Kikapott a szélsőjobboldali jelölt Ausztriában

Kikapott a szélsőjobboldali jelölt Ausztriában

Véget ért az ausztriai elnökválasztás megismételt második fordulója, ám az előzetes eredmények ezúttal nem ígérnek olyan izgalmakat, mint májusban, mikor a zöldpárti Alexander Van der Bellen a levélszavazatokkal fordította meg az eredményt riválisával, a bevándorlásellenes Norbert Hoferrel szemben.

Az urnazárás utáni első adatok szerint a zöldpárti jelölt ezúttal magabiztosan, behozhatatlannak tűnő előnnyel, a szavazatok 53,6 százalékát bezsebelve vezet az Osztrák Szabadságpárt jelöltjével szemben. Habár ezek a számok még korántsem véglegesek, Norbert Hofer a közösségi oldalán már elismerte vereségét, és gratulált az új elnöknek megismételt győzelméhez. Hivatalos végeredmény ugyanakkor csak hétfő délután várható.

A győztes: az unióbarát közgazdász

Az „unióbarát közgazdász”, a most 72 éves Alexander Van der Bellen a szociáldemokrata párt tagjaként kezdett politizálni, de a Zöldek pártjának elnökeként lett igazán sikeres politikus. A függetlenként, de a Zöldek támogatásával induló Van de Bellen a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjújában megvédte Angela Merkel migránspolitikáját. Azt mondta, hogy Ausztria akkor Németországgal egyetértésben cselekedett, nem volt más lehetőség, át kellett engedni a Németország felé tartókat Ausztrián 2015 őszén. Van der Bellen szerint a befogadásnak vannak határai, de mindez attól függ, hogy az érkező emberek mennyire készek arra, hogy betartsák az osztrák törvényeket és normákat. 

 Alexander van der Bellen Fotó: Joe Klamar / Europress/AFP  

Van der Bellen októberben nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Akkor arról kérdeztük, hogy a Zöldek volt elnökeként hogyan tudja meggyőzni a konzervatív szavazóbázist arról, a független jelöltsége nemcsak látszólagos, hanem valóban a pártok felett tudja képviselni az ország érdekeit. „A konzervatív, jobbközépre szavazókat már sikerült meggyőznöm, elvégre ha csak a zöldszimpatizánsok szavaztak volna rám, akkor nem érhettem volna el 51 százalékot! Ehhez kellettek még a szociáldemokrata, a jobbközép, a liberális voksok is. Számítok arra, hogy meg tudom őrizni a győzelmemet a megismételt szavazáson is” – nyilatkozta az elnökjelölt.

Az elnökjelölt kiemelte, a szom­szédságpolitika fontos, ezért – ha államfővé választják – igyekszik majd Magyarországgal is ápolni a hagyományosan erős kapcsolatokat.

A vesztes: a mosolygós radikális

Jól öltözött, halk szavú, mosolygós, udvarias – ő Norbert Hofer, az osztrák szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökjelöltje. Ő volt az egyik azoknak, akik azt tanácsolták a szabadságpárt új vezérének, hogy váltson mérsékeltebb hangnemre és a társadalmi igazságtalanságot, illetve a hagyományos pártok befolyásának csökkentését helyezze retorikájának előterébe. 

A The Local hírportál osztrák kiadásának korábbi portréja szerint Hofer a Margaret Thatcher egykori brit kormányfő lelkes híve. A szabadságpárti politikus a megkérdezett osztrák választók szerint megoldást kínál a munkások és a nehéz körülmények között élők problémájára, azonban sokan kételkednek abban, hogy a megosztó személyisége miatt a nemzetközi porondon is megállná a helyét. Hofer két hete azt mondta, Ausztriában is népszavazást szorgalmazna az EU-tagságról, ha Nagy-Britannia távozása után az uniós döntéshozatal központosítottabbá válik, és ha a jövőben döntés születne Törökország felvételéről az Európai Unióba. 

 Norbert Hofer elismerte vereségét Fotó: Joe Klamar / Europress/AFP  

Mostani kampányában a bevándorlás ellenességet helyezte előtérbe. „Az iszlámnak nincs helye Ausztriában” – tette egyértelművé, mit is gondol a migránshelyzetről.

Hofer nemrég lapunknak is nyilatkozott. Magyarországi kapcsolatairól elmondta, a parlament egyik elnökeként rendszeresen találkozik a bécsi magyar nagykövettel. Megemlítette egy korábbi, magánjellegű találkozását Orbán Viktor miniszterelnökkel Sárváron. Azt ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem lelkesedik a Jobbikért, így a párt üdvözlésének sem örült. Mint mondta, a Jobbik részben szélsőséges nézeteket képvisel. „Természetesen nem vitatom el a magyarok jogát, hogy meghatározzák, melyik politikai párt milyen erővel rendelkezzen, de személy szerint nem tudok azonosulni a Jobbik álláspontjaival” – fogalmazott az FPÖ elnökjelöltje.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »