Kínai állami média: háború lesz, ha az USA megpróbálja elvenni Kína szigeteit

Az Egyesület Államok “kiterjedt háborúval” számolhat, ha megpróbálja blokád alá venni a Dél-kínai-tengeren lévő apró szigeteket – jelentette ki a kínai állami média, hozzátéve, hogy a “két fél jobb ha már most készül a katonai összecsapásra”, ha a blokád gondolata az amerikai külpolitika részévé válna Donald Trump hivatalos beiktatása után is.

 

Keménykedő nagyhatalmak

 

A kisebb nagyhatalmi csörte azzal kezdődött, hogy Donald Trump jelöltje a külügyminiszteri posztra, Rex Tillerson azt nyilatkozta a minap, hogy „nem szabad megengedni, hogy Kína hozzáférjen ezekhez a szigetekhez”. Tillerson nem részletezte, miképp lehetne az apró szigeteket kivonni Kína ellenőrzése alól, de a szakértők egyetértenek, hogy jelentős katonai erők bevetése nélkül ez aligha lehetséges.

 

A külügyminiszteri poszt várományosa a Krím-félsziget orosz annektálásához hasonlította Kína terjeszkedését a térségben.

 

A kínai hivatalos reakció visszafogott volt, a külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy a Kína-USA kapcsolatok nem konfrontatívak, hanem kölcsönösen előnyös (win-win) az együttműködésük.

 

A China Daily kínai napilap komolytalannak és naivnak nevezte Tillerson kijelentését, ami azonban ha valósággá válna, végzetes lenne.

 

A képen Rex Tillerson. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke Donald Trump őt javasolja a külügyminiszteri posztra, pedig korábban a jó kapcsolatok fenntartásáról beszélt. Forrás: Time.com

 

 

A konfliktus háttere

 

A Dél-kínia-tengeren Kína számos szigetet foglalt el, amelyekre “történeti alapon” tartott igényt. Az elfoglalt szigetek nem csak jelentős értékű halászati jogokat és kőolajlelőhelyek feletti ellenőrzést biztosít Kína számára, de katonai stratégiai előnyöket is. Nem véletlen, hogy az összes aprócska szigeten katonai bázist hoztak létre, volt hogy átalakították őket egyetlen hatalmas leszállópályává.

 

Kína nem viccel, ha katonai stratégiáról van szó. A 3,5 millió négyzetkilométeres területen több szigetet ő maga hozott létre, és ezek szintén katonai bázisként működnek.

 

Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye most hatályos előírásai szerint az adott ország a parttól 12 tengeri mérföld (valamivel több mint 22 kilométer) sugarú körben rendelkezhet a terület felett, azon túl nemzetközi vizek találhatók.

 

A zátonyokat és mesterséges szigeteket azonban a környező országok nem akarják elfogadni olyan képződményként, ahonnan a 22 kilométeres kör meghatározható volna.

 

A konfliktus hátterében természetesen nagy gazdasági érdekek is meghúzódnak, hiszen a Dél-kínai-tengeren keresztül folyik át a világ kereskedelmének 27 százaléka.

 

 

Körkép.sk, TheGuardian.com

Nyitókép:


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »