Kevés babona vált annyira részévé a modern nyugati ember hétköznapjainak, mint a péntek 13-ával kapcsolatos elképzelések. Ezen kivételes nap története rávilágít arra, hogy a régi, elfeledett hiedelmek miképpen alakulnak át és terjednek el új tévhitekként.
Péntek 13 sokak számára rettegett dátum a nyugati világban. A balszerencsésnek tartott nap az észak-karolinai Stress Management Center and Phobia Institute felmérései szerint csak az Egyesült Államokban 17-21 millió embert érint, és okoz évi 800–900 milliós dolláros veszteséget.
Richard Wiseman, a Hertfordshire-i Egyetem kutatója 2003-ban készített felmérésében a résztvevők egynegyede vallotta be, hogy retteg ezen baljós naptól, míg a magasan kvalifikált alanyok 15%-áról az is kiderült, hogy a tizenhármas számtól is óvakodik.
Ennek hagyományai messzire nyúlnak: mind a tizenhármas szám, mind a péntek a saját jogukon is balszerencsésnek számítottak már a korai időktől kezdve, de csak a 20. században alakult ki és vált szimbolikussá a „péntek 13” jelensége.
A péntek már az Újszövetségben is baljós napként tűnt fel, hiszen ezen a napon feszítették keresztre Krisztust. Geoffrey Chaucer 14. századi Canterbury meséiben szerencsétlen napként említi a hét ezen időszakát, amely az újkor folyamán a népi babonákban is egyre negatívabb színezetet kapott.
A tizenhármat megelőző tizenkettes szám az európai hagyomány fontos része, s már a görög mitológiában is feltűnt (Héraklész tizenkét munkája). Igazi jelentőségét viszont a kereszténységben nyerte el, az evangéliumok szerint Krisztusnak is tizenkét tanítványa volt, így a tizenkettő a középkori keresztény művészet kedvelt száma lett.
A tökéletes számot azonban a baljóslatú tizenhármas követi, amely a keresztény hagyományban szerencsétlennek számít, mert az utolsó vacsorán is tizenhárman vettek részt.
A negatív értelmezés mára állandósult az európai kultúrában, számos épület kerüli a tizenhármast, például a BMW grandiózus müncheni székházában sincsen emelet ezzel a számozással.
Szobaszámok egy hotelben (Wikipedia / Smooth_O / CC BY-SA 3.0)
A jelenség Magyarországon is megfigyelhető, így a Mercure Budapest Korona szállodában sincsen hasonló számú szoba. Számos jeles személyiség életét keserítette meg triszkaidekafóbia, azaz a tizenhármastól való pánikszerű félelem: ilyen kiemelkedő alkotó volt például Arnold Schönberg osztrák zeneszerző is.
Persze voltak, akik besokalltak: 1881-ben befolyásos New York-i lakosok megalapították a Tizenhármas Klubot, azzal a céllal, hogy felszámolják a nyugati világot átszövő oktalan babonákat. Első találkozójukat 1883. január 13-án pénteken este 6 óra 13 perckor tartották.
Tizenhárman ültek le vacsorázni a tizenhármas szobában, a vacsora színhelyére egy létra alatt mentek be. Mind a tizenhárman túlélték. A következő harminc évben az egész Egyesült Államok területén elterjedtek a tizenhármas klubok, ezek mintegy négyszáz tagot számláltak, köztük öt amerikai elnökkel (Chester Arthur, Grover Cleveland, Benjamin Harrison, William McKinley, Theodore Roosevelt).
Hiányzó 13-as sor egy repülőgépen
Minden igyekezetük ellenére péntek 13-a kultusza fennmaradt, sőt, a nyugati világ egyik legismertebb babonájává vált. Terjedésében fontos szerepet játszott, hogy a sajtó és a szórakoztatóipar meglátta a hiedelmekben rejlő kereseti lehetőséget, és péntek tizenharmadika a 20. század első évtizedétől egyre többször került az újságok címlapjára.
Thomas Lawson 1907-ben jelentette meg könyvét, (Friday the Thirteenth) amelyben egy gonosz üzletember próbálta megsemmisíteni a tőzsdét a rettegett napon. A hatásos reklámkampánynak köszönhetően a babonára alapozó regény igazi bestseller lett, 28 ezer példányt adtak el az első héten, és később némafilm formájában is feldolgozták az alkotást.
Péntek 13 így mindmáig kedvelt téma maradt a szórakoztatóipar számára, amelyet számos film címadása is mutat, mint például a nyolcvanas években megindított, mára már kultikussá vált Péntek 13 horrorsorozat is.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
