„Korszakos fotón rontanak a rohamrendőrök egy tüntető fekete nőnek
Aki az elmúlt két napban internetközelben volt, egészen biztosan találkozott ezzel a képpel, és ha találkozott vele, egészen biztosan nem felejtette el:
Jonathan Bachman szabadúszó fotós képét a Baton Rouge-i tüntetésről máris a legnagyobb szimbolikus erejű fotók ligájában emlegetik, a Tiananmen téri tankos fotóval, vagy a fekete tüntető fiúnak nekimenő rendőrkutyával együtt.
Könnyű belátni, hogy miért: az egyik oldalon a higgadt, méltóságteljesen álló nő alakja, a másikon háborús felszereltségű rohamrendőrök erőszakot sugárzó képe elképesztő kontrasztban állnak.
A kép akkor is nagyon erős, ha tudjuk, hogy a konkrét jelenet nem volt különösebben erőszakos. A fotós elmondása szerint az agyonlőtt fekete férfiak miatt tüntetők elállták az utat, a rendőrök ezért eltávolították őket onnan, de se a tüntető nő, se a rendőrök nem csináltak semmi igazán durvát, leszámítva, hogy 24 órára őrizetbe vették.
De az ilyen szimbolikus fotóknak éppen az a lényegük, hogy sokkal többet mondanak, mint a konkrét eset (ahogy a híres bicskei képen látható konkrét esetben sem történt erőszak, mégis sokat mondott a menekültválság kezeléséről).
Sokan kezdték el keresni a kép szereplőjét, akiről kiderült, ő Ieshia Evans, 28 éves ápolónő és anya.
A Facebookon azt írta, köszöni az aggódást és a jókívánságokat, de mindaz, amit látunk, Isten üzenete, ő csak elhozta azt. Ismerőseitől pedig azt kérte, ne adjanak interjúkat róla, mert itt van ő maga, be tudja mutatni magát, ha kérdezik, és tudja képviselni magát.” (444)
Lihegve torzít a liberális média
A Tienanmen téren egy épp tömegmészárlást végrehajtó kommunista diktatúra tankjai elé állt ki egy férfi. Ezen a fotón egy demokrácia rendfenntartói tessékelnek odébb egy nőt.
Szép, fekete nő áll egy szál magában, mint a szálfa, olyan egyenesen, miközben három rohamrendőr ront rá.
Ez a fotó járta be a netet tegnap, a Huffington Post képes volt például a Tienanmen téri híres jelenethez hasonlítani. (A HuffPostnak mondjuk van mit kompenzálnia fekete ügyben: nézzék csak meg, mennyi afroamerikai is dolgozik a szerkesztőségükben!) A 444 munkatársa ezt a cikket tette ki az ügyről: „Korszakos fotón rontanak a rohamrendőrök egy tüntető fekete nőnek”. Van bőr a képén.
De mi is történt a valóságban? Annyi, hogy fekete tüntetők elállták a rendőrök útját, azok meg mindenféle erőszakoskodás nélkül elvitték őket onnan. Az elszállítás előtti pillanatban kattant egyet a fényképezőgép. A kép tehát elvileg a valóságot mutatja, valójában viszont, főleg az interpretációkkal együtt: egyszerűen hazudik.
Vannak, akik a New York-i Szabadság-szoborhoz, mások szuperhőshöz hasonlítják a nőt.Akik a Tienanmen téri, tankok útját elálló emberhez hasonlítják, azokra már nincsenek is szavaink. Kevés, szegényes lenne a hazug propagandista, az elmebeteg is halkan puffog csak, mindegyikben van valami, de a tünetegyüttest nem lehet leírni egy szóval. A cselekményt igen. Hápézik. Vagy magyarul: négynégynégyel.
A Tienanmen téren egy épp tömegmészárlást végrehajtó kommunista diktatúra tankjai elé állt ki egy férfi.
Ezen a fotón egy demokrácia rendfenntartói tessékelnek odébb egy nőt.
Plankó mégsem erre hívja fel a figyelmet, noha maga is tisztában van vele, hiszen leírja: az amerikai esetben nem volt semmiféle erőszak. Mentegeti a hazugságot. Azaz dehogy mentegeti! Egyenesen dicsőíti!
„De az ilyen szimbolikus fotóknak éppen az a lényegük, hogy sokkal többet mondanak, mint a konkrét eset (ahogy a híres bicskei képen látható konkrét esetben sem történt erőszak, mégis sokat mondott a menekültválság kezeléséről).”
A bicskei esetben a migráns lerántott egy asszonyt és egy babát a sínek közé, a magyar rendőrök meg kihúzták őket onnan. A fotó úgy került a nemzetközi médiába, mintha a rendőrök lökték volna be őket a vonat elé. A fotó nem „sokat mondott a menekültválság kezeléséről”, hanem a valóság ellentétét mondta. Hazudott.
Egy konkrét politikai cél érdekében hazudott ordasat.
A 444 ars poeticája szerint tehát ez a média feladata.
Ha Plankó képéről nem sül most le a bőr, akkor valószínűleg: igen. (mandiner)
Stumpf kollégának egyszerűen tökéletesen igaza van. És engedtessék most meg nekem, hogy elcsússzak a személyeskedés taknyán: Planko Gergő a 444-től nem hiszem, hogy meggyőződésből ekkora mocskos geci. Hanem van az a pénz. Vagy van az a szolgálat…
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
