Kétszázmilliárd dollár hasznot hozott az ukrajnai háború az amerikai olajtermelőknek

Az ukrajnai háború olyan geopolitikai zűrzavart okozott, amely jelentős árfelhajtó hatást gyakorolt az energiahordozók piacára is. Az idei év második és harmadik negyedéves kimutatása szerint az árfelhajtó hatásnak köszönhetően öt éve nem látott profitot könyvelhettek el az amerikai olaj- és gázipari vállalatok. A S&P Global Commodity Insights, az energiával és nyersanyagokkal kapcsolatos információk szolgáltatója által a Financial Times számára készített elemzése szerint az Egyesült Államokban működő, tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari társaságok összesített nettó bevétele 200,24 milliárd dollárt tett ki 2022 második és harmadik negyedévében – írta a Financial Times.

A kimutatás, amely magában foglalja a legjelentősebb vállalatokat, a közepes méretű csoportokat, valamint a kisebb, független palatermelőket, az ágazat példátlanul sikeres évét vetíti elő. „A működési pénzforgalom valószínűleg rekordot dönt – vagy legalábbis nagyon közel lesz hozzá az év végére” – mondta Hassan Eltorie, az S&P feltörekvő részvények kutatásért felelős ügyvezető igazgatója.

Hírdetés

Joe Biden adóemeléssel fenyegeti a szektort

A Financial Times emlékeztetett, hogy az olajvállalatok óriási bevétele feldühítette a Fehér Házat, mert az emelkedő benzinárak rányomják bélyegüket az amerikai félidős választásokra, a demokrata kormánypárt pedig szavazókat veszíthet. Joe Biden elnök azzal vádolta a vállalatokat, hogy „profitálnak” Moszkva inváziójából. Az amerikai elnök kijelentette, amennyiben az olajvállalatok nem abba fektetik be a többletbevételüket, hogy növeljék az olajkitermelést és ezzel csökkentsék az árakat, arra fogja kérni a kongresszust, hogy vessen ki magasabb adókat a szektorra.

A lap szerint azonban egy váratlan adótörvény elfogadása nem valószínű Washingtonban, de valósággá vált az Atlanti-óceánon túl. Mint arra rámutattak, Brüsszel 33 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vezetett be az energiavállalatok többletnyeresége után, London pedig 25 százalékos „energianyereség-illetéket” vezetett be, ami így 65 százalékra emelte a nyereségadót 2025 végéig. Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke pedig azt fontolgatja, hogy 30 százalékra emeli az illetéket és meghosszabbítja 2028-ig.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »