Körvonalazódik a megoldás az ipolysági iskolaösszevonás ügyben – januárban egyeztethet a város a megyével Vataščin Péter2024. 12. 19., cs – 10:56 Ipolyság |
Lehetséges, hogy csak a Pongrácz Lajos Alapiskolát és a Szondy György Gimnáziumot vonnák össze úgy, hogy az egységes magyar iskolaközpont Ipolyság városához kerülne. A szlovák tannyelvű alapiskola és gimnázium, ill. a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola kérdése máshogy rendeződhetne.
Amikor a legutóbbi, december 9-i megyei képviselő-testületi ülésen nem került napirendre az ipolysági iskolaösszevonások témája, sejthető volt, hogy valaminek történnie kell a háttérben. Ennek volt kézzelfogható bizonyítéka szerdán az a zártkörű, három órán át tartó gyűlés, amire a Pongrácz Lajos Alapiskolában került sor.
„Megkértem az alapiskola igazgatónőjét, hogy hívja meg a pedagógusokat. Ugyanúgy meghívtam az iskolatanács tagjait tőlük, ill. a Szondy György Gimnáziumból. Megszólítottam az ő igazgatónőjüket, és még két vendéget: Nyitra megye alelnökét, Csenger Tibort, és Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézeti igazgatóját“
– mondta a gyűlés után a helyszínen az Új Szónak Zachar Pál (Magyar Szövetség) ipolysági polgármester.
Hozzáfűzte: azért tett így, mert nagyon sok félinformáció terjengett az elmúlt időszakban az ipolysági iskolaüggyel kapcsolatban, ezért külön-külön minden egyes iskolát újra meglátogatnak. Mint fogalmazott, fontos, hogy mindegyik iskola megfogalmazza azt, hogy hol szeretne tartani „5-10-15 év múlva“, s mit tud tenni ezért.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Ipolyság |
830-an tiltakoznak az ellen, hogy az ipolysági szlovák tannyelvű gimnázium Nyitra megyétől Ipolyság városához kerüljön, ill. több más kifogásuk van a tervezett lépések ellen. Korábban a magyar és a szlovák alapiskolák szülei is benyújtottak a megyéhez egy-egy petíciót.
Az ipolysági iskolaösszevonás és egyben a fenntartóváltás szándékával még korábban Nyitra megye kereste meg Ipolyság városát. Ennek több oka volt, ill. van a legutóbbi megyei képviselő-testületi ülésre beterjesztett anyag szerint. Egyikük az alacsony diáklétszám (sem a magyar, sem a szlovák gimnázium nem rendelkezik 100-nál több diákkal), valamint az iskolaépületek kapacitásának nem elég magas kihasználtsága. Továbbá 110-123%-ot tesz a normatív támogatások mértéke, a pénzhiány miatt pedig hozzá kell járulni az energiaköltségek finanszírozásához is.
Számolni kellett az oktatási minisztérium által kilátásba helyezett törvényi változtatásokkal is, amelyekkel a középiskolák számát észszerűsítenék Szlovákiában. Ezt tavasszal jelentették be, a megyéktől pedig szeptemberig várták a javaslatokat. Nyitra megye oktatási bizottságának képviselői még idén augusztusban tárgyaltak minderről a szaktárca képviselőivel.
Két magyar és két szlovák iskola tömörülne
Helyi szinten a városvezetés még 2023 elején találkozót kezdeményezett az Ipolyságoz tartozó alapiskolák, valamint a szlovák és a magyar tannyelvű gimnáziumok igazgatóival. Az egyeztetés eredménye volt az a javaslat, mely szerint az alapiskolákat és a gimnáziumokat össze kéne vonni. A 2023 november végi ülésén a város képviselő-testület aztán tudomásul vette az önkormányzat szándékát, miszerint a városban két-két egységből álló összevont iskolák jönnének létre.
A magyar tannyelvű egységes intézmény részét képezné a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium, míg a szlovák összevont iskolába a szlovák tannyelvű gimnázium és a Janko Kráľ Alapiskola tartozna. Ipolyság szándékát idei szeptemberi ülésén hevesebb vitáktól sem mentesen vette tudomásul a megyei képviselő-testület.
Az összevonások második lehetőségeként felmerült az is, hogy a városban működő három középiskolát vonják össze. A két gimnázium mellett ide tartozna a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola, amelybe azonban lényegesen több diák jár, ill. a közvélekedés szerint ez az intézmény önállóan is életképes.
Számos kifogás
Ipolyságon időközben három petíció is indult amelyek közül a szlovák gimnázium támogatói 830 aláírást gyűjtöttek össze. A szöveg szerint nem egyeznek bele abba, hogy Nyitra megye helyett Ipolyság városa vegye át a szlovák tannyelvű gimnázium fenntartói szerepkörét. Ezeket az aláírásokat szeptember 23-án kapta kézhez a megyei hivatal.
A petíció nyolc pontban foglalja össze a fenntartóváltás iránti kifogásokat. A tiltakozók egyrészt úgy látják, hogy az intézményt 2002 óta kezelő megye pontosan tisztában van azokkal a regionális sajátosságokkal, amelyek régóta nehezítik a szlovák tannyelvű gimnázium működését – miközben pedig biztosítja annak működési feltételeit. Ebbe gyakorlatilag beletartozik az iskolaépület (amely egyébként közös a Szondy György Gimnáziummal) balesetveszélyes állapotának felszámolása, s energiahatékonyságának javítása. A megye szerintük egyben az iskola hatékony módszertani működését is biztosítja. A jelenlegi helyzetben szerintük mindenféle biztosíték hiányzik arra nézve, hogy a fenntartóváltás esetén tartható lesz a gimnázium finanszírozása. A tiltakozók úgy látják, több minden hiányzik jelenleg: ide lehet érteni az iskola jövőjéről való konstruktív vitát, de nem áll rendelkezésre pénzügyi elemzés, elvi tervezés vagy a városi költségvetéssel kapcsolatos hatástanulmány sem, s hiányoznak az épület javítására és fenntartására, ill. az intézmény modernizálására vonatkozó garanciák. Továbbá úgy látják, veszélyben vannak a futó gimnáziumi projektek is. Végül felhívják a figyelmet arra, hogy a középiskolák hálózatának optimalizációjára vonatkozó, előkészületben levő törvény kockázatokat hordoz magában, ill. a kéttanyelvű oktatás újbóli bevezetését is kifogásolják.
Vita nélkül elfogadták – folytatása következik
A képviselők közül az ülésen senki sem fűzött megjegyzéseket a petícióhoz, ill. magához a témához – egyszerűen csak a petíció tudomásulvételéről szavaztak. A folytatás már a következő, december 9-i rendes ülésen esedékes. A megyei hivatalnak Ipolyság városával közösen erre a tanácskozásra kell kidolgoznia a lehetséges alternatívákat.
Kapcsolódó cikkünk
A megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz, tudatta a tárca. Ezenkívül 8 intézkedés már megvalósult, és további 14 optimalizációs lehetőség pedig kidolgozás alatt áll. Nyitra megye többek között összevonná Ipolyságon a szlovák és a magyar tanítási nyelvű gimnáziumot, valamint a műszaki szakközépiskolát.
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter elsőként júniusban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megyék mint a középiskolák fenntartói egyszerűbben vonhatnak össze középiskolákat. Így az alacsony diáklétszámú középiskolák egy oktatási intézményként, de akár továbbra is külön épületekben funkcionálhatnának.
Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja.
Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.
Az optimalizáció érdekes projekteknek is teret adhat, hiszen igény szerint összevonható például egy gimnázium és egy ipari szakközépiskola is. Ennek célja, hogy a diákok könnyebben szakosodhassanak. Erről korábban Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is pozitívan vélekedett:
„A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket.”
Hogy állunk most?
A fenntartóknak augusztus végéig kellett bemutatniuk az optimalizációra vonatkozó terveket a minisztériumnak. Összesen 89 megvalósult és készülő változást jegyez a tárca a középiskolai hálózatban.
Októberben a szakértők kiértékelik a benyújtott projekteket, és ajánlásokat tesznek, amelyeket megvitatnak az érintett megyékkel. A fenntartók 2025 márciusában nyújtják be a végleges kérelmeket a hálózati változásokra, hogy az optimalizálás a 2025/2026-os tanévtől hatályba léphessen. Ennek eredményeképpen 67 projekt indulhat el jövő szeptembertől.
Az oktatásügyi miniszter szerint többségében Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megyétől érkeztek be az optimalizációs tervek, de Nyitra megye önkormányzata is változtatna, konkrétan az ipolysági magyar tannyelvű oktatás működésén.
Mi a helyzet Ipolyságon?
A nagyjából hétezer lakosú városban több középiskola is működik: egy alapvetően szlovák tannyelvű gimnázium, egy magyar tannyelvű gimnázium (Szondy György Gimnázium), egy szintén magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású gimnázium, egy részben magyar tannyelvű szakközép (Műszaki és Szolgátatóipari Szakközépiskola) és egy bentlakásos szakiskola. Ebből hármat szeretne összevonni Nyitra megye: a Szondyt, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát.
A Szondy pedagógusai viszont ennek korántsem örülnek. Hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák profilja lényegesen különbözik egymástól. Ők azt támogatják inkább, hogy az alapiskolákat vonják össze a gimnáziumokkal. A város önkormányzata ezt az elképzelést már a megye felé is kommunikálta.
„Az önkormányzat kéréssel fordult a fenntartóhoz. A kérésben szándékoztunk felmutatni egy olyan alternatívát, ami nemcsak a város területén elhelyezkedő középiskolák ügyét érinti, hanem szélesebb körben megoldást nyújthat az oktatásügyben zajló további változások helyi és regionális alkalmazására is” – tájékoztatott erről megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
„A vegyesen lakott Ipolyságon nem csupán a városvezetés, hanem a magyar közösség is úgy vélekedik, az alapiskola gimnáziummal való összekapcsolása lehetőséget teremtene egy színvonalas nemzetiségi iskola kialakítására, az oktatási folyamat folytonosságának megvalósítására, valamint ösztönző és természetes közeget jelentene a nemzeti, történelmi és kulturális identitás megőrzéséhez” – indokolják a Szondy pedagógusai a felvetést egy, az Új Szóhoz eljuttatott írásos anyagban.
Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.
Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.
A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.
„Megtörténhet, hogy összevonják és ehhez az itt élő polgárok, szülők, diákok véleménye nem kell. A város azonban bemutatott egy másik lehetőséget, ami szélesebb körben szolgálja az itt élő társadalmat.”
Kiket érint még?
Az oktatásügyi minisztérium tegnapi sajtótájékoztatón Slavomír Partila, államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a magyarok lakta megyék szintén érdeklődnek a lehetőségek iránt.
Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák
– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.
Szorít az optimalizáció
Mint ismeretes, az oktatási tárca által kezdeményezett országos optimalizáció keretén belül számos alacsony diáklétszámú iskolára valamilyen összevonás vár. A megyei hivatal Nyitrán lényegében csak idén augusztusban kezdett el foglalkozni a kérdéssel, amelynek kezelésére így elég kevés idő maradt. Emellett – ahogy Zachar is felhívta a figyelmet – Szlovákia többi megyéjétől eltérően a nyitrai vezetés maga készítette el a terveket anélkül, hogy a képviselőkkel különösebben egyeztettek volna. 2025 márciusáig meg kell születnie a végleges optimalizációs döntéseknek.
A Nyitra megye vezetése által preferált úgynevezett horizontális összevonásban, vagyis a magyar, a szlovák, illetve a szakközépiskola egyesítésében a szerdai gyűlés résztvevői továbbra is veszélyt látnak, ami hosszabb távon a magyar nyelven megszerzett érettségit tehetné lehetetlenné Ipolyságon.
Kapcsolódó cikkünk
A megyék 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz, tudatta a tárca. Ezenkívül 8 intézkedés már megvalósult, és további 14 optimalizációs lehetőség pedig kidolgozás alatt áll. Nyitra megye többek között összevonná Ipolyságon a szlovák és a magyar tanítási nyelvű gimnáziumot, valamint a műszaki szakközépiskolát.
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter elsőként júniusban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megyék mint a középiskolák fenntartói egyszerűbben vonhatnak össze középiskolákat. Így az alacsony diáklétszámú középiskolák egy oktatási intézményként, de akár továbbra is külön épületekben funkcionálhatnának.
Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja.
Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.
Az optimalizáció érdekes projekteknek is teret adhat, hiszen igény szerint összevonható például egy gimnázium és egy ipari szakközépiskola is. Ennek célja, hogy a diákok könnyebben szakosodhassanak. Erről korábban Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is pozitívan vélekedett:
„A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket.”
Hogy állunk most?
A fenntartóknak augusztus végéig kellett bemutatniuk az optimalizációra vonatkozó terveket a minisztériumnak. Összesen 89 megvalósult és készülő változást jegyez a tárca a középiskolai hálózatban.
Októberben a szakértők kiértékelik a benyújtott projekteket, és ajánlásokat tesznek, amelyeket megvitatnak az érintett megyékkel. A fenntartók 2025 márciusában nyújtják be a végleges kérelmeket a hálózati változásokra, hogy az optimalizálás a 2025/2026-os tanévtől hatályba léphessen. Ennek eredményeképpen 67 projekt indulhat el jövő szeptembertől.
Az oktatásügyi miniszter szerint többségében Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megyétől érkeztek be az optimalizációs tervek, de Nyitra megye önkormányzata is változtatna, konkrétan az ipolysági magyar tannyelvű oktatás működésén.
Mi a helyzet Ipolyságon?
A nagyjából hétezer lakosú városban több középiskola is működik: egy alapvetően szlovák tannyelvű gimnázium, egy magyar tannyelvű gimnázium (Szondy György Gimnázium), egy szintén magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású gimnázium, egy részben magyar tannyelvű szakközép (Műszaki és Szolgátatóipari Szakközépiskola) és egy bentlakásos szakiskola. Ebből hármat szeretne összevonni Nyitra megye: a Szondyt, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát.
A Szondy pedagógusai viszont ennek korántsem örülnek. Hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák profilja lényegesen különbözik egymástól. Ők azt támogatják inkább, hogy az alapiskolákat vonják össze a gimnáziumokkal. A város önkormányzata ezt az elképzelést már a megye felé is kommunikálta.
„Az önkormányzat kéréssel fordult a fenntartóhoz. A kérésben szándékoztunk felmutatni egy olyan alternatívát, ami nemcsak a város területén elhelyezkedő középiskolák ügyét érinti, hanem szélesebb körben megoldást nyújthat az oktatásügyben zajló további változások helyi és regionális alkalmazására is” – tájékoztatott erről megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
„A vegyesen lakott Ipolyságon nem csupán a városvezetés, hanem a magyar közösség is úgy vélekedik, az alapiskola gimnáziummal való összekapcsolása lehetőséget teremtene egy színvonalas nemzetiségi iskola kialakítására, az oktatási folyamat folytonosságának megvalósítására, valamint ösztönző és természetes közeget jelentene a nemzeti, történelmi és kulturális identitás megőrzéséhez” – indokolják a Szondy pedagógusai a felvetést egy, az Új Szóhoz eljuttatott írásos anyagban.
Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.
Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.
A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.
„Megtörténhet, hogy összevonják és ehhez az itt élő polgárok, szülők, diákok véleménye nem kell. A város azonban bemutatott egy másik lehetőséget, ami szélesebb körben szolgálja az itt élő társadalmat.”
Kiket érint még?
Az oktatásügyi minisztérium tegnapi sajtótájékoztatón Slavomír Partila, államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a magyarok lakta megyék szintén érdeklődnek a lehetőségek iránt.
Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák
– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.
Csak a gimnázium kerülne a városhoz
Ugyanakkor a városban két hete volt egy „csonka” lakossági fórum, amelyet maga Branislav Becík (Hlas) megyeelnök tartott a város és a magyar iskolák rendes képviselete nélkül. Zachar Pál lapunknak emlékeztetett, Becík ott kijelentette, meg fogja hallgatni a szülőket és a pedagógusokat is, ha a gimnázium a városhoz szeretne tartozni a megye helyett. Ebből az ígéretből indultak ki most.
„Nekünk ezt most újra kell gondolni, természetesen új feltételekkel, de elkezdtük előkészíteni az új verziót. Mert ha a megye tényleg hajlandó lesz arra – ugyanis ezek még nem döntések, hanem csak kimondott szavak –, hogy a 110 éves Szondy György Gimnázium esetében átadja a fenntartás jogát a városnak, és mi létre tudunk hozni egy iskolaközpontot, akkor erre fel kell készülnünk”
– fogalmazott. Kérdésünkre válaszolva „badarságnak” nevezte azt a vádat, hogy Ipolyság ne tudná gazdaságilag fenntartani az iskolát. Ezt a polgármester szerint egy szakmai felmérés és a város napi fenntartói gyakorlata is igazolja.
Mindez például azt jelentheti, hogy a szlovák gimnázium továbbra is a megyénél maradna, de erről konkrét döntés még nem született. Ha ez megtörténik, Zachar szerint velük is leülnek egyeztetni. A magyar iskolák közt formálódó konszenzust és tervet ő maga tervezi bemutatni a megyeelnöknek január elején.
Fodor Attila szakmailag is indokoltnak látja a magyar iskolák igényeit.
„Véleményem szerint nem jó megoldás szlovák és magyar iskolákat közös igazgatás alá vonni. Arra itt [a gyűlésen – a szerk. megj.] nem volt igény. A magyar iskolák összevonása viszont egyértelműen kifejeződött, akár csöndben is”
– mondta lapunknak a szakértő. Hozzátette, természetesen ezzel kapcsolatban is vannak félelmei az intézményeknek, de ebben szerinte sokat rontottak azok a félinformációk, amelyek az elmúlt hónapokban szárnyra keltek a városban.
„Ebben a mai fórumban azt érzem, hogy most jó lehetőség van a megoldásig eljutni. Senki nem ugrott egymásnak indulatosan”
– mondta Fodor, amit kiegészített még azzal, hogy Érsekújvárral szemben Ipolyságon az látható, hogy „a város akarja” a megoldást.
Meg kell szüntetni a morális pánikot
A régóta húzódó iskolaösszevonási ügy jelentősen felzaklatta a várost – a médián keresztül pedig az egész szlovákiai magyar nyilvánosság felfigyelt az eseményekre. A Napunk portál egy héttel ezelőtti összefoglalójából jól kirajzolódnak azok az ellentétek is, amelyek az intézmények között fennállnak. Emellett minden megkérdezett ipolysági ismerősünk nyíltan aggódik a felhalmozódott sérelmek miatt (ezeket nyugodtan lehet morális pániknak nevezni), amelyek szinte már-már saját életet élnek.
Ráadásul Ipolyságon és Nyitrán is előkerült a nemzetiségi kártya egyes politikusok és helyiek részéről.
„Azt gondolom, ha egy magyar iskolaközpont jön létre akár Ipolyságon, akár Érsekújvárott, az semmilyen módon nem okoz nemzetiségi konfliktust. Ezek a gyerekek most is magyar alapiskolába vagy gimnázium járnak. Tehát ennek semmi köze nemzetiségi konfliktushoz. Ez egy természetes folyamata annak, hogy mi kisebbségi közösségként szeretnénk egy teljes iskolarendszert az óvodától kezdődően a középiskoláig”
– foglalt állást a kérdésben Fodor Attila.
Az iskolák bizakodnak
„Gimnáziumunk összes alkalmazottja, iskolatanácsa és a szülői szövetség vezetősége is a vertikális összevonást támogatja. Tehát szeretnénk itt Ipolyságon egy valóban színvonalas magyar iskolaközpontot, amelyben az alapiskola és a gimnázium működne együtt. Nagyon örülök, hogy ma megvalósult ez a találkozó, pozitívan értékelem és konstruktív volt”
– mondta lapunknak Gajdács Mónika, a gimnázium igazgatója.
Úgy látja, ilyen módon egy 300 fő fölötti nagy iskolává tudnának válni – ami több pályázati lehetőséget, iskolán belül aktivitást jelentene. Emellett a szakhelyettesítést is könnyebben meg lehetne oldani mind a pedagógusok nagyobb száma, mind az oktatási nyelv miatt.
„Új információkat kaptunk. Leülünk beszélgetni a tantestülettel, vagyis újból átbeszéljük, és aztán megint hozunk egy döntést. Lehet, hogy nagyon sok embernek megváltozott a véleménye, másképp fog nézni a helyzetre”
– mondta az Új Szónak Farkas Ildikó, az alapiskola megbízott igazgatója. Az iskolájukban várhatóan ma, a déli szünetben fog sor kerülni az egyeztetésre. Úgy látja, eddig nagyon sokan érzelmek alapján döntöttek az ipolysági iskolaösszevonás kérdésében. A vertikális egyesítés mellett szerinte az a legfontosabb érv, hogy így biztosítani lehet a szakos oktatást.
Politikai és koalíciós ellentétek
A ipolysági eset jól kitapinthatóan ellentéteket okozott a megyei koalíción belül is. A Hlasnak és a Magyar Szövetségnek más elképzelései vannak a megoldásról – utóbbi pártnak elképzelhetetlen, hogy a magyar gimnáziumot összevonják a szlovákkal, amit Zachar (aki megyei képviselő is) „felvállalt véleménykülönbségnek” nevez.
„Azt gondolom, hogy közös megyei irányításba igenis belefér az, hogy vannak – akár még fajsúlyosabb dolgok is –, amiben véleménykülönbség van. Azt hiszem, az igazi eredmény az lesz, ha megtaláljuk azt, hogy mi legyen a megoldás”
– tette hozzá.
Ipolyság és a környék lépéskényszerben van
A polgármester lapunknak kitért arra is, hogy Ipolyság előtt nehéz időszak áll, ami a demográfiát illeti, mivel az adatok és a prognózisok „nagyon-nagyon lesújtóak”.
„Az elmúlt 10 évben gyakorlatilag elvesztettük a lakosaink több mint 10%-át. 2035 magasságában lehet, hogy egy 5500 fős kisváros leszünk, s egy ekkora lakosság nem tarthat fenn egy olyan infrastruktúrát, mint amikor 10 ezer fő lakott benne. A város csak annyira erős, mint amennyire a környező falvak, vagy akár a régió is az. Viszont az összes környező falu ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat, néptelenedik el az egész régiónk, tehát nem lesz miből táplálkoznia a városnak” – fejtette ki. Hozzátette: most még egy recessziós időszak elején állnak, s meg tudják hozni azokat a döntéseket, amelyek garantálják, hogy hosszú távon mind magyar, mind szlovák nyelven lehet érettségit szerezni Ipolyságon.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
