Kár volt húsvétra ablakot mosni – itt a szaharai por. De mi is ez a jelenség?

Kár volt húsvétra ablakot mosni – itt a szaharai por. De mi is ez a jelenség?

Kár volt húsvétra ablakot mosni – itt a szaharai por. De mi is ez a jelenség? Vrabec Mária2025. 04. 16., sze – 12:55

A héten több hullámban szaharai por érkezik Szlovákiába. Leginkább a déli országrészben érzékeljük, hogy az ablakokat, autókat, kerti bútorokat sárgás porréteg lepi be.

A jelenség nem rendkívüli, a Földközi tenger nyugati medencéjében októbertől áprilisig az északról érkező hideg légtömegek és a Földközi tenger melegebb légtömegei találkozásakor bekövetkező, forgó mozgásból kialakul egy erős mediterrán ciklon. Ennek a hidegfronti része sze benyúlik Marokkó és Algéria egy részén a Szaharába és az ottani homoksivatagból felemeli a port hat-nyolc kilométer magasságba, majd a ciklonok elszállítják Közép és Nyugat Európa felé, de akár Izlandig is.

Hírdetés

 A Szaharából több mint tízmillió tonna homok kerül így az óceánokba, tengerekbe és az európai földrészre. Amikor a ciklonokban csapadékképzési tevékenység is kialakul, akkor sáros esővel szembesülönk, az eső sárgás, vöröses foltot hagy a tárgyakon. 

A sivatagi homok jóval apróbb szemcséjű, mint a nálunk található, ezért tudja a szél is könnyen felemelni, a színe pedig attól függ, milyen az ásványi összetétele. Nálunk most okkersárga színű hullott, de Párizsban például gyakoribb a magasabb vasoxid-tartalmú vöröses árnyalatú szaharai por, ezért vörös hónak nevezik. Érdekesség, hogy a politikailag Spanyolországhoz, de földrajzilag Afrikához tartozó Gran Canarián a Szaharából odafújt homokból egy homokdúne-rendszer, afféle mini svatag jött már létre. Az utóbbi időben az északi légtömegek is melegednek, ami megnöveli az ésak-déli áramlást és emiatt gyakrabban érkezik hozzánk szaharai homok is. 

A hozzánk fújt szaharai homok nem okoz nehézségeket a légúti betegségekben szenvedőknek és a szennyezésen kívül kárral sem jár, bár a középkorban isteni csapásnak tartották.

 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »