Hamvazószerda van, kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.
Minden vallás nagy ünnepe előkészületet, felkészülést követel. A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, az erre való felkészülés a leghosszabb böjti időszak, amely hamvazószerdával kezdődik és a húsvéti feltámadási misével ér véget – mondta az InfoRádióban Máthé-Tóth András valláskutató.
A Szegedi Tudományegyetem professzora hangsúlyozta, hogy
a böjt elsősorban nem valamiféle étkezésbeli önkorlátozást jelent, nem ez a lényege. Az önkorlátozások csupán eszközök a belső koncentrációhoz.
A katolikus egyházban a böjt előírása az, hogy a 18 és 60 év közötti emberek böjt idején naponta csak háromszor étkezhetnek, lehetőleg nem jóllakva, péntekenként kifejezetten tartózkodni kell a húsételektől. Mivel húsvétkor a kereszténység azt ünnepli, hogy Jézus a halálával és a feltámadásával megmentette az embereket a bűntől, ezért böjti időszak egyben bűnbánati időszak is.
Az egyház azt kéri a hívektől, hogy tartsanak a szokásosnál mélyebb, igényesebb, lelkiismeret-vizsgálatot.
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében.
A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a szabályokon. A görögkatolikus egyházban már hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak.
A böjt célja
Jézus tanítása szerint a böjt „Isten iránti szenvedély, szeretet és mélyebb önátadás. A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nem a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyven napos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülök közelebb”.
A hústól való tartózkodás nem önmagában tekinthető böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás valóban a bánat és az önmegtagadás kifejezőeszköze volt.
A modern ember nem csak a hústól való tartózkodással böjtölhet, hanem
lemondhat például a dohányzásról, az édességről, a szórakozásról is, miközben nagyobb figyelmet fordít embertársai szükségleteire.
Ferenc pápa 2019-es nagyböjti üzenete szerint „böjtölni annyit tesz, mint megváltoztatni magatartásunkat embertársainkkal és a teremtményekkel szemben. Attól a kísértéstől, hogy mindent elnyeljünk, eljutunk az arra való alkalmasságig, hogy szeretetből szenvedjünk, ami szívünk ürességét tudja betölteni”.
Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”
Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
