A Székely himnusz Magyar Értéktárba való felvételéről döntött a Hungarikum Bizottság, így hatra növekedett az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma – tájékoztat az RMDSZ közleménye. A nagybányai művésztelep, az aradi Szabadság-szobor, Kós Károly életműve, Torockó épített öröksége és a Vallásszabadság törvénye mellett mostantól a Székely himnusz is a Magyar Értéktár részévé vált.
„A Székely himnusz mindennapjaink szerves része, gyakran nem is tudatosítjuk magunkban az értékét. Ezért is örvendek annak, hogy a munkánk eredményeként bekerült a Magyar Értéktárba, hisz ezzel arra késztet bennünket, hogy egy percre megálljunk, és elmondjuk magunknak és másoknak is: gazdagok vagyunk mi, erdélyi magyarok, mert van egy magyar himnuszunk és egy székely himnuszunk. A kettő békésen megfér egymás mellett, mindkettő a szívünkhöz szól, az egymásba fonódó identitásainkat írja le. A közelgő népszámlálás kapcsán különösen fontos, hogy megértsük: erdélyi magyarok vagyunk mindannyian, sokféle regionális identitásunk – így a székely is – csak erősebbé tesz bennünket közösségként. Remélem, hogy mihamarabb Hungarikummá is válik!” – idézi Hegedüs Csillát, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnökét a közlemény.
„A Székely himnusz – a címer és a zászló mellett – ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságunknak. Keletkezése és utóélete is legendás, túlélt rezsimeket, divatokat, és egyre megerősödve tört fel a székely nép élni akarásának jelképeként. Kiemelt nemzeti értékünk, ott a helye akár a Hungarikumok között is” – fogalmazott a javaslatot benyújtó Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a közlemény szerint. Hozzátette, hogy idén tavasszal Háromszéken tudományos ülésszakot szerveznek, hogy a Székely himnusz keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek segítségével tárják fel. „Tartozunk azzal a székely közösségnek, hogy meghatározzuk, milyen szerepe van a himnusznak Székelyföld kulturális örökségében” – mondta a háromszéki tanácselnök.
Hegedüs Csilla hozzátette, hogy a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként Hungarikummá válhatnak – ehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. Ezeket a lépéseket pedig az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság hamarosan meg is fogja tenni.
A Wikipedia szerint a Székely himnuszként ismert dal szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte 1921-ben. Az erdélyi származású Csanády és Mihalik a trianoni békeszerződés után menekült Magyarországra. Csanády és négy társa 1920-ban alapította meg a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) nevű önsegélyező és kulturális szervezetet. A Székely himnusz versét Csanády saját beszámolója szerint 1921-ben írta Szegeden, a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozójára. A vers címe eredetileg Bujdosó ének volt, a májusi nagyáldozatban egyszerűen csak kantátának nevezték. Zenéjét női karra komponálta Mihalik Kálmán, és 1922. május 22-én adták elő az Aquincumban rendezett SZEFHE-találkozón, a zeneszerző jelenlétében. A szerzők szándéka tehát nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek. 1940-ig meg sem jelent nyomtatásban. Az évtizedek során azonban a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani. 2009-től tekintik Székelyföld hivatalos himnusza. (rmdsz tájékoztató)
fotó: RMDSZ
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
