Eltelt több mint egy év azóta, hogy Kínában azonosították az új koronavírust. Március közepére már annyira elterjedt a fertőzés, hogy az Egészségügyi Világszervezet világjárványnak, azaz pandémiának minősítette. Jelenleg a világban több mint 115 millió fertőzöttet regisztráltak, és több, mint két és fél millió az elhunytak száma.
Egy éve, 2020. március 4-én regisztrálták az első új típusú koronavírus fertőzötteket Magyarországon. A SARS-CoV-2 vírushoz kötődő első eseteket azonban még 2019 végén fedezték fel a kínai Vuhan városában. Kezdetben sokan nem tartották komoly fenyegetésnek a koronavírus-fertőzést, bő egy éve még furcsának tűnhettek a maszkos embereket ábrázoló fotók. Azóta már sok minden megváltozott.
Vuhani életkép 2020 januárjában (Fotó: MTI/EPA)
A külvilág felé Kína folyamatosan azt kommunikálta, hogy uralj a helyzetet, azonban hamar kiderült, hogy nem sikerült Vuhanban megállítani a fertőzést. Folyamatosan érkeztek az év elején a hírek arról, hogy egyre több kínai nagyvárosban és tartományban vezetnek be korlátozó intézkedéseket.
Európában a közvélemény talán először akkor figyelt fel jobban a koronavírus fenyegetésére, amikor 2020 januárjában megjelentek az első képek arról, hogy Vuhanban rohamtempóban ezer férőhelyes szükségkórházat építenek a kínaiak.
Munkagépek építik az új, ezer férőhelyes kórházat Vuhanban 2020 január végén (Fotó: MTI/EPA/Cseng Jüan)
Kezdetben még sokan bíztak abban, hogy sikerül Kínán belül tartani a járványt, a közlekedési eszközök fertőtlenítésén és a távol-keleti országból érkező utasok karanténba helyezésén volt ekkor a hangsúly világszerte.
Január végére azonban világszerte egyre több országban jelent meg az új típusú koronavírus-fertőzés. A távol-keleti országok a 2003-as SARS-fertőzés tapasztalatai miatt felkészültebbek voltak a világ többi részénél, azonban figyelmeztető jel volt már ekkor is, hogy ezekben az országokban is óriási hiány alakult ki a védekezéshez használt eszközökből. Sokan otthon barkácsolt eszközöket viseltek, például műanyag palackból készítettek maguknak arcmaszkot.
A kínai Kuangcsou (Kanton) repülőtere 2020. február 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski)
Az európai emberek számára akkor változott át távoli, egzotikus betegségből valódi fenyegetéssé a koronavírus, amikor január 31-én kimutatták az első eseteket Olaszországban. Kezdetben még szervezettnek tűnt az olasz védekezés, azonban ez a betegség terjedésével gyorsan megváltozott.
Fertőtlenítés Róma közelében február elején (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo)
A pánikszerű vásárlások egész Európában az első olasz karanténszabályok kihirdetésével kezdődtek, a lakosság megrohanta a boltokat. Tartva a későbbi áruhiánytól, felvásárolták a tartós élelmiszereket az emberek. Először a konzervek fogytak el, majd a liszt, a cukor és az étolaj is. Pedig először még csak az olasz Lombardia és Veneto régióban élő néhány tízezer embert érintettek a szigorúbb szabályok. Olaszországon kívül néhány hétig még csak a szupermarketek üres polcai jelezték, hogy valami eddig ismeretlen helyzettel állunk szemben.
Egy londoni szupermarket a járvány terjedésének kezdetén (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)
A helyzet súlyosságát jelezte, hogy március 11-én a WHO világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus-járványt.
Az elmúlt egy évben az élet számtalan területét átalakította a járvány, ezeket a változásokat sok esetben Olaszországban láthattuk először. Ilyen újdonságok voltak az utcákat vegyvédelmi ruhában fertőtlenítő szakemberek, vagy éppen a közterületeken járőröző katonák. Hamarosan minden európai országban hasonló intézkedéseket hoztak.
Fertőtlenítik a pisai ferde torony környezetét (Fotó: MTI/EPA-APA/Fabio Muzzi)
A járvány terjedésével párhuzamosan világszerte kiürültek a máskor forgalmas terek. Az idegenforgalom és a vendéglátás hónapokon belül szinte teljesen megszűnt. Ez különösen fájdalmasan érintette az országokat gazdasági szempontból is. Az internetet elárasztották az üres párizsi, londoni, római tereket ábrázoló fényképek. A máskor turistáktól nyüzsgő látványosságokat sok esetben részben visszahódította magának a természet.
Vadkacsa a berlini Brandenburgi kapu előtti téren (Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger)
Rövid időn belül az olasz egészségügyi rendszer összeomlott a koronavírus nyomása alatt. Bejárták az internetet a kórházi folyosókon fekvő betegekről készült felvételek. Az olasz orvosok szó szerint élet és halál urai voltak ekkor. El kellett dönteniük, hogy melyik súlyos beteg kapja meg a felszabadult lélegeztetőgépet a várakozók közül. A helyzet súlyosságát mutatta, hogy sok beteget repülővel szállítottak Németországba, hogy tehermentesítsék az olasz egészségügyet.
Ideiglenes kórház 2020 márciusában az olaszországi Bresciában (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Filippo Venezia)
Hamarosan olyan sokan hunytak el Olaszországban, hogy a halottak temetését is alig tudták megoldani. Hátborzongató képeket láthattunk a koporsók sokaságáról.
(Fotó: MTI/EPA-ANSA/Tiziano Manzoni)
Olaszországot kifejezetten felkészületlenül érte a járvány, és Európa más országaiban is nehézségekbe ütközött a védekezéshez szükséges eszközök beszerzése. Számos esetben az országok nem engedték ki területükről a mások által már megvásárolt eszközöket. Ennek egyik legjobb példája a maszkok beszerzése volt. Az első hónapokban sokan maguknak készítették el az alkalmi védőeszközüket, vagy egyszerűen egy sálat tekertek az arcuk elé.
Különféle szájmaszkokat viselő olaszok 2020 áprilisában (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Luca Zennaro)
Európa-szerte nyitottak szükségkórházakat, sokszor tornatermekben, kulturális létesítményekben alakították ki ezeket. Olaszországon kívül több európai országot is súlyosan érintett a járvány első hulláma, Spanyolországban és Franciaországban is igen nehéz helyzetben volt az egészségügyi rendszer.
Koronavírussal fertőzött betegek számára előkészített ágyak a torinói Officine Grandi Riparazioni művészeti központban (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Alessandro Di Marco)
A járvány elleni védekezést világszerte nehezítették – és nehezítik a mai napig – a vírustagadó mozgalmak. Sokan a mai napig nem veszik komolyan a fertőzés okozta veszélyeket. Az Amerikai Egyesült Államokban különösen sokan gondolkodtak így – valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a világon itt haltak meg a legtöbben a fertőzésben.
A koronavírus-járvány miatt Kaliforniában bevezetett korlátozó intézkedések teljes eltörlését követelték tüntetők 2020 májusában (Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo)
A nyárra valamelyest javult a helyzet. Azemberek egyre jobban hozzászoktak az új intézkedésekhez, és az országok is időt nyertek a felkészülésre.
Látogatók a biztonságos távolságtartást jelző körökön belül egy amerikai parkban (Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo)
A járvány hónapjai alatt hozzászokhattunk ahhoz, hogy nem járhatunk moziba, színházba, sporteseményekre. Az üresen kongó stadion a járvány egyik jelképe. Erre reagált több sportcsapat is, amikor a szurkolóit legalább virtuálisan beengedte a meccsekre.
A Borussia Mönchengladbach futballklub az elsők között helyezte ki a szurkolóit ábrázoló kartonfigurákat a stadionjában (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)
A különböző intézmények, cégek világszerte megpróbáltak alkalmazkodni a kihívásokhoz. Ezek közé tartozott a műanyag védőfalak megjelenése az iskolákban, boltokban és mindenhol, ahol az emberek érintkezhetnének egymással. A legextrémebb esetekben még az edzőtermekben is alkalmaztak ilyen megoldásokat.
Egy bangkoki iskola étkezdéje (Fotó: MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit)
Egy kaliforniai edzőterem (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)
Azonban a járvány teljesen a nyáron sem múlt el. Bár Európában csillapodott, a déli félteke több országában ekkor is súlyos volt a helyzet.
A brazíliai Sao Paulóban a koronavírus-fertőzésben elhunytak száma drasztikusan megemelkedett, 2020. június (Fotó: MTI/EPA/EFE/Sebastiao Moreira)
A nyár elmúltával Európában is újra előretört a fertőzés, megérkezett a második hullám. A tavasziakhoz képest sokkal magasabb betegszámokat láthattunk minden országban, ami sok helyen ismét próbára tette az országok egészségügyi rendszereit.
Októberben Varsóban a Nemzeti Stadionban alakítottak ki egy 500 beteg ápolására alkalmas ideiglenes tábori kórházat (Fotó: MTI/PAP/Andrzej Lange)
Európa-szerte már több mint 800 ezer ember halt meg a járványban. Mára szinte mindenkinek van közeli ismerőse vagy családtagja, aki elhunyt, vagy súlyosan megbetegedett a fertőzésben.
A kelet-spanyolországi Alboraya tengerparti strandján földbe szúrt nemzeti színű zászlókkal emlékeztek a koronavírus-járvány több tízezer spanyol áldozatára (Fotó: MTI/EPA-EFE/Manuel Burque)
A koronavírushoz kapcsolódó képek sora ezzel még biztosan nem ért véget. Már elérhetők a védőoltások, azonban még közel sem áll belőlük elég rendelkezésre. A rémálom már több mint egy éve tart, Európa ezekben a napokban pedig a koronavírus-járvány harmadik hullámával néz szembe.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
