Martin Vivien a Petőfi Sándor Program keretei között immár második évben tevékenykedik ösztöndíjasként Léván. A karácsonyait azonban szülőfalujában, a kárpátaljai Zápszony településen tölti, idén is hazautazik az ünnepekre.
Martin Vivien a Felvidék.ma-nak elsősorban a kárpátaljai karácsonyi hagyományokról, a várokozás varázsáról, illetve a gyermekkoráról mesélt. Ugyanakkor behatóan ismerkedik a felvidéki karácsonyi szokásokkal is.
„A legszembetűnőbb különbség, hogy Szlovákiához képest Ukrajnában nem munkaszünetek a karácsony napjai. Ennek ellenére a kárpátaljai magyar közösségekben megadják ünnepnapnak december 25-ét és 26-át”
– kezdte a mesélést Martin Vivien.
Mint elmondta, rengeteg néphagyomány fűződik az ünnepkörhöz. Sokat azonban napjainkban már nem tartanak meg. „Régebben nagy adventi készülődések voltak. A várakozás időszakát egyfajta böjtként is értelmezték. Nem volt szabad zsírban sült ételeket és húst fogyasztani a szentestei éjféli mise előtt” – folytatta.
A Luca székének készítése szintén a hagyományok között említhető.
Kárpátalján ma is nagy hagyománya van a lányos házaknál az adventi jóslásnak. Az András napján készült derelye tésztájába lekvár helyett fiúnévvel ellátott papírt tesznek. Amelyik derelye elsőként feljön a forró víz tetejére, a tésztájában lévő papíron szereplő nevű fiú lesz a lány férje – magyarázta.
Szintén az eladósorba lévő lányok advent első napján 24 cetlire írnak egy-egy fiúnevet. Az összehajtott papírdarabok közül naponta egyet elégetnek. Csupán a szentestére maradt utolsó papírt hajtják szét, s így látják meg a leendő hites uruk nevét.
Faluhelyen még él a betlehemezés, szenteste napján házról házra járnak a fiatalok. Jézus születését mutatják be. Kárpátalja egyes területein nagy hagyománya van a kántálásnak is, a falvak házait akár több betlehemes csoport is járja.
A karácsonyfát a családok általában közösen díszítik fel szenteste délutánján. Ezt követően részt vesznek a szentestei istentiszteleten, illetve szentmisén. Ezután jön az ünnepi vacsora, s ajándékbontással zárul az este – avatott be a részletekbe. Karácsony napja a családlátogatás ideje, ilyenkor a lehető legtöbb családtagot meglátogatják.
Az advent utolsó napjai a disznóölések időszaka. A karácsonyi asztalra kerülő étkek a disznótor finomságai. Mai napig a családokat összehozza a disznóölés – jelezte.
„A magyar háziasszonyok tartják magukat a hagyományos magyar ételekhez”
– hangsúlyozta Martin Vivien. A karácsonyi menüsor jellegzetes ételei a szárított gombából készült leves, halászlé, rántott ponty. Édességek közül a mi bejglinknek megfelelő kőteskalács és zserbó sem hiányozhat az ünnepi asztalról. Mindamellett káposztás ételek, valamint az ukrán suba, a halas céklás saláta szintén részei a menüsornak.
Nagy és kiskarácsony ételeinek alapjai az előbb említett disznótoros alapanyagok. Sok helyen kerül fonott kalács az asztalra.
Ösztöndíjasként a lévai Czeglédi Péter Református Gimnáziumban és a Reviczky Társulásnál tevékenykedő Vivien fontosnak tartja a fiatalok megismerkedését a közösségük hagyományaival. A Reviczky Társulás Ifjúsági szakosztályán belül erre is összpontosítanak.
E célkitűzés mentén szervezték meg az adventi időszak második felében a közös ostyasütést. A közösségépítő rendezvény az adventi készülődés jegyében telt.
A Reviczky Házban helyi és környékbeli fiatalok közösen elevenítették fel ezt a régi felvidéki szokást. Martin Vivien itt említette meg, hogy odahaza, Kárpátalján nem ismerik az ízesített feltekert ostyát. Az este folyamán mintegy háromszáz ostyát sütöttek. Sándor Ágnes kozmetikus pedig a fiatalokat bevezette a szappankészítés rejtelmeibe. A kézzel készített szappanok ajándékként is hasznosak lehetnek.
Ez az alkalom az alapiskolásoktól a fiatal felnőttekig számos magyar fiatalt megszólított. Az ilyen események a közösség erősítését is szolgálják.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
