Május 13-án a Szent Balázs Alapítvány munkatársai egy különleges előadásra hívták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóit, a helyi orvosokat, az egészségügyi és szociális szféra segítő szakembereit, valamint az egészségtudatosságról és a testi-lelki egyensúly megteremtéséről gondolkodni kívánó személyeket a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégiumba.
A civil szervezet dolgozói a tanév utolsó Többletelőjét szervezték meg, amelynek során Köllő Melinda Mária gyógyszerész tartott ismeretterjesztő előadást a gyógynövények különleges világáról. Az esemény egyedisége abban rejlett, hogy a résztvevők betekintést nyerhettek a Bibliában említett növények tárházába, megismerkedhettek azok korabeli és mai felhasználásának módjaival.
Az érdeklődő jelenlét, szabad párbeszéd és közösségben gondolkodás a célja a 2012 óta működő Többletelő – Orvosi estek Marosvásárhelyen elnevezésű alkalmaknak, amelyeket havonta szerveznek meg a Szent Balázs Alapítvány munkatársai a rendezvénysorozat állandó helyszínéül szolgáló Marosvásárhelyi Jezsuita Egyetemista Lelkészségen.
Az előadásokkal összekötött szakmai beszélgetések célcsoportját elsősorban orvos- és gyógyszerészhallgatók, hivatásukat gyakorló orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi alkalmazottak és segítő szakemberek képezik, akik az idei tanévben többek között olyan témákat járhattak körül, mint a versengés jelensége a kortársak között, teljesítményorientált beállítottság az egyetemen; az egészségtudatos egyetemi hallgató dilemmája és végül a Bibliában előforduló gyógynövények ókori és mai felhasználása.
Köllő Melinda Mária gyógyszerész az elmúlt hat évben fokozott érdeklődéssel fordult a gyógynövények sokrétű világa felé. Kutatásait a népi gyógyászat hagyományainak tanulmányozásával kezdte, majd tudományos megközelítéseken át jutott el a (református) Bibliában fellelhető gyógynövények sokat ígérő területéig. A tapasztalt gyógyszerésznő két éve tanulmányozza behatóan a Szentírás növényvilágát, és ez idő alatt számos, napjainkban is használt gyógy- és fűszernövényre, ősi receptre, valamint az írásokban említett gyógyfüvek és szövegkontextusaik gazdag jelentéseire bukkant. Elmondása szerint a Bibliában körülbelül 250 féle növény jelenik meg, amelyek közül 120-nak tulajdonítanak kifejezetten csak gyógyhatást.
Az alábbiakban néhány különleges gyógynövényről és bibliai vonatkozásaikról olvashatunk.
A menyasszony illata
„Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem, mely igen jók a te szerelmeid, jobbak a bornál, és a te keneteidnek illatja minden fűszerszámnál: nárdus és sáfrány, jó illatú nád, fahéj, mindenféle tömjéntermő fákkal, mirha és áloe, minden drága fűszerszámokkal.” (Ének 4,10–14)
A gyógyszerésznő és egyik munkatársa illóolajokból rekonstruálta azt az illatot, amelyről az Énekek énekében, a menyasszony szépségének dicséretében olvashatunk. Eszerint a menyasszony „parfümjében” olyan illóolajok szerepelnek, mint a nárdus, a sáfrány, a fahéj, a tömjén, a mirha, a „jó illatú nád” (citromnád) és a zöld kardamon. Az így összeállított illóolaj-keverék enyhén édeskés, fás aromájú, kellemesen nőies, harmonikus illatkompozíciót eredményezett, amelyet bizonyára szívesen viselne bármely mai ara is, különös tekintettel arra, hogy a benne lévő növények önmagukban és együttesen is boldogsághormon-felszabadító hatással bírnak.
A sáfrány (Crocus sativus)
A sáfránynak oxitocin-, szerotonin- és dopamin-termelést elősegítő hatása van, ezért nem véletlenül jelenik meg az Énekek énekében, a menyasszony szépségének dicséretében. A növény említése mögött burkolt elvárás húzódik: amint a sáfrány boldogsághormonokat szabadít föl, úgy örüljön a menyasszony is szerelme beteljesülésének. A sáfrány a mai napig egy rendkívül drága fűszer (kb. 5 euró 1 grammja). Illóolaját az ókorban különböző kenetek készítésére használták, magát a növényt pedig főként fűszerként. A Szentföldön őshonos a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius), amely egytövises, lágyszárú növény. Színében hasonlít ugyan a sáfrányhoz, de hatásában, ízében és illatában különbözik tőle. Éppen ezért pórsáfránynak vagy a szegények sáfrányának is nevezik. Abban az időben, aki nem tudta megengedni magának a sáfrányt, pórsáfránnyal fűszerezte és színezte az ételeit. Ma a mi vidékünkön is divatos fűszernövény. Használhatjuk húsételek ízesítéséhez, beletehetjük süteményekbe, krémekbe, desszertekbe, de csak kis mennyiségben, mert négy-öt gramm már mérgezéses tüneteket okozhat.
A nárdus (Nardostachys jatamansi) és a citromnád (Cymbopogon citratus)
A nárdus a Himaláján őshonos növény, amely a sáfrányhoz hasonlóan nagyon értékes. A citromnád az Énekek énekében „jó illatú nád”-ként szerepel. Friss, citrusos illata van, amely a mi térségünkben ismert citromfű illatához hasonlít leginkább. Mindkettő a menyasszony illatos kenetének elengedhetetlen növénye volt.
A fahéj
Két fajtáját ismerjük: a Cassiat (Cinnamomum cassia) és a Ceylonit (Cinnamomum ceylanicum). Ez utóbbi sokkal értékesebb, mint az előbbi, és kinézetében, ízében, illatában egyaránt eltér tőle. Az illatszeripar inkább a Cassia fahéjat használja. A Ceyloni fahéjnak rendkívül finom, édes íze van. A fahéj, a narancshéj és a kardamon beindítják az emésztőnedvek termelődését. A fahéjnak önmagában is emésztést elősegítő, anyagcsere-felpörgető hatása van. Amennyiben minőségi fahéjat szeretnénk beszerezni, figyeljünk arra, hogy minél nagyobb darabban vásároljuk, és egy közönséges kávédaráló segítségével magunk őröljük finom porrá. A kereskedelemben árusított, tasakos formában kapható őrölt fahéj sok esetben a fahéjrúd többszörösen lepárolt változatának hatóanyagszegény maradványa. Ugyanez vonatkozik a többi fűszerre is.
A zöld kardamon (Elettaria cardamomum)
A bibliakutatók – különféle talált minták alapján – a menyasszony szépségét dicsérő versben az „egyéb fűszerszámok” szókapcsolat alatt a zöld kardamont (is) feltételezik. A kardamon a vendégszeretet és a szeretet jelképe. A menyasszonyi illatkenetbe vagy a nászt megelőző keverékbe kardamont is tettek. A keleti világban és Indiában a kardamon az édességek és a kávé máig közkedvelt fűszere.
A kurkuma (Curcuma longa)
A benne lévő kurkuminnak nagyon erős gyulladáscsökkentő hatása van. Fekete borssal kombinálva, zsiradékban oldva tudja leghatékonyabban kifejteni hatását. Feltételezik, hogy gátolja a sejtoxidációt, tehát segíthet megelőzni a rákos sejtek kifejlődését. Gyulladáscsökkentő hatása miatt ízületi problémák kezelésére is használják. A hosszas kurkumafogyasztás gyomor- és bélpanaszokat okozhat, ezért egy hathetes kúra után érdemes szünetet tartani.
A mirha (Commiphora myrrha) és a tömjén (Boswellia sacra)
A kisded Jézusnak aranyat, tömjént és mirhát vittek a napkeleti bölcsek. Az arany a királyság, a tömjén a szellemi kincsek és bölcsesség, a mirha pedig a szenvedés, a halandóság, de a gyógyulás szimbóluma is. A megfeszített Jézusnak mirhás bort adtak inni. A mirhának – belsőleg alkalmazva – fájdalomcsillapító hatása van, Jézus azonban nem fogadta el, mert teljes egészében meg akarta élni a szenvedést. A mirha az első magyar gyógyszerkönyvben is megjelenik, ott azonban nem borban oldott anyagként, hanem tinktúraként (szeszben oldva). A tizenkilencedik század végén széles körben elterjedt a borszesz vagy az alkohol, és akkor a mirhás bor átalakult mirhás tinktúrává. Ezt fájdalomcsillapítóként alkalmazták. A katolikus szertartásokban tömjént és mirhát használnak a füstöléshez, de a keleti világban is alkalmazzák őket. A tömjénfüst segít megérkezni a jelenbe, összpontosítja a figyelmet, és segít ráhangolódni az imára. A tömjénfüstnek antiszeptikus hatása is van. Éppen ezért régen, a járványok idején, a füstöt arra használták, hogy megakadályozzák a fertőzések továbbterjedését.
A galagonya (Crataegus monogyna)
„Végül a fák mind a galagonyabokorhoz fordulnak: Gyere te, és uralkodj rajtunk! A galagonyabokor azt mondta a fáknak: ha igazán királlyá akartok tenni engem magatok fölött, jöjjetek el, nyugodjatok az árnyékomban, mert ha nem, úgy tűz csapjon ki a galagonyabokorból és eméssze meg Libanon cédrusait.” (Bír 9,14–15)
Májusban virágzik, nehéz illatú növény. Magas flavonoidtartalmának köszönhetően tágítja a koszorúereket, ezáltal segíti a szívizom oxigénellátását. Nyugtatja az idegrendszert, ezért nem véletlenül szerepel a „nyugodjatok az árnyékomban” szövegkontextusban. Régen nem csupán a népi gyógyászatban, hanem a szívgyógyászatban is alkalmazták. Amikor még nem voltak szintetikus gyógyszerek, a galagonya volt a legelterjedtebb gyógynövény, amelyet a szívizom erősítésére használtak. A galagonya virága sokkal magasabb hatóanyag-tartalommal rendelkezik, mint maga a termés. Adott növényi részek hatóanyag-összetétele is teljesen eltérő: a virágos hajtásvég inkább a koszorúerek tágítására alkalmas, a bogyós termés pedig a nyugtató hatásért felelős. Óvatosan szabad alkalmazni, egészséges gyerekeknek például egyáltalán nem ajánlják. Fontos tudni, hogy a galagonya gyűjtésénél az ágvégeket el kell távolítani, ugyanis a bennük lévő cserzőanyag gátolja a hatóanyag felszívódását, és értéktelenné teszi a teáját. A Szentföldön és a mediterrán égövön az azarol galagonya (Crataegus azarolus) őshonos, amely hasonló hatásokkal rendelkezik.
Az izsóp
„Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és tisztább leszek, mint a hó” (Zsolt 51,7–9). | „Ezek után Jézus, tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, azt mondta: szomjazom. Volt ott egy ecettel telt edény, egy ecettel átitatott szivacsot izsópra tűztek, és odanyújtották a szájához.” (Jn 19,28–30)
A Szentírásban legtöbbször említett gyógynövény, amely tisztító hatással rendelkezik. Romániában az európai izsópot (Hyssopus officinalis) ismerjük, de létezik szír izsóp (Origanum syriacum) is. Bár ugyanabba a botanikai családba tartoznak, látványban és hatóanyag-összetételben eltérőek. A Bibliában a szír izsóp szerepel, amely a mi térségünkben nem marad életben – esetleg teleltetéssel –, mivel fagyérzékeny növény. Magas illóolaj- és cserzőanyag-tartalommal rendelkezik. Illóolaj-tartalma miatt a légutakat tisztítja, hörghurutos köhögés esetén jól alkalmazható. Cserzőanyag-tartalma a szájhigiéné fenntartását és helyreállítását segíti, teáját szájöblögetőként is lehet használni.
További gyógynövényekről a cikk folytatásában olvashatnak.
Szöveg és fotó: Orbán Júlia
Forrás: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
