Miközben Washington lassan hivatalos rangra emeli a szivárványszínű zászlót Budapesten is, a déli patriotizmust kifejező konföderációs lobogót üldözni kezdte. Ezzel, az állítólagos anti-rasszista lépéssel sem ért egyet mindenki. Az Oklahoma városbéli Andrew Duncomb sem, aki mellesleg originál afroamerikai. Ellentétben az amerikai elnökkel, akinek az apja Kenyában született és ott is halt meg.
Andrew Duncomb szerint a konföderációs zászló nem rasszista szimbólum és ahelyett, hogy zászlót teszik felelőssé a rasszista bűncselekményekért, Amerika valós problémáival kellene foglalkozni. Mindezért egy olyan tüntetést szervezett, ami előtt elvileg Barack Obama is áthaladt autójával, mert éppen arra kellett lekanyarodnia. Így nem is egy, hanem számos konföderációs zászlót lengető afro-amerikait láthatott. Az egyelőre Fehér Háznak nevezett intézmény eddig nem reagált.
Mikor Nikki Haley, Dél-Karolina állam kormányzója azt mondta, vegyék le a konföderációs zászlót Charlestonban az állami törvényhozás épülete elől, aláírta az ezzel kapcsolat törvényjavaslatot is. Barack Obama ezt a gyógyulás és a jó szándék jeleként értékelte, egy értelmes lépésként, egy szebb jövő fele. Ugyanis Dél-Karolina a dél lázadásának motorja volt. A polgárháború után átmenetileg szövetséges megszállás alá került, utána pedig újra a déli mentalitású arisztokrácia került hatalomra. A konföderációs zászló kérdése már előkerült korábban is, a 2012-es elnökjelölt Mitt Romney nyíltan kijelentette, hogy le kellene venni a zászlót a törvényhozás elől. Barack Obama elnök szintén a Twitteren replikázott volt ellenfelére: „Jó meglátás, Mitt.”
Ez a vita azután durvult el, hogy egy templomban rasszista indíttatású gyilkosság történt, de az esetet minden józan ember határozottan elítélte, beleértve a konföderációs zászlók híveit, a hagyományőrzőket is.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
