A Genezáreti-tó északkeleti partján zajló régészeti feltárások leletei megerősítik, hogy az el-Araj lelőhely azonos az ókori Bétszaidával, Szent Péter, András és Fülöp apostolok szülővárosával.
Steven Notley professzor, az el-Araj-i ásatási projekt tudományos vezetőjének beszámolója szerint a felfedezés jelentősége, hogy a tárgyi bizonyítékok – köztük egy bizánci bazilika és egy alatta fekvő első századi lakóház maradványai – régészetileg is alátámasztják a korai keresztény zarándoklatokról szóló történelmi feljegyzéseket.
A 2016 óta folyamatban lévő kutatások fókuszában egy több korszakból fennmaradt épületegyüttes áll, aminek központja egy 2018-ban felfedezett bizánci kori bazilika. A régészek 2023-ban a kultuszhely apszisa alatt egy első századi lakóház nyomaira bukkantak. Ennek korát a helyszínen talált első századi kerámiatöredékek és halászhálókhoz használt ólomnehezékek is megerősítik.
Steven Notley professzor kiemelte, hogy bár közvetlen felirat nem nevezi meg az egykori lakókat, a rétegtani és tárgyi leletek a lehető legpontosabban alátámasztják a tradíciót. A terület topográfiájának megértését egy tavalyi tűzeset is elősegítette, amely a sűrű növényzet elpusztításával oszlopokat és épületelemeket tett láthatóvá a szakemberek számára.
Az el-Araj területén azonosított épületstruktúra egybecseng Willibald, a bajorországi Eichstätt püspökének leírásaival, aki 725-ben járt a Szentföldön, és útleírásában beszámolt egy Bétszaidában emelt templomról, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter és testvére, András egykori otthona fölé építettek. Ezt megerősíti egy 2022-ben, a bazilika területén feltárt mozaikfelirat, amely az „apostolok vezetőjéhez és a mennyország kulcsainak őrzőjéhez” fohászkodik. A szöveg arra kéri a szentet, hogy imádkozzon az adományozóért (Györgyért) és fiáért (Theophanószért).
A Genezáreti-tó vidéke az ókori Palesztina fontos gazdasági központja volt, ahol a halászat és a mezőgazdaság adta a társadalom alapját. Bétszaida az Újszövetség szerint három apostol származási helye, valamint számos bibliai esemény helyszíne, emiatt a területet már a késő ókorban zarándokok keresték fel.
Az első századi római és zsidó forrásokban is említett település pontos földrajzi helyzete évtizedek óta tudományos viták tárgyát képezte az archeológusok körében. Az újonnan előkerült halászati eszközök és a templom maradványai együttesen azt bizonyítják, hogy a bizánci korban ezt a helyszínt azonosították a bibliai halászfaluval.
Forrás: MúltKor
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
