Mivel az orosz-ukrán, illetve az ebből eredő orosz-amerikai konfliktus miatt továbbra sem tisztázódott, hogy kell-e félnie az embereknek egy esetleges háború kirobbanása miatt, a védelmi minisztérium egyik szakemberét, a királyhelmeci származású Nagy Tamást faggattuk, aki jelenleg a tárca államtitkárának a tanácsadójaként dolgozik. Meglátása szerint kevés ez esély arra, hogy közvetlenül a szlovák határon katonai konfliktus jöhet létre, azonban azokra a tényekre is rávilágított, amelyek a puskaporos légkör miatt akár Szlovákiát is veszélyeztethetik.
Ön szerint mennyi a valószínűsége annak, hogy egy esetleges háborús konfliktus (Ukrajnában) elérje a szlovák határt?
Jelen pillanatban nem látok reális esélyt arra, hogy közvetlenül a szlovák határon, illetve a Szlovák Köztársaság területének közvetlen közelében katonai konfliktus jöjjön létre. Amit valódi biztonsági problémának látunk egy szomszédos ország (pl. Ukrajna) megtámadása esetén, az egy esetleges instabilitásból eredő biztonságunkra gyakorolt hatás. Konkrét példaként említeném az esetleges menekülthullámot, amely biztonságosabb országok felé irányulna, részben Szlovákia felé is. Természetesen itt is érvényes egy bizonyos direkt arány a probléma okozója és a konzekvencia között, vagyis minél nagyobb a katonai konfliktus, annál nagyobb a hatás a régióra, beleértve a szomszédos államokat is.
Hogyan nézne ki a szlovák hadsereg bevetése a határon, ha háborús konfliktus kezdődne? Milyen technikával lehetne védeni a szlovák-ukrán határt és hány katona tudná megvédeni azt?
Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy a határvédelem a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A Szlovák Köztársaság fegyveres erői számítanak a segítségnyújtás lehetőségére, ha a belügyminisztérium kapacitásai már nem elegendőek. Ez azonban csak egy valóban erősebb migrációs, illetve menekülthullám esetén valósulna meg. A haditechnika alkalmazását csak az ország védelmében veszik számításba, de a konfliktussal összefüggésben szerencsére nincs látható közvetlen veszély. A bevethető katonák száma a jelenlegi krízistervek értelmében a valós szükséglettől függően néhány száztól több ezerig terjed.
Mennyire igényes a határvédelem, tekintve, hogy a szlovák-ukrán határ nagy része sűrű erdő?
Erre jobban tudnának válaszolni a belügyminisztériumi kollégák, akik – más országokhoz hasonlóan – a határvédelem operatív oldaláért felelnek. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy ha a Szlovák Köztársaság a jövőben katonai konfliktus okozta menekülthullámmal nézne szembe, akkor ezeknek a menekülteknek a nemzetközi humanitárius jogból fakadóan megfelelő védelmet biztosítana. Nem egy klasszikus migráns lenne, aki a hivatalos határátkelőkön kívül és szabályozatlanul próbál átlépni a határokat. Természetesen nem zárható ki, hogy a „legális” menekültáradatot „illegális” migráció követné. Általánosságban azonban elmondható, hogy keleti határunk a biztonságosabb országhatárok közé tartozik.
Elegendőnek tartja a 130 000 orosz katonát Ukrajna országos inváziójához?
Véleményem szerint nem az a legfontosabb tényező, hogy pontosan mennyi katonáról beszélünk, hanem az hogy milyen céllal vannak az adott régiókban koncentrálva. Minden fegyveres konfliktus kimenetele több változóból áll össze, és összefoglalva, ez (képletesen szólva) egy meglehetősen bonyolult egyenlet, ami nem csak pusztán két szám szigorú összehasonlításán alapul, ezért így helytelen lenne többet találgatni.
A lehetséges forgatókönyvek tükrében az oroszok kimennek Kijevbe vagy sem?
Szilárd meggyőződésem, hogy ilyen jellegű katonai konfliktusra most nem kerül sor. Legalábbis azon túl, ami sajnos Kelet-Ukrajnában 2014 óta történik. Egy ország teljes értékű inváziója egy másik európai országba olyan következményekkel járna, amely néhány évtizedre megváltoztatná Európa biztonsági térképet. Én személy szerint ezt katasztrófának tartanám Ukrajna európai perspektívája beteljesülése szempontjából. Közép-Európának is reagálnia kellene, valószínűleg nagyobb fegyverkezéssel. Oroszország európai biztonsági architektúrájának korrekciójára irányuló ambíciója még azelőtt el lenne temetve, mielőtt esélye lenne megszületni. De ahogy azt korábban említettem, a jelenlegi álláspont szerint nem hiszem, hogy ilyesmire sor kerülhet a közeljövőben.
Milyen állapotban van a szlovák hadsereg?
A szlovák fegyveres erők, valamint a szomszédos országok hadseregei generációs modernizáción esnek át, aminek már rég itt volt az ideje. Védelmi politikánk fokozatosan alkalmazkodik a kiber- vagy információs területről érkező új típusú kihívásokhoz és fenyegetésekhez. Az ehhez hasonló kelet-ukrajnai válsághelyzetek, valamint a Covid-19-világjárvány egyértelműen mutatják, hogy mennyire fontos a fegyveres erők szerepe hazánk stabilitásának és biztonságának biztosításában. A közeljövőben bemutatjuk a védelmi minisztérium hosszú távú fejlesztési tervét, amely meghatározza a következő 14 év prioritásait. Hosszú távon a fegyveres erők azok az intézmények közé tartoznak, amelyek a legmagasabb szintű bizalmat élvezik a társadalomban az összes állami intézmény közül. Természetesen, szeretnénk ha ez a jövőben is így maradna.
Kelet-Szlovákiaként hogyan látja a kialakuló és egyre feszültebb helyzetet?
Természetesen aggodalommal érzékelem ezt a helyzetet, mert Ukrajna nemcsak Szlovákia szomszédja, hanem a keleti régió közvetlen szomszédja is. Éppen ezért az a véleményem, hogy Ukrajna biztonsága közvetlenül és tagadhatatlanul hozzájárul Szlovákia és Kelet-Szlovákia biztonságához. Vitathatatlan pozitívumnak tartom, hogy ez a tudat ma jelen van az állami végrehajtó szintjén is, és hogy Ukrajna stabilitása ma fontos tényező Szlovákia biztonság- és védelempolitikájának realizálásában.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
