Nyitókép: SITA
Kínáról nagyon sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nem veszik komolyan az űrkutatást.
2020-ban Kína lett a harmadik nemzet, amely a Holdról kőzetmintát tudott hazahozni, 2024-ben pedig a Hold túlsó feléről szállított a Földre anyagokat. A Csang’o-6 holdszonda hazatérő kapszulája 2024. június 25-én Belső-Mongóliában, a kijelölt területen landolt a fedélzetén. Az emberiség történetében ez az első kőzetminta a túlsó oldalról.
A kapszula kb. 40 perccel a landolást megelőzően vált külön az őt hazaszállító visszatérő egységről, ez 5000 kilométeres magasságban történt. Ezt követően, az Atlanti-óceán felett elvégzett manőverben az úgynevezett aerodinamikai fékezéssel lelassult, írja a National Geographic.
In this photo released by Xinhua News Agency, staff members transfer Chang’e 6 lunar samples to the lunar and deep space exploration laboratory of the Chinese Academy of Sciences (CAS) during a handover ceremony in Beijing, Friday, June 28, 2024. China’s space officials said Thursday, June 27 they welcomed scientists from around the world to apply to study the lunar rock samples that the Chang’e 6 probe brought back to Earth in a historic mission, but noted there were limits to that cooperation, specifically with the United States. (Jin Liwang/Xinhua via AP)
Ilyenkor a kis szögben, de nagy sebességgel érkező szonda érinti a légkör magasabb rétegeit, majd valamelyest visszaemelkedik, hogy aztán az ekkorra elveszített sebesség miatt gyors süllyedésbe kezdjen és lassítva érhesse el a felszínt. E fékezés után, immár az Indiai-óceán felett a második fékezési fázisban tovább lassult és süllyedt a kapszula, majd kb. 10 kilométeres magasságban kinyitotta a fékezőernyőjét is.
A kapszula a megfelelő helyszínen landolt, és a felszíni egység jelzése szerint kiváló állapotban érte el a bolygónk talaját. A kapszulában gondosan elcsomagolt mintákat Pekingben emelték ki a szerkezetből, ezt egy megfelelően előkészített és szennyeződésmentes helyen. A mintát a későbbiek során osztják majd el a kutatóintézetek között.
In this photo released by Xinhua News Agency, workers access the returned capsule of the Chang’e 6 probe in Siziwang Banner, northern China’s Inner Mongolia Autonomous Region on Tuesday, June 25, 2024. China’s Chang’e 6 probe has returned on Earth with rock and soil samples from the little-explored far side of the moon in a global first. (Bei He/Xinhua via AP)
A küldetésben átjátszó-közvetítő szerepet betöltött, Hold körül keringő Csüecsiang műhold új feladatokat kapott: tudományos méréseket fog végezni. Ehhez a fedélzetén extrém-ultraibolya kamera, semleges atom képalkotó, és nagyon hosszú bázisvonalú interferométer (VLBI) áll a kutatók rendelkezésére.
A mérések alapján 1935 gramm, vagyis közel két kiló a hazahozott holdkőzet mennyisége , amint arról a kínai kutatók beszámoltak. A kőzetmintákban feltehetően számos olyan anyag lesz majd, amelyből a Hold eredetére lehet következtetni.
In this photo released by Xinhua News Agency, researchers prepare to weigh Chang’e 6 lunar samples stored in a sealed container from a returner capsule, at the China Academy of Space Technology under the China Aerospace Science and Technology Corporation, in Beijing on June 26, 2024. China’s space officials said Thursday, June 27 they welcomed scientists from around the world to apply to study the lunar rock samples that the Chang’e 6 probe brought back to Earth in a historic mission, but noted there were limits to that cooperation, specifically with the United States. (Jin Liwang/Xinhua via AP)
Különösen fontos ez a minta amiatt, mivel a Hold felénk néző és túlsó oldala között alapvető eltérések vannak. A túloldalon rengeteg kráter található, ám hiányoznak a felénk néző oldalon látható sötét „tengerek”. A különbség okainak kiderítéséhez alapvető, hogy a túloldalról is megvizsgálhassunk kőzetmintákat.
In this photo released by Xinhua News Agency, the return capsule of the Chang’e 6 probe is seen in Siziwang Banner, northern China’s Inner Mongolia Autonomous Region on Tuesday, June 25, 2024. China’s Chang’e 6 probe has returned on Earth with rock and soil samples from the little-explored far side of the moon in a global first. (Bei He/Xinhua via AP)
Kína 2030-ban szeretne embereket is küldeni a Holdra, majd pedig a Mars is az emberes küldetések céljai közt szerepel.
National Geographic
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
