Karácsony nem esküdne fel az alaptörvényre

Harcias hangvételű interjút adott a Népszavának Karácsony Gergely baloldali miniszterelnök-jelölt, aki egyebek mellett azt is kijelentette: „Az alaptörvény nem legitim, és én ezt nem most kezdtem el mondani, hanem akkor, amikor kivonultam a parlamenti vitájáról. Ha miniszterelnök leszek, nem fogok rá felesküdni.”. Mindez azért is érdekes, mert néhányszor már megtette: 2019-ben, miután főpolgármesterré választották, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén már felesküdött az alaptörvényre. Sőt 2014 őszén, zuglói polgármesterként szintén esküt tett a jelenlegi alkotmányra.

– Az alkotmány legitimitása nem politikai kérdés, hanem tény  – reagált Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán, hozzátéve: egyre nyilvánvalóbb, hogy a hatalom megszerzése érdekében a baloldal bármire képes. A kormánypárti politikus emlékeztetett, hogy a baloldalon jogállamiságról oktatnak mindenkit, ám nyíltan vállalják az alkotmányos puccsot. – Demokráciáról szónokolnak, de az első adandó alkalommal szembeköpik azt. Úgy látszik, hogy akik egyszer vörösek voltak, mindig azok maradnak. Ez a baloldal valódi arca – hangsúlyozta Hollik.

Mint arról beszámoltunk, baloldali politikusok és jogászok körében már régóta téma, hogy az alaptörvényt minden eszközzel felül kell írni, amennyiben a 2022-es választáson a szivárványkoalíció pártjai győzedelmeskednek. Az egyik ilyen ötlet, amit balliberális jogtudósok is hangoztattak, hogy akár a szükséges kétharmados parlamenti többség nélkül is át kell írni az alaptörvényt, amiről most Karácsony a már említett Népszava-interjúban is elismerte, hogy nem lehet megvalósítani.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében hangsúlyozta:  „Karácsony Gergely az elmúlt napokban igyekezett a Facebook-oldalán és a különféle nyilatkozataiban az eddig főként Jakab Pétertől és Dobrev Klárától megszokott stílus alkalmazni, így a főpolgármesternél is előkerültek az olyan kifejezések, mint »gazemberek«, »tolvajok« vagy »börtön«.”

Karácsony eddig nem ezt a stílus alkalmazta, emiatt Gyurcsány Ferencék elkezdték őt támadni: Dobrev Klára például úgy fogalmazott a hétvégi beszédében Karácsonyra utalva, hogy „aki úgy gondolja, kéztördelve kell lavírozni az orbáni pillérek között, az téved, és meg fog bukni”. Deák Dániel úgy látja, hogy mindez világos üzenet: Gyurcsányék szerint Karácsony nem elég kemény.

– Szemmel láthatóan tehát Gyurcsányéknak akar megfelelni Karácsony, illetve azt akarja üzenni a DK-s szavazóknak is, hogy Dobrev helyett őt támogassák majd, hiszen ő is ugyanolyan kemény tud lenni, mint a Gyurcsány házaspár – tette hozzá.

A XXI. Század Intézet munkatársa felhívta a figyelmet arra is, hogy Karácsony egyre rosszabbul áll a felmérésekben, nem tudja megszólítani a bizonytalanokat, sőt a balliberális szavazók nagy része is eltávolodott tőle.

– Emiatt a főpolgármester radikálisabb kommunikációval igyekszik visszaszerezni őket, ám ezek a szavazók már Jakabnál vagy Dobrevnél vannak, így ezzel a próbálkozással csak azt éri el, hogy az eddig megmaradt szavazói is eltávolodnak tőle  – húzta alá.

Deák Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc egyszerre két vasat tart a tűzben: Karácsony Gergely a megbízható szövetségese, már 2004 óta neki dolgozik valamilyen formában. A fővárosban is a DK akarata érvényesül Karácsony vezetésével, jó példa erre az atlétikai vb ügye, ahol Karácsony Gyurcsány elvárásainak megfelelően lebegtette meg a vétót. Ugyanakkor ha a főpolgármester nem hozza az elvárt szintet, akkor ott van Gyurcsánynak a B terv: Dobrev Klára, akit ugyancsak kénye-kedve szerint tud irányítani.

