Kiderült, mi lehetett a kercsi iskolai ámokfutó indítéka

Kiderült, mi lehetett a kercsi iskolai ámokfutó indítéka

Húszra nőtt a kercsi iskolai ámokfutás halálos áldozatainak száma.

Vlagyiszlav Roszljakov az oroszországi kercsi iskola tanulója 19 embert – 14 diákot és öt felnőttet – agyonlőtt, majd magával is végzett a tanintézményben.

A támadó felrobbantott egy fémdarabokkal megtöltött, házilagos készítésű robbanószerkezetet, majd egy karabéllyal lövöldözni kezdett. A több mint félszáz sebesült közül tízet intenzív osztályon ápolnak.

Az áldozatok közül hatan kiskorúak voltak. A hozzátartozók csütörtök reggelre valamennyi halottat azonosítottak.Őket Moszkvába szállítják át további ellátásra.

Roszljakovnál a híradások szerint nagy mennyiségű lőszert, valamint egy további robbanó- és több gyújtószerkezetet találtak. A támadó a nyomozás megszellőztetett eddigi eredményei szerint egy lövészklub tagja volt, vallási szektához, szélsőséges csoporthoz nem tartozott. A Kommerszant című lap értesülése szerint viszont továbbra is vizsgálják, hogy nem állt-e kapcsolatban ukrán szélsőségesekkel.

Hírdetés

A történteket a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz hatóság, a Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán előbb terrortámadásnak, majd közveszélyes módszerrel elkövetett, többszörös emberölésnek minősítette.

Az Interfax hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó, jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy

az ámokfutásnak a nyomozás nem végleges verziója szerint személyes indítéka lehetett, a diák konfliktusban állhatott tanáraival. Az indítékkal kapcsolatban hivatalos nyilatkozat nem hangzott el.

Roszljakovot, aki elvált szülők gyermeke volt, az iskolában hallgatag diákként ismerték, s bár nem mutatott fel kiváló tanulmányi eredményt, jó véleménnyel voltak róla. A Kommerszant úgy tudja, hogy volt már dolga a rendőrséggel egy olyan esetben, amikor a barátaival alkoholt fogyasztott.

A történtek miatt a Krímben hámnapos gyászt rendeltek el, és előzetes bejelentés szerint csütörtöktől minden iskola és óvoda mellé fegyveres őrt állítanak.

A félszigetet Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, de azt a lépését az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége nem ismerte el.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »