Vlagyimir Putyin orosz elnök kész tárgyalni a háború lezárásáról, de világos feltételeket szabott a békéhez – állítja három, a Kreml belső folyamataira rálátó orosz forrás a Reuters exkluzív jelentése szerint. A legfontosabb követelése: a Nyugat írásban kötelezze el magát amellett, hogy nem bővíti kelet felé a NATO-t, különösen Ukrajna, Grúzia és Moldova irányába.
E követelés része annak az orosz narratívának, amely a NATO 1990-es évekbeli bővítését tartja a jelenlegi konfliktus eredetének. Moszkva továbbá elvárja, hogy Ukrajna semleges státuszban maradjon, oldják fel a nyugati szankciók egy részét, valamint rendezzék a befagyasztott orosz állami vagyon sorsát. Egy másik hangsúlyos követelés az orosz ajkú lakosság jogainak védelme Ukrajnában.
Trump és Putyin kapcsolatában új feszültség
A volt amerikai elnök, Donald Trump a közelmúltban több mint kétórás beszélgetést folytatott Putyinnal, amely után az orosz elnök jelezte: kész egy memorandum alapján megkezdeni a béketárgyalásokat Ukrajnával. Ugyanakkor amerikai és európai tisztségviselők egyre inkább azzal vádolják Moszkvát, hogy szándékosan halogatja a tárgyalásokat, miközben katonai előnyökre tesz szert Kelet-Ukrajnában.
Trump nyilvánosan is bírálta Putyint: szerinte az orosz vezető „tűzzel játszik”, és a múlt heti masszív légi támadásokat „őrületségnek” nevezte. Ugyanakkor Trump korábban azt is hangoztatta, hogy a NATO bővítésének amerikai támogatása volt a háború kiváltó oka.
Putyin: ha nincs alku, jön az erőpolitika
Egy névtelenséget kérő orosz tisztségviselő szerint „Putyin kész a békére, de nem bármilyen áron”. Ha nem tudja elérni a feltételeit, katonai győzelmekkel akarja rákényszeríteni Ukrajnát és Európát a számára kedvező megállapodásra. A másik forrás szerint Putyin szigorította álláspontját: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna négy, általa már részben ellenőrzött régiója teljes egészében orosz kézre kerüljön.
Körkép-vélemény:
Kiemeljük, hogy Moszkva retorikája a négy megye kérdésében ingadozó. Korábban hajlottak a megyék csak ellenőrzésük alatt lévő részének annektálására, de miután Európa és Ukrajna látványosan nem akart kötélnek állni, Moszkva szigorított a feltételeken, jelezve Ukrajna ennél már csak rosszabb feltételek fog kapni.
Jelenleg Oroszország a 2014-ben annektált Krím mellett gyakorlatilag teljes ellenőrzést gyakorol Luhanszk, valamint Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók jelentős része fölött, és előretörései érintik Harkiv, Szumi és Dnyipropetrovszk megyéket is.
A NATO korábban még azt mondta, nincs kompromisszum az „open door” elv kapcsán
Ukrajna határozottan elutasítja, hogy Oroszországnak beleszólása legyen NATO-tagsági törekvéseibe. A kijevi vezetés szerint a jövőben is szükség van erős biztonsági garanciákra, amelyek képesek elrettenteni Oroszországot egy újabb támadástól. A NATO – amely 1949-ben jött létre a Szovjetunióval szembeni védelem céljából – korábban kijelentette: nem változtat „nyitott ajtók” politikáján Moszkva nyomására.
Putyin ugyanakkor már 2021 végén is javasolta egy olyan megállapodás megkötését, amely megtiltaná a NATO további bővítését, különösen Ukrajna és más volt szovjet államok irányába. Az amerikai és NATO diplomaták már akkor is egyértelművé tették: Oroszország nem gyakorolhat vétójogot a szövetség bővítése felett.
Körkép-vélemény:
A dolog egyik érdekessége Moldova. Ott ugyanis ősszel parlamenti választás lesz, és a nyugatiak bábjaként viselkedő Maia Sandu elnöknek már korábban beígértek bizonyos eredményeket, hogy azt politikai pontszerzésre használhassa fel. Ezek közül a legfontosabb az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése Moldovával, amit jelenleg az Ukrajna miatti patthelyzet miatt nem tudnak elkezdeni. Elég komoly belpolitikai következményei lennének annak is, ha a Nyugat lemondana Moldova NATO-tagságáról. Épp ezért nehéz elképzelni, hogy erre a feltételre Európa és a Brüsszel bábjává vált Ukrajna rábólintana.
Békére készülés vagy újabb háborús fejezet?
Bár a háttérben megindultak egyeztetések a tűzszünetről és egy lehetséges békememorandumról, a helyzet továbbra is feszült. Az orosz fél követelései kemények, az ukrán és nyugati válasz pedig merev: a háború okának az orosz agressziót tartják, nem a NATO bővítését.
Az orosz vezetés szerint ugyanakkor a Nyugat a Szovjetunió bukása után félrevezette Moszkvát: például James Baker amerikai külügyminiszter 1990-ben „szóbeli ígéretet” tett arra, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé – ezt az érvet Putyin rendre előhozza, holott hivatalos szerződés nem született róla.
Az ukrajnai háború okozta emberi és gazdasági veszteségek súlyosak mindkét fél számára, és bár az orosz gazdaságot visszafogja az infláció és a munkaerőhiány, a Kreml meggyőződése szerint Moszkva éveken át képes lesz fenntartani a hadviselést – függetlenül a nyugati szankcióktól.
Európa: háború vagy béke
A nyugat-európai vezetők a Reuters szerint továbbra is attól tartanak, hogy ha Oroszország győz Ukrajnában, az nemcsak a nemzetközi rendet, hanem a NATO biztonságát is fenyegeti. Finnország már 2023-ban, Svédország pedig 2024-ben csatlakozott a szövetséghez, éppen a háború hatására. Ez azt jelzi: a NATO bővítése nemhogy leállt volna, hanem épp ellenkezőleg – új lendületet vett, épp az orosz agresszió nyomán.
Körkép-vélemény:
Valójában az ukrajnai háború Nyugat-Európa számára geopolitikai előnyt, óriási milliárdos bizniszt jelent, nem beszélve arról, hogy ha a háború folytatódik, nem kell hivatalosan is bevallania a végig béke ellen apelláló politikusoknak, hogy hazudtak a közvéleménynek és az ukránoknak, és kudarcba hajszolták Ukrajnát és a kontinenst. etkezményei lennének annak is, ha a Nyugat lemondana Moldova NATO-tagságáról. Épp ezért nehéz elképzelni, hogy erre a feltételre Európa és a Brüsszel bábjává vált Ukrajna rábólintana.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Grigory Sysoyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
