A debreceni hulladékudvar bezárásáról, az inflációról, a tanárok fizetésemeléséről, a nyugdíjakról és a rezsicsökkentésről interpellálták a kormányt az ellenzéki képviselők hétfőn az Országgyűlés ülésén.
A napirend előtti felszólalások után az interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.felvetődött.
Komjáthi Imre (MSZP) a pénzügyminisztertől azt kérdezte: miért tolta el a kormány egy hónappal az évközi nyugdíjemelést. Rámutatott: a kabinet a választások előtt azt ígérte, hogy a júniusban jön az infláció miatti nyugdíjemelés, de kiderült, hogy ez csak júliusban történik meg. Hangsúlyozta: sok százezer, máról holnapra élő nyugdíjasnak nagyon is fontos, hogy mikor kapja meg a különbözetet.
Tállai András államtitkár válaszában leszögezte: a Fidesz-kormány azt ígérte a nyugdíjasoknak 2010-ben, hogy megvédi a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt az ígéretét a kormány teljesíti 2022-ben is, és minden törvényi kötelezettség ellenére kifizeti a további 3,9 százalékos emelést visszamenőleg, illetve a 13. havi nyugdíjra vonatkozóan is.
Megjegyezte: igaz, hogy ez júniusra volt tervezve, de átcsúszik júliusra és elfogadja, hogy ez probléma. Szerinte ugyanakkor az igazi probléma az volt, amikor 2005 és 2010 között 10 százakkal csökkent a nyugdíjak reálértéke.
A kormány szeptemberben ismét megvizsgálja az makrogazdasági adatokat és novemberben ismét dönt majd ebben a kérdésben.
Egyetlen forinttal nem maradunk adósai a nyugdíjasoknak – mondta.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Extraprofitadó, rezsicsökkentés
Apáti István (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet: egy júniusi kormányrendeletből kiderült, hogy kizárólag a lakossági fogyasztók maradhatnak a rezsicsökkentés rendszerében, de 30-40 ezer mikro-, és kisvállalkozás kikerülhet innen. Azt javasolta: a kormány az extraprofitadót terjessze ki a gyógyszer-, és vakcinagyártókra, a kaszinókra, és a multinacionális techcégekre, a kisvállalkozások pedig kerüljenek vissza a rezsicsökkentés körébe.
Koncz Zsófia államtitkár elmondta: a kormány döntése szerint 100 ezer kis- és mikrovállalkozó részese marad a csökkentett árú energiának. Hangsúlyozta: a 2023-as költségvetés megvédi családokat és a rezsicsökkentést is.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Az alapvető élelmiszerek áfája
Bencze János (Jobbik) a gazdaságfejlesztési miniszternek címzett interpellációjában azt javasolta, hogy egyre növekvő infláció miatt a kormány csökkentse nulla százalékra az alapvető élelmiszerek áfáját. Szerinte ez havi szinten egy átlagos magyar család zsebében több pénzt hagyna, mint a családi pótlék összege.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: Lengyelországban megpróbálkoztak az alapvető élelmiszerek áfájának eltörlésével idén februárban, de semmit nem értek vele, márciusban már 10 százalék felett volt az infláció, miközben az állam jelentős bevételtől esett el. Hangsúlyozta: a kormány abban hisz, hogy a jövelmeket kell jelentősen megemelni, így jövőre a dolgozók bére 10,2 százalékkal emelkedik.
A választ nem fogadta el a képviselő.
A pedagógusok bérének emelése
Szabó Szabolcs (Momentum) a belügyminisztertől azt kérdezte: mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét. Hangsúlyozta: egyre nagyobb a pedagógushiány, rövid távon csak egy azonnali, 50 százalékos béremelés nyújthat megoldást.
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta: a tervek szerint az idei 10 százalékos béremelést 2023-ban és 2024-ben újabb 10-10 százalék emelés követi majd. Jelezte: a kormány nyitott arra, hogy ennél nagyobb emelésről egyeztessen, de jelenleg a költségvetésben ennek látják a fedezetét. Hozzátette: ha a gazdaság jobban nő, és Brüsszel a szankciókkal nem fojtja meg a gazdaságot, akkor egyeztethetnek magasabb emelésről is.
Arra is kitért: a Momentum képviselője azokkal politizál együtt, akik 2010 előtt egyhavi bért elvettek a tanároktól, bevezették a tandíjat és 15 ezer pedagógust bocsátottak el.
A képviselő nem fogadta el a választ.
A debreceni hulladékkezelő ügye
Varga Zoltán (DK) arról beszélt: az állam évek óta nem fizet rendesen a debreceni önkormányzat hulladékkezelő cégének, azért be kellett zárni a város lakossági hulladékudvarát, jelenleg így csak távolabb és hétvégén van nyitva egy hulladéklerakó, a lakosoknak pedig több órát kell sorbaállni. Hozzátette: beszélt egy debreceni családapával, aki elmesélte, hogy emiatt nem tudta elvinni kisfiát gyereknapra.
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkár válaszában sajnálatát fejezte ki, hogy a kisfiú nem jutott el a gyermeknapra és csokoládét ajánlott fel neki. Hozzátette: megérti az apuka csalódottságát is, de sajnálná, ha emiatt téves következtetéseket vonna le.
Hangsúlyozta: a kormány nem szól bele a hulladékudvarok nyitvatartásába, és a debreceni hulladékkezelő cég számára a közszolgáltatási költségeket az állam a jogszabályban előírt határidőben megtérítette.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
