A kormányválság új, de nem teljesen váratlan fordulatot vett azzal, hogy Richard Sulík és pártja, az SaS ultimátumot fogalmazott meg Igor Matovič kormányfő felé. Eszerint, ha egy héten belül nem mond le a miniszterelnök, az SaS kilép a kormányból.
A liberális párt hiába mondja, hogy nem szándékoznak sem előrehozott választásokat kieszközölni, sem kormányt buktatni, a cselekedeteik ellentmondanak a szavaiknak. Épp ezért egyetlen forgatókönyvet sem lehet kizárni. Releváns lehetőségből öt van:
Igor Matovič lemond
Az egyik lehetőség, hogy az SaS megkapja, amit akar, és Igor Matovič lemond, valószínűleg Sulík is távozik, és kormányt átalakítják, az sem kizárt, hogy Eduard Heger lesz az új miniszterelnök, akit maga Sulík is elfogadhatónak tart. Ez a kormány cseréjét, de a koalíció fennmaradását jelentené. Hasonlót a Kuciak-gyilkosság után láttunk, akkor Robert Fico kormánya vedlett át Peter Pellegrini kormányává. Lényegi változások azonban nem történtek.
Persze, ehhez garanciákra van szükség. Matovič lemondásával ugyanis de facto bukik a kormány, Zuzana Čaputovának meg kell bíznia Matovičot az átmeneti kormányzással, míg új miniszterelnököt nem neveznek ki. Az új miniszterelnök új kormányt jelent, amelynek a programnyilatkozatát ismét el kell fogadtatni a parlamenttel, a képviselőknek pedig bizalmat kell szavaznia a kabinetnek. A programnyilatkozatnak nem muszáj változnia.
Matovič marad, Sulík megy
Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy Matovič nem hátrál meg, és inkább kockáztat, rájátszik az SaS távozására, a Za ľudít pedig “meggyőzi” az SaS miniszteri helyeinek valamelyikével. A kormányzó többség megmaradna. Az SaS számára ez iszonyatos kockázatot jelent. Hasonló helyzetben a Sieť volt 2016-ban, ami a Smerrel kötött koalíciót követően darabjaira hullott, képviselőinek nagy részét felszívta a Most-Híd, a választási eredménynél jóval több mandátumot szerezve – a vegyespárt így jutott hozzá például a közlekedési minisztériumhoz.
Érdemes azt is kiemelni, hogy Richard Sulík hétfőn kissé ködösen fogalmazva azt mondta, hogy a kormányból való távozás nem feltétlenül jelenti a koalícióból való távozást is. Egyelőre nem tudni, mit akart ezzel mondani.
Kisebbségi kormány
Ha az SaS és a Za ľudí is távozna a kormányból, akkor az OĽANO és a Sme rodina kisebbségi kormányba szorulna. Erősen kérdéses, hogy mennyire lehetne egy ilyen helyzetet hosszabb ideig fenntartani a koronavírusjárvány kellős közepén. A két pártnak együtt 70 mandátuma van, a többséghez 76 mandátumra van szükség. Az OĽANO nem lenne könnyű helyzetben, nem annyira egységes ugyanis, mint a Sme rodina, nem lehetne kizárni a párt lemorzsolódását.
Elméletileg egy kisebbségi kormány is végigvihetné az egész választási ciklust, ám a jelenlegi válsághelyzetben ez nem túl életszerű elképzelés. Ráadásul, bizonyos körülmények között a kormányzó kisebbségtől megvonható a bizalom, az pedig előrehozott választásokat jelentene. Richard Sulík hétfőn úgy fogalmazott, hogy nem zárkózik el egy bizalmatlansági indítvány támogatásától sem, de minden attól függ, hogy ki és milyen indoklással terjeszti azt be.
Megbízott kormány
Ha a két kisebb kormánypárt távozik a kormányból, és a kisebbségi kétpárti kabinettől a parlament megvonja a bizalmat, akkor Zuzana Čaputová államfő kezébe kerül az ország sorsa, aki vagy átmeneti kormányzással bízza meg Matovičékat, vagy szakértői kormányt bíz meg. Ez a megbízott kabinet akár a választási ciklus végéig is kormányozhat – elvileg. Csakhogy az ilyen kabinet rendkívül korlátozott hatalommal rendelkezik, miközben az államfő hatáskörei – épp ellenkezőleg – kiszélesednének.
Čaputová néhány napja egyébként úgy nyilatkozott, ha Matovič benyújtaná a lemondását, akkor az OĽANO-ból választana új miniszterelnököt. Csakhogy ezt a koalíció megmaradásának kontextusában fogalmazta meg, kérdés, hogy egy széteső kormány esetén hogyan döntene.
Előrehozott választások
Állítólag ez az, amit az SaS szeretne mindenképp elkerülni, csak a tettei épp mást mutatnak. A dolog mindenesetre nem lenne egyszerű, ugyanis az OĽANO vagy a Sme rodina vagy mindkettő képviselői nélkül nem lehet lerövidíteni a választási időszakot. Ahhoz ugyanis a parlament három ötödös többségére, vagyis 90 szavazatra van szükség, az OĽANO-nak és az Sme rodinának együtt viszont 70 mandátuma van.
Robert Fico és Peter Pellegrini egyébként népszavazással akarják kieszközölni az előrehozott választásokat, ennek jogszerűségét azonban sokan vitatják Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter a problémát úgy világította meg, hogy ha népszavazással le lehetne rövidíteni egy választási időszakot, akkor meg is lehetne hosszabbítani, ami alkotmányellenes.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
