Kétségtelen, hogy vannak helyek hazánkban, melyek varázsa magával ragadja az oda látogatókat. Többek között ilyen Bugac is, melynek történelmi, természeti és néprajzi értékeit elhivatottan őrzi, védi a Kiskunsági Nemzeti Park. Nos, e nemzetközi hírnévnek örvendő nemzeti park idén érte el fennállása 50. évfordulóját. Természetesen mindez nem volt előzmény nélkül, Bugac hosszú múltra tekinthet vissza. A török hódoltság megszűntét követő évszázadokban itt az úgynevezett rideg állattartás alakult ki.
Kétségtelen, hogy vannak helyek hazánkban, melyek varázsa magával ragadja az oda látogatókat. Többek között ilyen Bugac is, melynek történelmi, természeti és néprajzi értékeit elhivatottan őrzi, védi a Kiskunsági Nemzeti Park. Nos, e nemzetközi hírnévnek örvendő nemzeti park idén érte el fennállása 50. évfordulóját. Természetesen mindez nem volt előzmény nélkül, Bugac hosszú múltra tekinthet vissza. A török hódoltság megszűntét követő évszázadokban itt az úgynevezett rideg állattartás alakult ki.
A kerek évforduló tiszteletére ünnepi megemlékezést tartottak május 30-án a Kiskunsági Nemzeti Park központjában, ahol az intézményt egykor és ma magas színvonalon felépítő vezetők, jeles kutatók kaptak szót, és idézték fel az intézmény múltját, hagyományait.
Ugró Sándor, a KNP igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Iványosi-Szabó András, a KNP nyugalmazott igazgatója tartott előadást Bugac, a XIX. század végén történt „felfedezéséről”. Ugyanis a terület természetföldrajzi, néprajzi jelentőségének felismerésére a XIX. század 90-es éveiben került sor. Kada Elek (1852-1913) Kecskemét várostörténeti szerepet betöltő nagy polgármestere (róla már írtunk) és a szintén 48-as Függetlenségi Pártban országgyűlési képviselő, kiemelkedő természettudós, Hermann Ottó (1835-1914) szinte párhuzamosan kezdték kutatni a terület flóráját, faunáját és néprajzát. Kezdetben tudományos nézeteltérés volt közöttük, ennek elsimulta után összebarátkoztak, Herman Ottó Kecskemétre látogatott és innen a város fogatával Bugacra utaztak, ahol személyesen elemezték a pásztorok életét. A pásztoréletet a Városligetben megrendezett 1896-os Millenniumi Kiállításon be is mutatták.
Tóth Endre, a KNP ökoturisztikai szakreferense Horák Jenő (1904-1951) pályafutását tekintette át. Horák Jenő a Kecskeméti Református Jogakadémia tanára volt, az 1920-as és 30-as évtizedben Zimay Károly (1873-1967) és Balázsfalvi Kiss Endre (1886-?) polgármesterek megbízásából kezdte felépíteni Bugac idegenforgalmát, sajnos a Rákosi-diktatúra áldozata lett.
A fia, Horák Béla által a bugaci emlékkönyv alapján összeállított műből (Bugacpuszta idegenforgalmi krónikája 1894-1944 MEK 13000) megállapíthatjuk, nagyszámú korabeli hazai és külföldi híres személyiség: tudósok, politikusok, irodalmárok, sportolók látogattak Bugacra a 30-as és 40-es években. Itt nem csak a táj szépségében, néprajzi érdekességeiben is gyönyörködhettek, hanem gasztronómiai élményekben: nyárson sült csirke, gulyás, pálinka- és borkóstoló várta őket. Bejegyzéseiket az említett kiadvány őrizte meg.
A második világháború, a front átvonulása évtizedekre visszavetette Bugac kuriózumait, csak az 1980-as évek végén újultak meg. Számtalan külföldi csoport érkezett ide. Az istállók, a lovasbemutatók látványát, és az egyedi gasztronómiai élmények hírét vitték szét a világban.
Harkai Erika jakabszállási könyvtáros, helytörténész előadásában felvázolta Horák Béla pályafutását, Bugac történetére vonatkozó kutatásait.
Kis János ny. kecskeméti evangélikus igazgató, lelkész igei áldással avatta fel a Herman Ottó látogatása és Horák Jenő emlékére emelt kopjafát.
Jelen cikk szerzője is számos esetben vezetett külföldi csoportokat Bugacra, ahol megtekinthették a hajdani gazdálkodás, a mai állattenyésztés érdekességeit, és a magyar gasztronómia élményeiben is részesülhettek.
Csak mindenkinek javasolhatjuk, hogy látogassa és ismerje meg Bugac nagyszerű értékeit!
Károlyfalvi József – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
