Évekkel ezelőtt azért pattant ki botrány az egyik német diszkontáruház-láncnál, mert női dolgozóinak azon tagjait, akik menstruáltak, egy speciális színkód viselésére kötelezte.
A Lidl 2017-ben viszont éppen azért került újra a figyelem középpontjába, mert a kereszténység ősi, kétezer éves jelét tüntette el egy görög hét kapcsán Szantorini világhírű Anasztaszisz-templomáról. A lépés nagy felhördülést váltott ki Európa több országban, főleg a közép-európai régióban. Csehországban, ahol kirobbant a botrány, a prágai érsek majdhogynem kiátkozással fenyegette meg a céget, Magyarországon pedig több áruház előtt gyertyákból formált keresztekkel fejezték ki tiltakozásukat azok, akiket megbotránkoztatott a lépés.
Végül ugyan egyes sajtóhírek szerint a Lidl visszavonulót fújt, és elnézést kért a lépésért, és megígérte, hogy visszahelyezi a kereszteket a csomagolásokra, a legújabb akciós újságjukban még mindig kereszt nélkül látható az Anasztaszisz-templom grafikája.
Görög hetet tartott Csehországban és Magyarországon augusztus végén az egyik legnagyobb német diszkontáruház-lánc, és a termékek illusztrációjának az egyik emblematikus görög épületegyüttest, Szantorini szigetének templomait választották.
Igen ám, azonban a valóságot a vallási semlegesség és a muszlim vásárlók „érzékenysége” miatt annyira megváltoztatva, hogy a keresztek, amelyek több száz éve álltak a kék-fehér színű templomokon, egyik pillanatról a másikra eltűntek.
A többség ellen szól az agresszív „píszí”
Ezt a lépést utólag Bertha László, a Századvég Alapítvány kutatója a politikai korrektség, azaz a „píszí” jegyében tett profitnövelő lépések sorába illeszthetőként jellemezte az M1 Médiaklikk című műsorában. Szerinte a lépés, amelyhez hasonlót a Real Madrid nevű népszerű spanyol futballklub tervezett, hatásaiban a többségi társadalom ellen szól, ugyanis annak identitását rombolhatja le.
A Lidl saját maga a lépést úgy preferálta, hogy nem akarják a kirekesztést, valamint a vallási sokszínűség hívei.
Erre vonatkozólag Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatója úgy fogalmazott a műsorban, hogy a politikai korrektség józan észt minimálisan nélkülöző elvadulásai immáron nem csak a politikába és a médiába türemkedtek bele, hanem most már a kereskedelem mindennapjaiban is jelen van.
És a kettős mérce: ugyanis amíg a keresztek eltűntek, addig a félholdak nem, ugyanis az arab termékek csomagolásáról a minaretek és a mecsetek retusálás nélkül láthatóak. Ezzel kapcsolatban Bertha László felhívta a figyelmet a bevándorlási hullám és a kereskedelmi lánc által alkalmazott kettős mércére, hiszen úgy vélte, ez is az alkalmazott érzékenyítési stratégia része lehet.
Országszerte tiltakozások
Legutóbb Kaposváron a helyi Fidesz szervezett egy több tucat embert megmozgató megmozdulást a Lidl lépése ellen, Gelencsér Attila, Kaposvár országgyűlési képviselője közösségi oldalán a tiltakozásról készült fotó mellé azt írta: Mi maradunk keresztények, még ha ez a Lidl-nek nem is tetszik.
Korábban Budapesten égő gyertyákból formáltak keresztet a Lidl bejárata előtt. Forrás: Facebook
Korábban Dominik Duka prágai érsek és cseh prímás is elítélte a “példátlan és erkölcstelen tettet”. “Egyelőre csak fotók meghamisításáról van szó, de félő, hogy hamarosan valóban eltávolítják a kereszteket a templomokról” – írta Duka a prágai nagykövetnek küldött levelében.
Hozzátette: “az európai civilizációnak több gyökere van, a legfontosabbak között van a görög demokrácia és filozófia”.
Egyre gyakrabban történhet hasonló
Törcsi Péter szerint a mostani eset csak az első lehet a hasonló lépések sorában. Szerinte ugyanis sok nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államok némely részén a politikai korrektség és az emberi jogi fundamentalizmus annyira átitatta a köz- és a politikai életet, hogy az üzleti élet is próbál ennek kényszeredetten megfelelni.
A legújabb, 2017. szeptember 14-től érvényes Lidl akciós-újság részlete. Kép: MTVA Újmédia / Lidl
Ami a Lidl esetét illeti, az egyelőre még messze van a happy end-től: ugyan a német diszkontáruház-lánc egyes sajtóhírek szerint visszavonulót fújt, és megígérte, hogy ezentúl kereszttel fogja reklámozni a görög termékeket, a legújabb, szeptember 14-től érvényes magyarországi akciós újságjukban még nem lehet ennek a visszavonulásnak nyomát látni – a kereszt ugyanúgy hiányzik a termék fotóján, mint eddig.
Annak az előbb említett érzékenyítésnek egyébként már a filmiparban is van látható eredménye: Németországban egy menekültügyi propagandafilm készült, amely egy migráns beilleszkedésének sikertörténetén keresztül próbálja bemutatni, hogy az illegális bevándorlás nem veszélyes Nyugat-Európára, és inkább a befogadó társadalmat lehet okolni a beilleszkedés buktatói miatt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
