Kazahsztánban orosz segítséggel kezd helyreállni a rend. A válság azonban nem ért véget, mert annak okait nem orvosolták – jelentette ki Kis-Bendek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. Miután Kazahsztánban megszüntették a kommunikációs lehetőségeket, köztük az internetet is leállították, továbbá a határokat is lezárták, az információ kiáramlása rendkívül korlátozottá, mondhatni egyirányúvá vált, ami azt jelenti, hogy a kormány kommunikálja azt, amit éppen akar, illetve amire szüksége van – fogalmazott a Kis-Benedek József.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) bevonulása, helyesebben az orosz katonai erők megjelenése valamelyest stábízalja a helyzetet, ugyanakkor elégedetlenséget is indukál, vagyis a nemzetbiztonsági szakértő szerint közel sem lehet még arról beszélni, hogy a kazah válság lezárult. Annak hátterében ugyanis nem kizárólag a gázárak megemelése áll, hanem már régóta tapasztalható egyéb tényezőket is fel lehet sorolni. Ilyen például az alacsony fizetések kérdése és a késések a kifizetésekben, valamint a rossz munkafeltételek, a környezetpusztulás, továbbá az óriási méreteket öltő korrupció – hangsúlyozta a címzetes egyetemi tanár. Hozzátette: elégedetlenség van a vagyonukat külföldre mentő, de jól élő gazdagok miatt, továbbá az egészségügyi ellátás sem nevezhető hatékonynak, miközben a pandémia nyilvánvalóan Kazahsztánban is tombol.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, aki feloszlatta a korábbi kormányt, olyan erőszakos módon verte le a kirobbant tiltakozásokat, ami nem szokás manapság, tűzparancsot adva a katonáknak, akik így felszólítás nélkül lőhettek. Ennek következtében 164-en veszítették életüket, valamint még mindig folynak a letartóztatások, amelyek durba becslések szerint 6 ezer embert érintenek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
