A hazai oktatás egyik legnagyobb visszatartó ereje a stabilitás hiánya, a kisebbségi oktatás terén ellenben a legkiterjedtebb a jogi keret az elmúlt ötven-száz évet tekintve, és bár sok a módszertani buktató, a pedagógusoknak és intézményvezetőknek a jelenleginél jobban élniük kellene a lehetőségekkel – összegezhető Szabó Ödön megállapítása, amelyet az RMDSZ parlamenti képviselője szerdán fogalmazott meg a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tanterv, tankönyv, tanügyi reform címmel megtartott panelbeszélgetésén.
Tárkányi Erika, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum tanára, a beszélgetés moderátora indító kérdésére a meghívottak diákkori tankönyvélményeikről beszéltek, amely kiadványok leginkább fekete-fehérben és szövegtengerek által kínálták a tartalmat, ezért valamennyiük számára csak 1990 után nyílt ki a tankönyvekben rejlő lehetőségek vonzó világa.
A második kérdéskörben az oktatási rendszer egészére, ezen belül a kisebbségi oktatásra vonatkozó általános összefoglalóval indított Szabó Ödön, aki kiemelte, a román oktatási rendszer sajátossága, hogy sűrűn cserélődnek a miniszterek, akik mind úgy gondolják, hogy nyomot kell hagyniuk ezen a rendszeren, holott ennek a legfontosabb eleme a stabilitás kellene legyen, a kisebbségi oktatás terén pedig az elsődleges törvényi keretek biztosítása mellett az a legfontosabb, hogy minden egyes pozícióban, ahol a mi ügyeinkről döntenek, olyan tisztségviselők legyenek, akik értik a magyar közösség érdekeit és képviselik is azt. Erre megvannak a megfelelő magyar szakemberek, a törvény alkalmazása ellenben olyan minisztérium általi, rendeleti szabályozásban zajlik, amelyben nem mindenki érti a mi sajátos dolgainkat – hangsúlyozta a képviselő. Szabó Ödön leszögezte, bár számbelileg a magyar közösség Málta, Luxemburg, akár Észtország lakosságához hasonlítható, tudatában kell lennünk, hogy a kisebbségi oktatás csak 5–6 százalékát jelenti a teljes hazai oktatási rendszernek, ezért nem érzik a súlyát a minisztériumi alkalmazottak közösségünk elvárásainak.
Tantervek, tankönyvek
A tantervekre, tankönyvekre vonatkozó kérdéskörben Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke ismertette a jelenlegi helyzetet, amely törvénykezési szempontból szerinte jónak mondható, a kivitelezés ellenben sok mindentől függ, például attól, hogy az őszi tanévkezdésig elkészülnek-e a magyar nyelven megírt kilencedikes tankönyvek. Az RMDSZ javaslatára a tankönyvekre vonatkozó módszertanba bekerült, hogy az anyanyelvi oktatásból érkező tankönyvszerkesztők által anyanyelven megírt, a minőségi elvárásoknak megfelelő tankönyv előnyben részesül a román nyelvű és a kisebbség nyelvére lefordított tankönyvekkel szemben, ennek értelmében az oktatási minisztérium harminchárom kilencedikes magyar tankönyv megírására írt ki pályázatot.
Az RMDSZ a Communitas Alapítvánnyal közösen februárban tankönyvíró tanfolyamot szervezett, amelyen ötven pedagógus vett részt, a napokban kezdődő kurzusra is ötvenen jelentkeztek, majd az első képzést követően pályázatot hirdettek az új tanterv szerinti kilencedikes tankönyvek megírására, amelyre olyan pedagógusok jelentkezhettek, akik legalább egy fejezetet megírtak ezek valamelyikéből. A beérkezett pályamunkákat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatóival együttműködve értékelték ki, ennek alapján több mint tíz tankönyv potenciálisan készülőben van, de arról nincs visszajelzésük, hogy az illető pályázók valóban megírták-e, véglegesítették-e a tankönyveket. Az érdekvédelmi szervezet nem tudja, hogy a minisztérium által meghirdetett harminchárom kilencedikes magyar tankönyv megírására hányan jelentkeztek, ez az Országos Tanterv- és Kiértékelő Bizottság hatáskörébe tartozik, de bíznak abban, szeptemberben nem maradnak tankönyvek nélkül a magyar kilencedikes diákok.
Szabó Ödön jobbnak tartotta volna, ha a szaktárca egyszerre mind a négy középiskolai évfolyam számára meghirdeti a pályázatot, hisz a tantervek elkészültek, elfogadták azokat, és a tankönyvíró csoportok folyamatában látnák, hogyan épülnek egymásra az ismeretek évfolyamról évfolyamra és a szemlélet is azonos lehetne. Amíg ellenben nem születnek magyarul megírt tankönyvek, fordítani kell románból, ez is nagy felelősség, mert nem mindegy, milyen szövegek kerülnek a diákok kezébe – hangsúlyozta Mihályfalvi Katalin.
Igénylik az autonómiát, de félnek tőle
A Daniel David minisztersége alatt 2024-ben közvitára bocsátott, sok ellenállásba ütköző, végül elfogadott középiskolai standard kerettantervek mellett lehetőség nyílt kísérleti kerettantervek készítésére, amelyek a programba jelentkező iskoláknak bizonyos autonómiát biztosítanak az oktatás megszervezésére. A cél kreatív, az adott iskola sajátosságainak, értékrendjének megfelelő tanrend összeállítása, akár új tantárgyak bevitele, a kitűzött célok elérése az óraszámok igény szerinti módosításával, ellenben a kimenetkor a diákoknak ugyanazt a felkészülést kell biztosítani, mint a standard tanrend szerint működő iskolákban. A kísérleti programba jelentkező tizenegy erdélyi magyar középiskola számára tavaly év végén felkészítő tájékoztatót tartott az RMDSZ a Communitas Alapítvánnyal közösen, végül az aradi Csiky Gergely Főgimnázium és a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum nyújtott be sikeres jelentkezést, amelyekben a 2026/2027-es tanévben induló kilencedik osztályokkal kezdődik az önállósodási folyamat eme formája – hangsúlyozta Mihályfalvi Katalin.
Ahhoz, hogy a rendszer hibáinak kiküszöbölésére jó megoldások szülessenek, fontos, hogy a döntéshozatalban résztvevők folytonos közvetlen kapcsolatban legyenek a pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, diákokkal, szülőkkel, az iskolákban pedig olyan nyitott, kreatív légkör legyen, amelyben a pedagógusok bátorítást kapnak – szögezte le Kondor Ágota. Az RMDSZ szenátora szerint a tanári közösségeket terheli a töredékállások rendszere, mert szerinte aki egy-két órát tanít egy adott iskolában és utána megy a másikba, nem tudja magáévá tenni a közösség lelkületét, nem alakul ki a stabilitás helyi szinten, és ez senkinek nem jó, de szerinte a központosított kihelyezések, a végleges állások rendszerén is változtatni kellene, több autonómiát adni az iskolavezetőknek, hogy ők válasszák meg, kit alkalmaznak.
A panelbeszélgetés utolsó témája a digitális világ és a mesterséges intelligencia jelentette kihívások köre volt, amelyről a meghívottak egyöntetűen úgy vélik, alkalmazkodni kell ezekhez a változásokhoz, meg kell tanítani a diákokat ezek helyes használatára, a taneszközöket, tankönyveket pedig vonzóvá kell tenni ezen a területen is. A jövő tekintetében csak akkor lehetünk optimisták, ha lesznek magyar gyermekek az iskolákban, akiknek versenyképes oktatással, pozitív példákkal tudunk a szülőföldön maradáshoz hiteles jövőképet biztosítani – fogalmazott a zárszóban Szabó Ödön.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
