Kevesebb évet töltünk munkában, mint az európai átlag Török Máté2025. 08. 20., sze – 11:48
Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a várható élettartam, amely következtében a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik, így az európai munkavállalók napjainkban a korábbi átlagnál jóval hosszabb ideig kénytelenek aktívak maradni.
Míg 2014-ben egy európai polgár 34,8 évet töltött el a munkaerőpiacon, addig a 2024-es átlag már 37,2 év volt, ami annyit jelent, hogy mindössze egyetlen évtized alatt 7 százalékkal emelkedett a munkával töltött évek száma, derül ki a köznyelvben az Európai Unió statisztikai hivatalának is nevezett Eurostat legfrissebb adataiból.
A legkevesebbet, 32,7 évet a románok dolgoznak, a lista élén pedig 43,8 évvel a hollandok végeztek.
Szlovákia 36 évvel elmarad az uniós átlagtól, így idehaza valamivel kevesebbet dolgozunk, mint az európai polgárok zöme.
Stabil helyzet
„Relatíve stabil a munkaerőpiaci részvételünk” – magyarázta Jitka Kouba, a Grafton Recruitment marketingigazgatója, miért alakulnak az európai átlaghoz képest kedvezően a szlovákiai viszonyok. Kouba szerint azonban érdemes megjegyezni, hogy a lakosok aktív éveinek átlagát némiképp torzíthatja, hogy az ország egyes régióiban tartósan magas a munkanélküliség, a társadalom egyes csoportjai, például a fiatalok, a gyermekes anyukák, valamint a nyugdíj előtt állók egy része nehezen talál állást, „ez pedig a hazai átlag alakulására is hatással van, hiszen csökkenti azt”.
Érezhető különbségek
Az egyes államok között érzékelhető, gyakran igen szembetűnő különbségek több tényezőknek tudhatóak be. Ha például nagy a kereslet az új alkalmazottak iránt, akkor az bizonyos dolgozókat akár arra is motiválhat, hogy néhány évvel elodázzák a visszavonulásukat. Fontos továbbá az úgynevezett intézményes keret is, hiszen egyes uniós tagállamokban a kedvezőtlen demográfiai fejlemények miatt már nem opció a korkedvezményes nyugdíj, de a nyugdíjkorhatár is folyamatosan emelkedik. Az utóbbi tényező pedig a diszkrimináció felszámolásával is nagyban összefügg, hiszen
ahogy a hazai példa is mutatja, az idősebb munkavállalók a korukból adódóan gyakran szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel.
Ha azonban egy-egy ország felszámolja ezeket a korlátozó tényezőket, akkor a dolgozók nemcsak kötelességből, hanem akár önszántukból is dönthetnek úgy, hogy a kötelezőnél valamivel tovább dolgoznak. Ebből pedig az alkalmazottakon túl a munkáltatók is profitálhatnak, hiszen a növekvő munkaerőhiány árnyékában nem kell búcsút mondaniuk a tapasztalt dolgozóik egy részének.
(td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
