Kétféle módszerrel is visszaélhettek az autók műszaki vizsgaállomásain

Kétféle módszerrel is visszaélhettek az autók műszaki vizsgaállomásain

A túlzsúfoltság miatt fizettek az időpontokért, és a vizsgaadatokat is meghamisíthatták a kormánytisztviselők.

Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. A gyanú szerint 2020 januárját megelőzően a közúti közlekedésben részt vevő járművek műszaki vizsgáztatását végző kormánytisztviselők jogtalan anyagi előnyökhöz jutottak.

„Kétféle visszaélési módszer van a járművek műszaki vizsgáztatásakor – mondta az InfoRádiónak Zách Dániel, a Totalcar újságírója. Az egyik az „időpontnepperkedés”, amikor a hosszú várólisták elejére ugrasztják azt, aki külön pénzt fizet annak, aki az időpontbeosztásokat készíti. Az autós szakújságíró szerint erre azért is volt nagyobb fogadókészség az utóbbi egy évben, mert túlterheltté váltak bizonyos megyei kormányhivatali vizsgaállomások, miután ezekre az állomásokra kell vinni azokat a használt autókat, amelyeket most hoznak be az országba, és vagy honosítani akarják az uniós műszaki vizsgát, vagy egyedi forgalombahelyezési eljárásban le akarják vizsgáztatni az autót.

„Ha egy kereskedőnek van vevője az autóra, amely még nincs itthon forgalomban, akkor elveszítheti a vevőjét, ha azt mondja neki, hogy egy hónapot kell várnia a kocsira. Ebből következik, hogy

Hírdetés

van igény a protekcióra, az alternatív utakra, amelyeket csúszópénzekkel köveznek ki”

– mondta Zách Dániel, és a szavait megerősíti, hogy az ügyészség közleményében is szerepelt a vizsgaidőpontokkal való visszaélés.

Az újságíró szerint a másik visszaélési módszer a vizsgáztatásnál van. A folyamat több ellenőrzésből áll, ezeknek a méréseknek a részleteit a vizsgabiztosok kézzel viszik be abba az informatikai rendszerbe, amely az autó adatlapján tárolja, hogy mit mértek, és ezért ez a megoldás könnyen kijátszható. Egyelőre azt nem tudni, hogy mely paramétereket hamisították meg leggyakrabban a gyanúsítottak.

Zách Dániel úgy látja, a mostani ügy kétféle problémára is rámutat: egyrészt komoly kapacitáshiánnyal küzdöttek bizonyos, felkapottabb vizsgaállomások, másrészt a vizsgáztatás módszertana és informatikai rendszere elavult, hiába voltak törekvések a fejlesztésre, de nagyrészt a kilencvenes éveket idézi.

Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »