A karfiol a keresztes virágúak családjába tartozó közismert zöldség megérdemli, hogy rendszeresen szerepeljen az étlapunkon, mivel igen fontos tápanyagokat tartalmaz, beleértve vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és egyéb fitokemikáliákat. Nézzük a 8 legfontosabb egészségügyi hatását!
A karfiol egyik legnagyobb előnye az extrém sokoldalúság. Akár nyersen is fogyasztható salátákban, de számos módon elkészíthető: rántva, rakottan, levesben, fasírtban, a burgonyapüré részeként stb. De nem csak az íze miatt érdemes fogyasztani, más előnyei is vannak – írja a Házipatika.com.
A karfiol szulforafánt tartalmaz, ami egy kéntartalmú vegyület. Kimutatták róla, hogy megöli a rákos őssejteket, ezáltal pedig lassítja a tumor növekedését. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a rák őssejtek megfékezésének fontos szerepe lehet a daganatos betegségek feletti ellenőrzés megszerzésében.
De azt is kimutatták, hogy a karfiol a kurkuma hatóanyagával, a kurkuminnal együtt segíthet megelőzni és kezelni a prosztatarákot. A szulforafán pedig csökkentheti a kémiailag indukált emlődaganatok kialakulását az állatkísérletek szerint, gátolja továbbá a humánemlőráksejtek növekedését a sejtenyészetekben, ami a sejtek pusztulásához vezet. A karfiolban megtalálható izocianátok is rákellenes hatásúak.
A szulforafán jelentősen javítja a vérnyomást és a vesefunkciókat is. A tudósok úgy vélik, hogy a szulforafán előnyei kapcsolatosak a DNS-metiláció javulásával (ez a DNS-hez kötődő öröklődő információ), ami elengedhetetlen a normális sejtműködéshez és a megfelelő génexpresszióhoz, különösen az artériák könnyen megsérülő belső bélése, az endothelium esetében. Magyarán a karfiol fogyasztása egészségesebben tartja az érrendszert.
Ha az immunrendszer tévesen indítja el a gyulladásos választ, akkor is, ha nem fenyeget veszély, az jelentős károsodást okozhat a szervezetben, amely a rákhoz és más betegségekhez kapcsolódhat attól függően, hogy milyen szervekre van hatással a gyulladás. A karfiol gazdagon tartalmaz gyulladáscsökkentő tápanyagokat, s a fogyasztása ezért fontos a gyulladások kontrollálásában. Ilyen vegyület az indol-3-karbinol, vagy I3C, amely genetikai szinten, segít megelőzni a gyulladásos válaszokat, azaz már a szervezet működésének alapszintjén fejti ki hatását.
A karfiol rendszeres fogyasztása egyszerű módja, hogy számos nagyon szükséges tápanyaghoz hozzájusson a szervezet. Egy adag karfiol a napi ajánlott C-vitamin mennyiség háromnegyedét tartalmazza. Továbbá jó forrása a K-vitaminnak, különféle fehérjéknek és ásványi anyagoknak: tiamin, riboflavin, niacin, magnézium, foszfor, B6-vitamin, folsav, pantoténsav, kálium, és a mangán.
A karfiol fontos forrása a kolinnak, egy B-vitaminnak, amelynek ismert a szerepe az agy fejlődésében. A kolinbevitel a terhesség alatt rendkívül feljavítja az agy aktivitását az állatoknál a méhen belül, jelezve, hogy lendületet kapott a kognitív funkció, azaz javul a tanulási képesség és a memória. Sőt a karfiol fogyasztása mérsékelheti a korral járó memóriacsökkenést és az agy toxinoknak való kiszolgáltatottságát gyermekkorban, illetve később is oltalmat ad.
A karfiol többféle módon segíti a szervezetet, hogy megszabaduljon a mérgektől. Egyrészt antioxidánsokat tartalmaz, másrészt kéntartalmú tápanyagokat, harmadrészt glükozinolátokat, amelyek mind fontosak, hogy végül aktiválódjanak a méregtelenítő enzimek.
A karfiol fontos forrása a rostoknak, amelyek egyértelműen segítik az emésztést. Emellett olyan hatóanyagok vannak benne, amelyek segítenek fenntartani a gyomor bélés egészségét, s nem engedik a gyomorfalon túlszaporodni az olyan veszélyes baktériumokat, mint a Helicobacter pylori.
A karfiolban rengeteg az antioxidáns, tele van C-vitaminnal, béta-karotinnal, kaempferollal, kvercetinnel, rutinnal, fahéjsavval, és még sok mással. Az antioxidánsok így természetes úton biztosíthatják, hogy a sejtek megfelelően védekezhessenek a reaktív oxigéngyökök (ROS) támadása ellen. Mindaddig, amíg ezekhez a fontos mikrotápanyagokhoz hozzájut a szervezet, addig képes lesz jobban ellenállni az öregedésnek, amelyet a mindennapi a szennyezőanyagok, a krónikus stressz stb. okoznak. Ha nincs megfelelő mennyiségű antioxidáns, amely segít legyőzni a szabad gyököket, akkor megnőhet az úgynevezett oxidatív stressz kockázata, ami gyorsított szöveti és szervi károsodásokat okozhat.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
