Várható volt, hogy miután az MKP és az Összefogás platformja kifejezte fenntartásait Jakab Elemérek a Szövetség Országos Tanácsába való jelölésével kapcsolatban a Híd-platform részéről, szükség lesz valakit megtalálni és kikezdeni a nemtetszés-nyilvánítók közül.
Ezért esett a választás Berényi Józsefre, az MKP platformvezetőjére, aki ugyan nincs egy súlycsoportban Jakabbal, de hát szerintük úgy az igazi, ha nagyot csattan a revans. Még véletlenül sem Sólymos László hidas platformvezér két évvel ezelőtti pozsonyi ámokfutását, éjszakai randalírozását vették elő a kötekedők, hanem a régi beidegződés szerint az MKP képviselőjét. Most pont azok kívánják politikai nyugdíjba küldeni Berényit, akik Bugárba lehelnek újra és újra életet.
Mi lehet, ami miatt ennyire Berényi ellen hangolja a felvidéki média Híddal régebben is rokonszenvező és a nemzeti irányvonallal mindig is szembe helyezkedő részét?
Valószínűleg ennek az oka Berényinek a platformok feleslegességére és a teljes egység kialakulását hátráltató jellegére vonatkozó kijelentése, amivel a közelmúltban kirukkolt:
El kell gondolkodni egy platformok nélküli Szövetségen.”
A különböző platformérdekek veszélyeztetik az egyesült párt működést, és hosszú távon Berényi szerint kivitelezhetetlen, hogy egyszerre építsenek platformokat és Szövetséget! Már az egyeztető tárgyalások folyamán érezhető volt a kívülállók számra is, hogy a platformok akadályozni fogják majd az egységes fellépést, viszont aki akkor ennek a fenntartásának hangot adott, azonnal rásütötték a Szövetség létrejöttének fékezését.
Veszélyes precedenst teremtett Jakab jelölése is a Szövetség Országos Tanácsába, főleg annak tükrében, hogy ebbe az elhibázott és csak felesleges vitát eredményező jelölésbe a párt országos szerveinek nincs is beleszólása, csupán nemtetszésüket fejezhetik ki.
Ennek alapján joggal merülhet fel a kérdés, hogy az idén esedékes megyei és helyhatósági választásokon milyen beleszólása lehet a Szövetségnek a jelöltek kiválasztásába, illetve jóváhagyásába, ha ez ugyanúgy személyi kérdésnek minősül az alapszabályzat értelmében, mint az OT-tagok jelölése. A másik ezzel sorosan összefüggő kérdés, hogy akkor milyen jogkörrel fognak rendelkezni a Szövetség helyi és járási szervezetei, ha a platformok helyi és járási szervei hozhatnak ebben is döntést. Továbbá nem jelentenek-e egyfajta felesleges duplicitást a Szövetség és a platformok helyi és járási szervezetei? Számtalan járási konferencia és évzáró közgyűlés…Esetleg éppolyan egymásnak feszülések, mint az önálló pártok idején? Egyáltalán van-e annyi aktív embere alsó szinteken a pártnak, hogy feltöltsék ezeket a szerveket?
A túl széles jogkörökkel felruházott platformok hátráltatják a valódi egység kialakulását, és magát az egyesült pártot teszik gyenge, formális kinézetű párttá.
Ezzel ellentétben arra kellene törekedni, hogy a Szövetség alapszervezeteinek, járási és kerületi szerveinek megalakulása után az egység érdekében a három platform váljon előbb formálissá, majd szívódjon fel a Szövetség kötelékébe. Meg kellene viszont vizsgálni, hogy melyik platform tartaná kedvezőtlennek ez a folyamatot, melyik ragaszkodik foggal-körömmel az előéletéhez?! Sejtésünk van…
Most pedig egyelőre még ott tartunk, hogy akadozik a kommunikáció országos szinten is, a platformvezetők egymásra licitálnak, a platformok ugyanúgy egymással versengenek, mint a pártkorukban.
Ott tartunk, hogy amikor a Szövetség elnöke részt vesz a Fidesz kongresszusán, a Híd platformja ezt nehezteli, vagy amikor a Szövetség MKP platformja a március 15-ei budapesti békemenetben való részvételre buzdít a Felvidéken, a többiek hallgatnak.
Ahogy fogalmaznak, „arra kérjük platformunk tagjait, szimpatizánsainkat, aki tud, vegyen részt a megmozduláson, hogy legalább így, szimbolikus módon kifejezzük támogatásunkat Orbán Viktornak és a nemzeti kormánynak.”
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
