A 16. század második fele a felfedezések kiteljesedésének a kora, amikor Spanyolország a hatalma csúcsán volt, és úgy tűnt, hogy nincs erő, amely megállíthatná a gyarmatain bányászott arany révén döbbenetesen gazdaggá váló birodalmat. Ám a protestáns-katolikus ellentét által szabdalt Angol Királyság éppen ebben az időben veszi át az uralmat a tengereken, amit részben azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak köszönhetett, amelyek egy akkoriban igen jövedelmező üzletágba, a kalózkodásba fektettek be. Közülük a legnagyobb sikert kétségtelenül Francis Drake aratta.
A protestantizmus és a katolicizmus küzdelme meghatározta Anglia 16. századi történetét. VIII. Henrik 1534-ben magát nyilvánította az egyház fejévé, hogy elválhasson az öregedő feleségétől, Aragóniai Katalintól, és elvehesse Boleyn Annát, akitől azt remélte, hogy fiút szül neki, és ezzel fennmaradhat a Tudor-dinasztia.
A király maga is ingadozott a katolikus és a protestáns hitelvek között, de a gyermekei hasonlóképpen jártak. A Henriket követő fia, VI. Eduárd, csak rövid ideig uralkodott, az Aragóniai Katalintól született lánya, Mária viszont elkötelezett katolikus volt, míg a későbbi I. Erzsébet királynő, aki Boleyn Anna lánya volt, a protestánsokkal szimpatizált.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
