1991. augusztus 31-én Kirgiz Legfelsőbb Tanács kikiáltotta Kirgizisztán Szovjetuniótól való függetlenségét. Ez a nap nemzeti ünnep a rokon turáni országban. Az ünnepnap alkalmából a Magyar – Turán Alapítvány sok sikert, boldog jövőt, békét és stabilitást kíván a testvéri kirgiz nemzetnek!
A hegyek országa, ezért sokan Ázsia Svájcának is nevezik. Az egész országot teljes területe hegyvidék: Kirgiz hegység, Tien-San, Turkesztáni hegység vonulatai magasodnak Kirgíziában. A kirgizek még a XX. Század elején is teljes nomád életformában éltek. Nyelvük a török nyelvek kipcsak ágába tartozik, ám a kirgiz nép antropológiai szempontból különbözik a puszták altaji – török lovasaitól. Eredetileg egy paleoszibériai nyelvet beszéltek, majd a szibériai Jenyiszej felső völgyében éltek, a kínai és perzsa források szerint egészen fehér bőrűek és kék szeműek, vöröses hajúak is voltak közöttük. A 6. századtól erőteljes türk hatásra nyelvük és kultúrájuk fokozatosan eltörökösödött. 840-ben az Orhon folyó vidékén megdöntötték az Ujgur kánságot, majd a kitáj támadást követően a mai hazájukba a Tien Sanhoz vándoroltak. Ma a kirgizek több mint 7 millióan élnek hazájukban és a szomszédos Közép-ázsiai országokban.
Manasz szobra a Kirgiz fővárosban, Biskekben
A kirgiz nép őseposza a Manasz, amely egyben a világ egyik leghosszabb irodalmi alkotása (közel félmillió sorból áll). Az epikus költemény a 9. században az Ujgur Birodalmat megdöntő jenyiszeji kirgizek harcait, illetve 10. századi Kitaj Birodalommal vívott háborút örökíti meg. Az ősi eposz hőse Manasz, aki a szétszóródva élő kirgizeket hajdanán egyesítette és új hazájukba vezette. A monumentális mondakör (kirgizül dzsomok), olyan irodalmi műfaj, amely bemutatja a kirgiz történelmet, hagyományokat, szokásokat. Az eposzokat eredetileg „ének mesterek” vagy „ének mondók” (manaszcsik) hagyományozták az utókorra.
Szüjmönkul Csokmarov: Szajakbaj Karalajev / festmény – kaktus.media
2023-ban a Kirgiz nemzeti ünnep alkalmából, – Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben – szobrot emeltek Szajakbaj Karalajevnek, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának. Szajakbaj Karalajev 1894-ben az Issyk-Kul régióban született. Kiváló memóriája volt, és jól ismerte a kirgiz nemzeti folklórt. Kirgiz folkloristák 1935 és 1937 között jegyezték le tőle saját Manasz-trilógia variánsát, melyeket ő további epizódokkal egészített ki. Ez hússzor több mint az ógörög Iliász és az Odüsszeia. Ezért nevezték Szajakbájt a közép-ázsiai nomád világ Homéroszának.
Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepsége 2023-ban / fotó: MTI/Ujvári Sándor
Kirgizisztán 2014-ben rendezte meg az első Nomád Világjátékokat. Mára a Nomád Világjátékok a világ egyik legnagyobb és legismertebb, látványos és magas színvonalú sport rendezvényévé vált. 2026-ban ismét e gyönyörű ország rendezi meg a Nomád Világjátékokat. Az idei Ősök Napja ünnepen részt vett a Nomád Világjátékok szervezőbizottságának kirgiz főtitkára Nursultan Adenov, és Bíró András Zsolttal Magyar Turán Alapítvány elnökével aláírtak egy együttműködési memorandumot, amely szerint a magyar alapítvány által 2021-ben létrehozott Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetsége, a Kirgizisztánban megrendezendő Nomád Világjátékok európai főpartnerévé vált. Jövő évben ismét találkozhatnak a testvéri kirgiz nép hagyományőrzői, illetve a magyar hagyományőrzők a bugaci Kurultajon, illetve a kirgizisztáni World Nomad Games-en!
Kirgiz zászlóval vágtató lovas a tavalyi Kurultajon, Bugacon
A Magyar – Turán Alapítvány tiszta szívből gratulál, és kíván boldog ünnepet Kirgizisztán függetlenségének 34. évfordulója alkalmából!
A Kirgizisztán függetlenségi napja – Dióhéjban Manaszról – a világ egyik leghosszabb őseposzáról bejegyzés először Kurultáj-én jelent meg.
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
