Rendszeres időközönként felmerül: vajon újraegyesülhet-e a két Korea? És ha igen, ki nyer vele? És ki veszít? Az esetleges utódlásban pedig egy halvány magyar szál is feltűnik.
A kérdés legfrissebb apropója az északi zsarnok eltűnése. Április dereka óta nem látták, az észak-koreai hírügynökség, a KCNA azonban minden híresztelést cáfolandó április 18-án azt állította: Kim Dzsongun elnökölt a párt központi bizottsága politbürójának az ülésén.
Annyi biztos: Kim Dzsongun nem jelent meg a nyilvánosság előtt április 15-én, Észak-Korea legnagyobb nemzeti ünnepén: az 1912-ben született államalapító, Kim Ir Szen születésnapján. Pedig egy világért sem mulasztotta volna el.
Ennek oka az volt, hogy néhány nappal korábban, április 12-én megműtötték a jongbjoni atomlétesítményhez, az Észak-Korea atomfegyvergyárához közeli Hjangszan kórházban – legalábbis ezt állította a Dél-Koreában szerkesztett, de Észak-Koreával foglalkozó portál, a Daily NK.
A hét végén már annak is híre ment, hogy Kim Dzsongun távozott az élők sorából. Meghalt Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora, vagy legalábbis kritikus, visszafordíthatatlan állapotban van – írta az Express című brit és a TMZ című amerikai portál japán és kínai orgánumokra hivatkozva. A brit bulvárlap még egy polgárháborút sem tart kizártnak.
Miután a cenzúra fellegvárából érkező hírek aligha tekinthetők helytállóknak, Kim állapotáról a legmerészebb feltételezések kaptak szárnyra. Néhányat a New York Times szemlézett. A „kutyabaja” és a „vegetatív állapotban fekszik halálos ágyán” a két véglet.
Aztán megjelent egy műholdas felvétel is Kim különvonatáról Vonszantól nem messze:
A 300 ezres város Észak-Korea dicső vezetőinek pihenőhelye.
Maga a védett üdülőrész így néz ki:
A vonat felbukkanása mindenesetre nem bizonyítja, hogy Kim Dzsongun Voszanban lenne.
Az utódlási sorrend
A vezér betegsége kapcsán elsőként persze az merül fel: ki lesz az utód?
Miután a Kim-dinasztia hét évtizeden át uralkodik Észak-Koreában, ahol gyakorlatilag istenként tisztelik tagjait, nem kérdéses, hogy csak vérrokon folytathatja az ország vezetését – véli Sean King, New York-i Ázsia-szakértő.
Az egyik lehetséges utódot, Kim Dzsongnamot, Kim Dzsongun féltestvérévét idegméreggel végezték ki Malajziában még 2017-ben. Kim Dzsongcsol, a másik fivér esélytelen, így akár egy nő is követheti Kim Dzsongunt a trónon.
Kim Jodzsong Kim Dzsongun húga. Fiatal, 32 éves, tanult, erőteljes, ráadásul a diktátor bizalmát is élvezi, ami igencsak ritkaságszámba megy Észak-Koreában.
Kim Dzsongunnak mellesleg két gyermeke van, de mindkettő túl fiatal ahhoz, hogy átvegye a hatalmat.
A magyar szál
Egy másik rokon azonban még bonyolíthatja az utódlás kérdését – hangoztatja John Blaxland. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora szerint Kim Pjongil sokéves diplomáciai küldetése után hazatérhet, hogy átvegye az uralkodást.
Pjongil nagykövetként Magyarországon, Bulgáriában, Finnországban, Lengyelországban és Csehországban képviselte országát.
Pjongil Dzsongil édestestvére, vagyis Dzsongun nagybátyja, ráadásul férfi.
Lehetséges a két Korea újraegyesülése?
Minden bizonnyal, de nem valószínű, hogy belátható időn belül.
A két Korea vezetője napra pontosan két éve találkozott a két országot elválasztó 38. szélességi körnél. A csúcsot mosolydiplomáciának is nevezték, hisz a szomszédok formálisan még mindig hadban állnak egymással.
„Reális alapokon nyugvó, gyakorlatias” együttműködésre törekszünk Észak-Koreával a nemzetközi kényszer dacára is – jelentette ki az évforduló kapcsán Mun Dzsein. A dél-koreai elnök a folytonos phenjani fenyegetésekre utalt, amelyek után az ENSZ szankciókat léptetett életbe észak ellen.
Az államfő szerint a koronavírus-járvány új lehetőséget teremtett a két ország együttműködéséhez.
Ki nyer, ki veszít?
Egyértelmű, hogy ki nyerne az újraegyesüléssel: Észak-Korea éhező népe.
És az is, ki veszítene. A Kim-dinasztia.
Németh Árpád / Euronews
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
