„A múltat végképp megőrizni” című, a Nemzeti Emlékhelynévtér bemutatását célzó kerekasztal-beszélgetés zajlott a Gombaszögi Nyári Táborban.
A beszélgetés résztvevői dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója voltak. A panelbeszélgetést Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára vezette.
A fórum központi témái a műemléképületek, az épített örökség megőrzése, a történelmi értékmentés voltak.
Móczár Gábor elmondta, hogy az intézmény működése folyamán két fontos dolgot azonosítottak be. Az egyik az ifjúságnevelés kérdése, mert nem elég, hogy ezek a kiváló helyszínek méltó állapotban megmaradjanak és bemutathatóak legyenek, az is fontos, hogy a múltunkból származó tapasztalatot, örökséget, tudást át lehessen adni a fiataloknak, amihez szükség van a pedagógiai program kifejlesztésére, mely a közoktatást összekapcsolja a helyszínekkel. A másik pedig a nemzetegyesítés, ami arról szól, hogy meg kell találni mindazokat a magyar emlékeket a Kárpát-medencében és azon túl, azzal a céllal, hogy lehetőséget tudjanak adni a határon túl élő magyar közösségeknek arra, hogy a megmaradásukat segítő, számukra fontos emlékezeti helyeket összegyűjtsék és egy profi digitális rendszerben mutassák be mindazt, amire büszkék.
Szilágyi Péter a témával összefüggésben azokról az eredményekről számolt be, amelyeket a magyar kormánynak az egész Kárpát-medencére kiterjedő értékmentése keretében sikerült elérnie. Elmondta, hogy 2010 óta mintegy 5400 beruházás valósult meg Kárpát-medence-szerte, ezek közül 180 beruházás értéke meghaladta a 100 millió forintot, s ezeknek köszönhetően nagyon sok műemlék vagy műemlék jellegű épület is megújulhatott. 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg. Fontos, hogy egy ikonikus épület megújuljon, de az is fontos, hogy egy emléktábla is felavatásra kerüljön ott, ahol valamikor valamilyen magyar emlék volt, van, vagy az elmúlt időszakban valamilyen magyar kötődés volt. Magyarország kormánya az egységes Kárpát-medencei tér kialakítására törekszik a kultúra, az oktatás és a gazdaság mellett az épített örökség tekintetében is.
„Az elmúlt 13 évre a nemzetpolitika aranykorszakaként lehet visszatekinteni (…), mert ebben az időszakban külhoni nemzettársaink minden ilyen projektet meg tudtak valósítani, mert Magyarország kormánya mellette állt ezeknek a programoknak” – mondta Szilágyi Péter államtitkár.
Lánszki Regő az épített örökségünk fontosságáról beszélt. „Ha az elmúlt évszázadokat nézzünk, akkor a műemlék vagy a meglévő épület értéke nem számított. Ha csak a 20. századot nézzük, a népi építészetben pontosan tudjuk, hogy voltak olyan pillanatok, amikor semmi másra nem fókuszáltak az ott lévők, a háztulajdonosok, hogy az az épület miként legyen élhetőbb, korszerűbb… Mint elmondta, Magyarországon nagyon hosszú időszakon át nem vették figyelembe, hogy egy épület önmagában mit hordoz az anyag használatával, a kötődéseivel a társadalom felé vagy a környezet felé való reflexiójával milyen komoly értéket képvisel. A 20. század második felének a vége felé kezdett ez megváltozni, mikor a műemléki nyilvántartási rendszer bevezetése elindult és azonosításra kerültek az épületek. Bár a problémák is akkor jelentkeztek, hogy sok a műemlék, de nagyon rossz állapotban vannak. Szinte minden szegmensben látható a várak, kastélyok tekintetében, de a népi építészeti emlékek tekintetében is nagyon komoly állagromlás történt…
Orosz Örs a beszélgetés folyamán bemutatta egyesülete tevékenységét, létrejöttének a folyamatát. „Mikor Gombaszögből egy országosan ismert mozgalom lett, és úgy éreztem, hogy lehetne előrelépést elérni az identitáserősítés területén és új portfóliókat megnyitni, belevágtunk az értékmentésbe, ami igazából műemlék- és emlékmű-, szimbólummentésről és emlékezetpolitikáról szól 2017 óta. ” Mint elmondta, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága tette lehetővé, hogy megvásárolják a pálos kolostort, ahol hat év alatt 46 ezer önkéntes munkaórát végeztek el és az egyetemes magyar kultúra szempontjából csodálatos leletek és eredmények születtek. Ásatásokat szerveznek, az előző évben hét feltárási munkát vittek végbe, ezzel a nem kommersz intézmények között a legtöbb ásatási munkát végeztek Szlovákiában.
A beszélgetésen a történelmi értékmentés fontossága kapcsán elhangzott, hogy Magyarország területén a múlt évszázad elején mintegy 1500 kastélyépület volt, jelenleg viszont ennek már csak a fele van meg, ami azt mutatja, hogy a 20. század folyamán a műemlékek jelentős veszteségeket szenvedtek. Szlovákia esetében még ennél is riasztóbb a helyzet, amit az is mutat, hogy elsősorban a „gazdátlanság” hatására az elmúlt negyed évszázadban mintegy kétezer műemlék vált az enyészet martalékává.
(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »