Tegnap este fél 10-kor kezdték autóra pakolni az összegyűlt humanitárius adomány egy részét. Az átvételre Bogovich Marina, Nagylucska polgármesterének felesége érkezett a segítőkkel. Ma reggel nyolckor még mindig Záhonynál várakoztak az Ukrajnába való belépésre.
Grman József polgármester elmondta, február 26-a délutánján telefonon érkezett a kérés a nagylucskai polgármestertől, hogy sürgősen tartós élelmiszerekre, higiéniai szerekre, matracokra és meleg takarókra van szükségük. Azon nyomban összehívta a képviselőket, hogy megvitassák a segítés módját.
Székely Andrea alpolgármester és Neznánsky Tamás önkormányzati képviselő felügyelték a gyűjtést. Még aznap kihirdették a adománygyűjtést a hangszóróban és közzétették a közösségi oldalon. Ez példa nélküli adakozási lavinát indított el. „Bármilyen világot élünk, az emberiesség, a segítőkészség nem halt ki az emberekből. Vasárnap délelőtt mise után sorban álltak az emberek a helyi Jednotában, hogy megvegyék az adománynak szánt élelmiszert. Még olyan is ajándékozott, akiről köztudott, hogy nagyon szerényen él. Érkeztek adományok Pozsonyból, Nagyszombatból, Párkányból, az érsekújvári Csemadoktól és szinte minden környező faluból” – sorolta Tamás. Andrea hozzátette, mára várják Ipolyszalka, Kőhídgyarmat, Kicsind és Bény adományait.
Az adományért érkező Marinát a fia is várta kéméndi helyszínen, aki egy érsekújvári középiskola negyedikes diákja. A 19 éves fiatal állandóan a világhálón lógott, magyarázta mennyi tankot, repülőt és egyéb harci eszközt semmisített már meg az ukrán hadsereg. Szinte úgy kell őt őrizni, mert hazamenne és fegyvert ragadna a betolakodók ellen. Szent meggyőződése, győzni fog Ukrajna.
A teherkocsi sofőrje Kiss József Kisdobronyon, Kárpátalja legnagyobb magyar településén él. „Csend van Kárpátalján, de a kiürült üzletek és az 1700 belső menekült érezteti velünk a háborús helyzetet. Úgy tudom, még 500 menekült érkezik – gyerekek, férfiak, asszonyok. Van, aki a harcok elől elmenekül, de velünk magyarokkal már pattogna. Ennek ellenére örülünk, hogy menedéket tudunk nekik biztosítani” – mondta el Kiss József. Ő maga műanyag ablakok kereskedésével foglalkozik, de örömmel segíti a kárpátaljai önkormányzatokat egy-egy fuvarral. Fél a behívótól, de elmenekülni se akar, hiszen családja, háza, földjei, vállalkozása mind a szülőföldhöz kötik. A vállalkozó még kifejtette, ha megnézzük a bombázások térképét láthatjuk, Kárpátalján nincsenek harci cselekmények. Köszönet ezért a magyar kormány okosságának. A területvezetőknek hála, kevés a bevonultatott magyar nemzetiségű katona is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
