Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani.
Ez a dokumentum is azt igazolja, hogy nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány a felsőoktatásban – számolt be tapasztalatairól Facebook-oldalán Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, miután pénteken betekinthetett a készülő idegen nyelvi stratégiába az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A politikus azért szerette volna látni a jelenleg 41 oldalas anyagot, mert 2020-tól már csak azok felvételizhetnek egyetemre, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, de az oktatásirányítás még semmit nem tett azért, hogy az iskolák erre a lehető legtöbb tanulót felkészíthessék. Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani.
– Semmilyen konkrétum nincs benne, csak korábbi kutatások, statisztikák összefoglalói. A színvonala legfeljebb egy elsőéves egyetemi tudományos diákköri dolgozatnak felel meg. Ezt nem lehet stratégiának nevezni – fogalmazott. Állítása szerint a 2020-as nyelvvizsgaszigorról alig esik szó az anyagban, ám például az benne van, hogy a szerzők szerint a közmédia M5-ös csatornája kitűnő az idegennyelv-tudás fejlesztésére. A stratégia alapját elméletileg annak a kutatásnak az eredményei adják, amit tavaly hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. Megírtuk: a vizsgálat szerint az iskolai nyelvoktatás hatékonysága Magyarországon messze elmarad az uniós eredményektől, a módszertanok elavultak és nyelvtanárból sincs elegendő. Úgy tudjuk, a stratégiáról még szakmai szervezetekkel sem egyeztettek.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke korábban azt mondta lapunknak: ha a nyelvvizsgaszigor a jelenlegi keretek között valóban életbe lép 2020-tól, akár 18-22 ezer diák is kiszorulhat a felsőoktatásból. Tavaly 72 ezren nyertek felvételt, az Egyesület adatai szerint csupán 60 százalékuknak volt nyelvvizsgája.
A Független Diákparlament a nyelvvizsgatörvény elhalasztását kérte, valamint felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy nyelvvizsgázzon le ő is. Ellenkező esetben népszavazást kezdeményeznek egyrészt a törvény bevezetése ellen, másrészt pedig azért, hogy olyan személy ne lehessen Magyarország miniszterelnöke, akinek nincs nyelvvizsgája.
„Nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány”
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