Szánthó Miklós: Eskü nélkül nem lehetne kormányfő Karácsony

Az alaptörvényre letett eskü nélkül nem lehet betölteni a képviselői és a miniszterelnöki mandátumot – nyilatkozta a Mandinernek Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója annak kapcsán, hogy Karácsony Gergely újra kijelentette: ha esetleg miniszterelnökké választaná a Parlament, nem tenné le az esküt. Szánthó azt is elmondta, lehet-e hozzátoldani egyénileg az eskü szövegéhez, és fenyegetne-e közjogi káosz, ha egy kormányfőjelölt nem tenné le az esküt.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Fotó: MTI/Soós Lajos

„Az alaptörvény nem legitim. Ha miniszterelnök leszek, nem fogok rá felesküdni” – fogalmazott a Népszavának a főpolgármester. Karácsony Gergely ugyanakkor 2014-ben, megválasztott zuglói polgármesterként és 2019. november 5-én, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén, főpolgármesterként már letette az esküt a mostani alaptörvényre (a polgármesteri eskü szövegét lásd lejjebb). Erről videó is van, itt nézheti meg. Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját arról kérdezte a Mandiner.hu munkatársa, hogy érvényes-e egy kormányfői vagy épp képviselői mandátum az eskü letétele nélkül, és hogy nem vezetne-e közjogi káoszhoz, ha egy parlament által megválasztott kormányfő nem tenné le azt.

Szánthó Miklós elmondta, hogy  az eskü letétele nélkül e tisztségeket nem lehet legitim módon betölteni. Bár ez „csak” egy formai kellék, ugyanúgy, mint minden hasonló eljárásjogi elem – legyen az a miniszterek bizottsági meghallgatása vagy kinevezésük nyilvános kormányhatározatban történő kihirdetése –, ez is kötelező része a mandátum alkotmányos teljességének.

Az egész felvetés azért is szürreális jogilag, mert az egész országgyűlési választás az alaptörvény alapján megy végbe – tehát aki nem teszi le rá az esküt, az valójában a saját maga megbízatását kérdőjelezi meg. És ami súlyosabb: végső soron annak adja tanújelét, hogy saját magát szeretné mentesíteni a törvények betartása alól – emelte ki az igazgató.

– Az alaptörvénnyel való verbális babrálás már régóta a baloldali kommunikációs eszköztár egyik kedvelt eleme: egyszerre egy közjogi nonszensz és egy beláthatatlan következményekkel járó államcsíny-előkészítés. Nemrég állítólagosan „neves jogászok” értekeztek arról, hogy feles többséggel is lehet alkotmányt módosítani, de Karácsony felvetése sem új keletű, az eskü megtagadását. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy 2012 óta valamennyi ellenzéki képviselő, megválasztott országgyűlési tisztviselő felesküdött már az alaptörvényre, melyet egyébként „hivatalosan” folyamatosan illegitimnek tételeznek. Hozzáteszem, maga Karácsony Gergely is így tett, hiszen 2014-ben Zuglóban és 2019-ben Budapesten is letette városvezetőként az esküt az alaptörvényre a képviselő-testületek előtt, mikor átvette megbízólevelét – nyilatkozta Szánthó Miklós.

1. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez
A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege:
„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!” 

A Századvég igazgatója hozzátette: A baloldali jogászok, „értelmiségiek” és politikusok megjegyzéseivel az igazi gond épp ott van, hogy láthatóan – a történelmileg szokásos bolsevik tempót diktálva – ki akarnak ezekből a keretekből lépni. Egy legális és legitim alkotmány megkérdőjelezése, annak jogellenes „lecserélésével” való fenyegetés vagy az arra leteendő eskü megtagadásának belengetése az egész közjogi struktúránkat megkérdőjelezi, ami nem pusztán jogi blabla, hanem polgárháborús állapotokat, anarchiát szülhet. Az alaptörvény minden egyéb jogszabály forrása, a polgári és büntetőjogiaktól a fogyasztóvédelemig, az adózásig.

Ha ez a »forrás« kiesik, borul az egész, egyik hétköznapi cselekedetünknek sem lesz jogi alapja. Ez totális káoszhoz vezet.

Gondoljunk csak bele: ha az állampolgár azt érzékeli, hogy választott politikusok tesznek az ország legfőbb jogszabályára, neki miért kellene betartania egy bolti adásvétel szabályait, miért kellene fizetnie egy áruért? 

Szánthó Miklós szerint: Az a képviselő, aki nem tesz esküt, nem tud részt venni a Parlament munkájában, így legkésőbb egy év után automatikusan megszűnik a mandátuma – ha egyéniből került be, értelemszerűen időközi választást kell kiírni, ha listáról, a pártja dönthet az utódjáról. Persze ha a cél a szabályok szándékolt felrúgása, ez a kör a végtelenségig folytatható, végső soron a baloldal saját magával szúr ki, hiszen parlamenti szavazatot veszít.

A miniszterelnök esetében egy speciális exlex, a törvényenkívüliség határát súroló állapot állhat be hasonló helyzetben, ugyanis a kormányfő egyfelől az Országgyűlés általi megválasztásával lép hivatalba, másfelől a miniszterek kinevezését követően a kormány többi tagjával együtt esküt kell tennie. Ha utóbbi hiányzik, nem beszélhetünk legitim kormányról, hiszen éppen azt az alaptörvényt ignorálják ezzel, amin a kormány hatalma közjogilag alapszik.

A tejes interjút IDE kattintva olvashatják.