindig nem hozta nyilvánosságra, saját bevallása szerint azért, mert nem akarja veszélybe sodorni a munkatársait. A kormánybiztos azt állítja, ő maga is gyakran kap fenyegetéseket a munkája miatt. A Denník N nemrégiben megpróbált utána járni, kik ülnek a különbizottságban, de csak annyit sikerült kideríteniük, hogy a testület 14 tagot számlál, közülük heten az egészségügyi, heten pedig a jogi szférából érkeztek. Egyelőre az sem tisztázódott, mekkora költségvetést különítettek el az intézkedések felülvizsgálatára.
Covid-amnesztiák
A bizottság eddigi munkájával kapcsolatban azonban Kotlár már megosztott néhány információt. Március végén például szervezett egy konferenciát, amelyen többek közt Fico és Šimkovičová is megjelent. A kormánybiztos szerint a rendezvényen több olyan felszólaló is rész vett, aki megerősítette, hogy a járvány idején számos alkalommal megsértették az állampolgárok emberi jogait. Ezzel kapcsolatban fel is vetette az úgynevezett Covid-amnesztiák lehetőségét. Ezek lényege, hogy azok a személyek, akiket a járvány idején megbüntettek a járványügyi előírások megszegése miatt – például a kötelező maszkviselés elmulasztása –, kártérítést kaphatnának az államtól. A járvány első két évében a rendőrség mintegy 65 ezer kihágást jegyzett. Kotlár nemrégiben elismerte, a kártérítés kifizetése súlyos tételt jelenthet a 2025-ös költségvetésben, ezért tárgyalnia kell a pénzügyminisztériummal a további lehetőségekről.
Mintavételi pontok
A kormánybiztos emellett külön figyelmet szentel az úgynevezett mobil mintavételi pontok felülvizsgálatának, amelyek a járvány idején az emberek tesztelését végezték. Kotlár kérvényezte a pénzügyőrségnél azon cégek és vállalkozók ellenőrzését, akik ilyen mintavételi pontokat üzemeltettek.
„Körülbelül 86 olyan szubjektumot választottam ki, amelyeknek a bevételei aránytalanul magasok voltak a járvány időszaka alatt”
– közölte, hozzátéve, ha az ellenőrzés „katasztrofális veszteségeket” mutat az állami költségvetésben, akkor az összes mintavételi pont üzemeltetőjét felülvizsgálják. A kormánybiztos nem zárta ki a büntetőeljárások lehetőségét sem.
Járványügyi megállapodás
Kotlár hétfőn reagált az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felszólítására is az új nemzetközi járványügyi megállapodás aláírásával kapcsolatban. A WHO szerint a kötelező érvényű jogi dokumentum célja, hogy frissítse a meglévő szabályrendszert, ezzel felkészítve az országokat egy esetleges újabb járvány kitörésére, hogy a koronavírushoz hasonló tömeges elhalálozás a jövőben ne történhessen meg. A kormánybiztos azonban arra kérte az egészségügyi minisztériumot és az illetékes bizottságokat, hogy Szlovákia nevében ne írják alá a megállapodást. Kotlár szerint ugyanis a WHO működése átláthatatlan, és semmiképpen sem tartja jó ötletnek, hogy a szervezetnek irányító jogköre legyen.
Kapcsolódó cikkünk
Nagy csapás lenne a jövő generációi számára, ha az országok elmulasztanák a világjárványok elleni küzdelemről szóló, jogilag kötelező érvényű globális szerződés megkötésére vonatkozó májusi határidő betartását – jelentette ki hétfőn Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.
A szervezet végrehajtó tanácsának genfi ülésén Gebrejeszusz közölte: a világszerte több mint hétmillió ember halálát okozó Covid-19 pandémia után a világjárványok kezelésére vonatkozó új megállapodás, illetve a meglévő szabályok frissítésének célja, hogy megerősítsék a világ védelmét az új kórokozókkal szemben.
„Aggódom amiatt, hogy a tagállamok esetleg nem teljesítik kötelezettségvállalásukat, miközben számos, megoldásra váró kérdés van még (.) A járványügyi megállapodás és a nemzetközi egészségügyi szabályzat módosításának elmulasztása olyan elszalasztott lehetőség lesz, amelyet a jövő nemzedékei talán nem bocsátanak meg nekünk” – figyelmeztetett.
A szervezet 75 éves történetében a WHO-nak eddig csak egyszer sikerült ilyen léptékű megállapodást kötnie, amikor 2003. március 1-jén Genfben a WHO tagállamai elfogadták a dohányzás elleni küzdelemről szóló első nemzetközi egyezmény szövegét.
Genfi beszédében a WHO főigazgatója ugyanakkor bizakodóan nyilatkozott az AIDS elleni küzdelem kilátásairól. A HIV-vírus terjedését a WHO a világ legégetőbb problémáinak leküzdésére 2030-ig kitűzött, úgynevezett fenntartható fejlődési célok közé sorolta.
Leváltások
Kotlár maga is elismeri, hogy a munka lassabban halad a tervezettnél, ugyanakkor a nyár végére már konkrét eredményeket is ígért a Covid-amnesztiák kapcsán. Annyi bizonyos, hogy a személyi változások tekintetében nem haboztak, hiszen Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter februárban leváltotta Ján Mikas tiszti főorvost, a járványkezelés egyik fő alakját. Mikas távozásának egyik leghangosabb követelője Danko volt, aki február elején több interjúban is hangsúlyozta, a tiszti főorvosnak távoznia kell, hiszen a járvány idején „Matovič mellett állt és asszisztált az őrültségeihez”.
Kérdéses tehát, hogy a közeljövőben a különbizottság munkája nyomán lesznek-e további felelősségre vonások, akár a legmagasabb politikai körökben is. A járvány idején a miniszterelnöki és az egészségügyi miniszteri pozíciót végig az OĽaNO (jelenleg már Szlovákia mozgalom, illetve az abból kivált Demokraták párt) jelöltjei töltötték be, nevezetesen Igor Matovič és Eduard Heger, illetve Marek Krajčí és Vladimír Lengvarský. Kerestük Matovičék mozgalmát azzal kapcsolatban, hogy számítanak-e elszámoltatására a járvány idején hozott döntéseik miatt, de a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az egészségügyi minisztériumnál is érdeklődtünk, hogy milyen formában működnek együtt Kotlárral és a különbizottsággal, de a tárca sajtóosztálya sem reagált.
Bosszúhadjárat?
Kérdéseinket elküldtük az SaS-nek is, hiszen a járvány idején ők is a kormánykoalíció részét képezték (a Sme rodina azóta kiesett a parlamentből, a Za ľudí pedig egy listán indult és egy frakcióban ól a Szlovákia mozgalommal). Tomáš Szalaytól, a párt egészségügyi szakértőjétől azt kérdeztük, hogyan értékeli Kotlár eddigi munkáját.
„Milyen munkát?”
– válaszolta a parlamenti képviselő.
Szalay szerint a koronavírus idején hozott intézkedések átértékelésére mindenképpen szükség lenne, már csak azért is, hogy tanulságokat vonhassanak le a jövőre nézve. Fontos javaslatokat tehetnének például az elégtelen jogszabályi kerettel kapcsolatban, átalakíthatnák a válságkezelést, beállíthatnák az adatok áramlását és az egyes jogköröket, annak érdekében, hogy esetleges következő járvány már ne érje akkora meglepetésként az országot.
„De ezt a bizottságot nem egy olyan oltásellenes személynek kellene vezetnie, aki nem titkolja a politikai bosszúhadjáratát. Nem számítok rá, hogy ennek a bizottságnak a munkájából bármilyen hasznos tanulságok és következtetések származnak majd”
– zárta Szalay.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
