Kiújult a feszültség az azeri-örmény határon, az örmény kormány orosz segítséget kér

Kiújult a feszültség az azeri-örmény határon, az örmény kormány orosz segítséget kér

Harcok törtek ki keddre virradóra az örmény-azeri határon Hegyi-Karabah térségében, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, az ENSZ pedig önmérsékletre szólította fel a feleket.

Pasinján azt is közölte, hogy legalább 49 örmény katona vesztette életét az összecsapásokban. Az Interfax orosz hírügynökség által idézett nyilatkozatában a miniszterelnök hozzátette, a harcok, noha kisebb intenzitással, de folytatódnak. Azerbajdzsán kedd este jelentette be, hogy ötven katonája esett el az örmény erőkkel folytatott összecsapásban az örmény határnál.

A News.am örmény hírportál közölte, hogy éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.

Az Interfax orosz hírügynökség később arról számolt be, hogy Suren Papikján örmény és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megegyezett, hogy „lépéseket tesznek a helyzet stabilizálására”. Antony Blinken, aki kedden tárgyalt Ilham Aliyev azeri elnökkel, Szergej Lavrov orosz és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel, a feszültség azonnali csökkentésére szólított fel. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő nem kívánta kommentálni Örményország kérését, csak annyit közölt, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök minden erőfeszítést megtesz a feszültség enyhítése érdekében”.

Az azeri-örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri fél egyebek között ágyúval lövi az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében.

Hírdetés

Baku Jerevánt tette felelőssé a feszültségért, hozzátéve, hogy az örmény támadásnak áldozatai vannak az azeri oldalon, részletekre azonban nem tért ki. Az azeri külügyi tárca közleményben arról tájékoztatott, hogy az örmények Kelbajar és Dashkesan térségét lőtték, az azeri katonák pedig csupán válaszoltak az agresszióra. Az azerbajdzsán védelmi minisztérium kedd este bejelentette, hogy ötven azeri katona esett el az összecsapásokban.

A keddi harcok a legsúlyosabbak a 2020-ban vívott háború óta.

Az ENSZ-főtitkár kedden a lehető legnagyobb önmérsékletre szólította fel a feleket.

António Guterres „mélységesen aggódik” az erőszak újbóli fellángolása miatt, és azonnali intézkedéseket sürgetett a feszültség enyhítése érdekében. Felszólította a feleket, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat, hajtsák végre a korábbi megállapodásokat, és támogatásáról biztosított minden, a közvetítésre irányuló erőfeszítést.

Franciaország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke közölte, hogy a testület elé viszi az ügyet. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy az ügyben egyeztetett azeri hivatali partnerével, Ceyhun Bayramovval, és felszólította Jerevánt, „hagyjon fel a provokációval”.

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek az összetűzések.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »