Kepenyes Pál Kossuth-díjas szobrászművészt az Emmi saját halottjának tekinti

Kepenyes Pál Kossuth-díjas szobrászművészt az Emmi saját halottjának tekinti

Az életének 95. évében elhunyt Kepenyes Pál Kossuth-díjas magyar szobrász- és ötvösművészt, 56-os szabadságharcost az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti.

Kepenyes Pál február 28-án hunyt el Acapulcóban.

Mint a minisztérium keddi közleménye rámutat, Kepenyes Pál a mexikói magyar közösség szeretett és megbecsült tagja volt. Hosszú emigrációjában magyarságát mindvégig megőrizte és hirdette.

Kepenyes Pál 1926. december 8-án született Kondoroson. Budapesten előbb az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Ferenczy Béni volt a mestere, és ahonnan “osztályidegenként” eltávolították, majd 1950-ben koholt vádak alapján, fegyverrejtegetésért tíz évi börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalom idején a márianosztrai lakosok szabadították ki.

1956-58 között az Académie des Beaux-Arts hallgatója volt. Az 1960-as évek elején Mexikóba költözött, ott lett világhírű szobrászművész. Nemesfémből készített szobrokat expresszionista és szürrealista stílusban.

Hírdetés

Az acapulcói repülőtérre érkezők a városból elsőként A nap népe című, csaknem 15 méter magas köztéri szobrát pillanthatják meg.

A kondorosi városháza előtt állították fel 2018-ban Önarckép című, bronzból készült, márvány talapzaton álló szobrát.

Először 1992-ben látogatott vissza Magyarországra. 1998-ban a Budapest Galériában rendezett egyéni kiállítást. 2017-ben Káosz címmel a Pesti Vigadóban volt tárlata. Válogatott csoportos kiállításokon vett részt Budapesten az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban, a New York-i Világkiállítás mexikói pavilonjában, valamint Észak- és Dél-Amerika számos városában. 2008-ban a budapesti OCTOGONart Galériában és a bécsi ENSZ-központban, 2009-ben Békéscsabán ékszereit és kisplasztikáit mutatta be.

Munkássága elismeréseként 2020. március 15-én Kossuth-díjat kapott „Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az autentikus és a klasszikus szobrászi hagyományt a szürrealizmus sajátos látásmódjával ötvöző, a tér és az idő szimbólumait életre keltő alkotásokat, valamint egyedi ékszereket is magába foglaló szobrász- és ötvösművészi alkotómunkája elismeréseként”.

(mti/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »